Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - Müller Tibor: Dr. Berza László

FŐVÁROSI EMBEREK Dr. Berza László „Az életemet tettem föl rá" Szerényen, a legalsó polcon húzódik meg a könyvek között hat vaskos kötet: Budapest Történetének Bibliográfiája. 1300 újság, folyóirat, 60 ezer dokumentum, publikáció alapján készült, százezer tételből áll. Valamennyi egy-egy forrást jelöl. Amit valaha leírtak Budapestről, az szerepel a kötetekben. Alapmű. A szerkesztő, dr. Berza László, csaknem három évtizedet töltött cédulázással, kutatással, adatok egybevetésével. Rabszolgamunka. Nem gályához, hanem Budapesthez láncolva. És soha nem lehet befejezni. Minden egyes nap újabb feldolgoznivalót hoz. És a friss, alig egyéves nyugdíj semmit sem old meg. A reflexek működnek tovább, semmi nem kerülheti el Berza László figyelmét, ami a fővárosban történik. Az ember nem veheti le a hivatását, mint egy télikabátot. Csak azért, mert hatvanéves lett. És megkapta az obsitot. — Budapest Történetének Bibliográfiája gigantikus adattár. A maga nemében egyedülálló. — Nem tudok európai, sőt, a világban más fővárost, amelyről ilyen dokumentáció készült volna. Van, persze, Bécsnek, Berlinnek s más nagyvárosoknak bibliográfiája. Évente kiadott kötetecskék, füzetek ezek, amelyek együtt szemléltetnek bizonyos városkrónikát, de egyik sem fogható ehhez a munkához. Sem tényeinek gazdagságában, sem teljességében, még kevésbé tematikus rendszerességében. — Tulajdonképpen úttörőként vágtak bele ebbe a munkába... — Botladozva, olykor fölbukva. Hiszen nem volt semmi fogódzónk. Nem álltak előttünk sem itthoni, sem külföldi példák. Sokszor eszembe jut, éveket spórolhattunk volna meg, ha valakitől tanulhatunk, ha egyetlen modell, minta rendelkezésünkre áll. — Hatalmas hegyet kellett elhordani. — Összehordani. Ez még nehezebb. — Hogyan fogtak hozzá? — Többször belefogtak a Budapest története bibliográfiája gyűjtésébe jeles tudósok, avatott könyvtárosok, de munkájukat befejezni nem tudták. Képtelen vállalkozás lett volna, hogy egyetlen ember, vagy akár egy-két vállalkozó nekifogjon, és ezernyi forrást végigkutatva összegyűjtse a dokumentumokat, keresse a Budapestről szóló irodalmat. Sose jutottak volna a végére. Ezért a főváros vezetői a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményét bízták meg, kutassa és rendszerezze áttekinthető formában a várostörténeti irodalmat. Valamikor a század harmincas éveiben kezdték a bibliográfia készítését. Össze is jött egy kisebb adattár. Erre alapozva láttunk munkához dr. Zoltán József vezetésével 1957-ben. Zoltán még az első kötet szerkesztése és nyomdai előkészítése közben meghalt. Halála után egyedüli feladatom a bibliográfia megjelentetése lett. A megbízást vállaltam, mert akkor már hosszú éveket dolgoztam ezen a feladaton. Létszámában is megerősített együttessel nem volt nehéz a szerkesztést és adatkiegészítést párhuzamosan végezni. — Hová kellett nyúlni, mit kellett kézbe venni, merre kutattak, hogy ne maradjon fehér folt az összeállításban? — Mindenekelőtt a csaknem hatvan éve különgyűjteményként gyarapodó saját állományunk állt rendelkezésünkre. Kalendáriumok, kéziratok, naptárak, könyvek, térképek. Óriási kincsestár. Ezt kellett legelőször tüzetesen végigvizsgálni. Ebből szerteágazott rengeteg nyom, vékony szál, s ezek más könyvtárakhoz, levéltárakhoz, gyűjteményekhez vezettek. Nagy, széles úton indultunk el, amely apró ösvényekre bomlott, s az elágazásokon haladva eljutottunk a forrásokhoz. — Ez tehát a teljes Budapest-bibliográfia? — Ilyet csak fantaszta vagy romantikus hajlamú ember állíthat. Csupán azt remélem, hogy lényeges adat nem kerülte el a figyelmünket. Az pedig biztos, hogy jobban ma sem tudnám elvégezni ezt a munkát. — Hogyan lehet használni ezt a roppant méretű kiadványt? — Könnyen. A hat kötet tematikus szerkesztésben, elég világos rendezőelv szerint kínálja magát. Az elsőbe az 1686-ig terjedő várostörténeti irodalom került tematikus rendben. Nyilvánvaló a szerkesztés szándéka, hiszen a legrégebbi korokból viszonylag kevesebb adat van. A második kötet Buda visszavételétől követi nyomon a városfejlődést. Kerületek, utcák, terek, épületek. A városkép változásai. Az agglomeráció, Nagy-Budapest kialakulása. Lényegében úgy lehet összefoglalni, hogy amikor sétálok a városban, s amit látok, ami körülvesz, annak létrejötte, épülése, fejlődése mind megtalálható ebben a kötetben. Az első rendeletektől a munkálatokon át a birtokba vételig. Ide került még a fürdők és az egészségügy történetének irodalma. A harmadik kötet Budapest gazdasá-24