Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - Dr. Buza Péter: A Diana fürdő kövei

A jobb oldali fülkében állt Apolló szobra is az férfiú, akinek telefonját Péteri Lászlónétól megkaptam. S ő hozzátett valamit az eddigiekhez. Egyetlen parányi adatot, hallván, hogy szobrokat keresnek, mázsás, faragott köveket. Péteri Ferencnek — ama „Péteri testvérek" egyikének — 1912-ben nyaralókastélya épült Leányfalun. Tízholdas park közepén valóságos palota. A felszabadulás után a szovjetmagyar hajózási vállalat kapta meg, s tőlük a jogutód, a Mahart örökölte. Manapság is üdülőnek, vendégháznak használják. Kastély Leányfalun Két nap múltán a Mahart szociális osztálya vezetőjének, Varga Lajosnak kíséretében egy Dacián kihajóztunk Leányfalura. Január vége volt, hómentes hétköznap, olykor a nap is megvillant a szürke égen. Gyönyörű ápolt kert, a ház előtt kőzúzalékkal borított, fenyők, tuják szegélyezte széles ösvény. Néhány méterre a kastély lépcsőföljárójától tágul a tér barátságos öböllé, s ennek jobb partján ott áll a mérföldmutató oszlop! Előtte a Roosevelt téri fekete márványtábla pontos hasonmása, de ezen nem Széchenyi dicsősége; a római kő latin nyelvű betűtengere azt tanúsítja, hogy az oszlopot Vörösvár határában lelték a múlt században. Közvetlenül a mérföldmutató oszlop tőszomszédságában újabb meglepetés: egy barokk címer. Az 1720 körül épült Sóház az azonosságot bizonyítja GADÁNYI G YÖRG Y FEL VÉTELEI homlokzati kődísze, rajta a pólyás, hármashalmos, kettőskeresztes magyar s a kétfejű sassal parádézó császári címer, felül korona. Ovális gyűrűben bújnak meg a mohával benőtt minuszkulák: az épület rendeltetését fogalmazzák mondattá. Csak a „Salz" szócskát tudom elolvasni, de egyelőre ennyi is elég. A kastély feljárata előtt, sudár fenyő tövében a női torzó! Éppen, mint Kuzsinszky felvételén. — Eszembe jutott a notesz, a tudós irathagyatékának különös darabja. Amolyan fotográfiai elszámolás. A téma megjelölése, a rekesz és a zársebesség feltüntetésével, s minden tétel után a kidolgozást követően fölrótt bejegyzés: kitűnő. Gyenge. Közepes. Jó. Ha módja van rá, tanuljon az ember saját hibáiból... A notesz első lapján bejegyzés: „Péteri Ferenczhez — Diana". Nyilván még ott, a folyosón, a lépcsőházban készülhettek ezek az 1908-ban közzétett felvételek. A leányfalui Duna-part felé néző homlokzat előtt derék nagy terasz, íves lépcsőkorlát. Emellett ágaskodik az oroszlán! Valaha is kertet díszíthetett, a Bécsi út 56-os számú telkén találták meg hajdanán. Itt álltak ugyanis az obsitból egzisztenciát teremtő legionáriusok villaházai. Hogy mikor foglalta el eredeti helyét a bömbölő fenevad, nem tudjuk. Egyedül a mérföldjelző oszlop vallja meg eredetét. Szövegét, Németh Margit római szakos régész értelmezése szerint adom itt közre: „Ezt a mérföldkövet Aquincumtól... mérföldnyire Tiborius Claudius Claudianus, a két Augustus praetori rangú helytartója állíttatta Lucius Septimius Severus Pius Pertinax Augustusnak, a császárnak és teljhatalmú hadvezérnek, az arábiai, adiabenei és leghatalmasabb parhiai győzőnek, az isteni Marcus fiának s isteni Commodus testvérének, az isteni Antonius Pius unokájának, az isteni Hadrianus dédunokájának, az isteni Traianus, a parthusok legyőzője ükunokájának, az isteni Nerva szépunokájának, aki tizenegyedszer imperátor, hatodszor tribunus, másodszor consul, proconsul, továbbá Marcus Aurelius Antonius Augustusnak, a teljhatalmú hadvezérnek, Augustusunknak, Lucius Septimius Severus Pius Pertinax fiának, az isteni Antonius unokaöccsének, az isteni Antonius Pius dédunokájának, az isteni Hadrianus ükunokájának, az isteni Traianusnak, a parthusok legyőzőjének és az isteni Nerva szépunokájának, valamint Publius Septimius Geta Caesarnak, Augustusnak fiának." Vagyis a mérföldkövet Lucius Septimius Severusnak abban az uralkodási periódusában avatták, amikor társcsászárként maga mellé emelte fiát, Marcus Aureliust — Caracallát —, az viszont még nem ölette meg öccsét és vetélytársát, a kövön szintén említett Getát. Ez pedig, ha az ott leírt eseményeket elemezzük, éppen az i.sz. 198. esztendőben történt. Apolló és Minerva is előkerül Tartogatott még egy meglepetést a Péteri-kastély. Bejárati ajtaja előtt jobbról és balról — éppúgy, mint annak idején a Rakpiacon, a Diana kapujának két oldalán — ott őrzi a múló időt Apolló és Minerva. Kétség sem férhet eredetükhöz! Hátuk laposra faragva — amit új helyük nem indokolna, annál inkább a valamikori fülkés beépítés, ami viszont fürdőbeli helyzetük sajátja volt. Magasságuk egyezik a leírásokban megőrzött háromnegyed emberalakos mérettel, stílusuk eltéveszthetetlen. A művészettörténészek feladata, hogy újból előkerülvén e híres művek, földerítsék végre, ki volt a mesterük? Több jelölt is kínálkozik. Lehet hogy Bauer Mihály volt az istenek képfaragója — elvégre az egykori fürdőház Diana-domborművét is ő alkotta. Vagy Dunaiszky Lőrinc? A finom formák rá, a képzettebb szobrászra vallanak. Valószínűbb azonban, hogy Huber József művei: nagyszerű Hébéje emlékeztet ezekre a kompozíciókra. Mikor e sorokat írom, hó lepi be a Diana régi köveit — szárnyaló fehér fátyol. Hamarosan védőtakarót helyeznek rájuk a muzeológusok: megóvni a váratlan előkerült kincseket. Elkészültek a fényképfelvételek, túl vagyunk a szakértői szemléken, az első konzultációkon, kezdődik az aprómunka. A történet pedig folytatódik. Ezeregy az éjszaka, s Pestnél nincs különb Seherezádé... Dr. BUZA PÉTER 23