Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - Dr. Buza Péter: A Diana fürdő kövei

A jobb oldali fülkében állt Apolló szobra is az férfiú, akinek telefonját Péteri László­nétól megkaptam. S ő hozzátett valamit az eddigiekhez. Egyetlen parányi adatot, hallván, hogy szobrokat keresnek, má­zsás, faragott köveket. Péteri Ferencnek — ama „Péteri testvérek" egyikének — 1912-ben nyaralókastélya épült Leányfa­lun. Tízholdas park közepén valóságos palota. A felszabadulás után a szovjet­magyar hajózási vállalat kapta meg, s tő­lük a jogutód, a Mahart örökölte. Ma­napság is üdülőnek, vendégháznak hasz­nálják. Kastély Leányfalun Két nap múltán a Mahart szociális osz­tálya vezetőjének, Varga Lajosnak kísére­tében egy Dacián kihajóztunk Leányfalu­ra. Január vége volt, hómentes hétköz­nap, olykor a nap is megvillant a szürke égen. Gyönyörű ápolt kert, a ház előtt kőzú­zalékkal borított, fenyők, tuják szegé­lyezte széles ösvény. Néhány méterre a kastély lépcsőföljárójától tágul a tér ba­rátságos öböllé, s ennek jobb partján ott áll a mérföldmutató oszlop! Előtte a Roo­sevelt téri fekete márványtábla pontos ha­sonmása, de ezen nem Széchenyi dicsősé­ge; a római kő latin nyelvű betűtengere azt tanúsítja, hogy az oszlopot Vörösvár határában lelték a múlt században. Köz­vetlenül a mérföldmutató oszlop tőszom­szédságában újabb meglepetés: egy ba­rokk címer. Az 1720 körül épült Sóház az azonosságot bizonyítja GADÁNYI G YÖRG Y FEL VÉTELEI homlokzati kődísze, rajta a pólyás, hár­mashalmos, kettőskeresztes magyar s a kétfejű sassal parádézó császári címer, felül korona. Ovális gyűrűben bújnak meg a mohával benőtt minuszkulák: az épület rendeltetését fogalmazzák mondat­tá. Csak a „Salz" szócskát tudom elol­vasni, de egyelőre ennyi is elég. A kastély feljárata előtt, sudár fenyő tövében a női torzó! Éppen, mint Ku­zsinszky felvételén. — Eszembe jutott a notesz, a tudós irathagyatékának különös darabja. Amolyan fotográfiai elszámolás. A téma megjelölése, a rekesz és a zárse­besség feltüntetésével, s minden tétel után a kidolgozást követően fölrótt bejegyzés: kitűnő. Gyenge. Közepes. Jó. Ha módja van rá, tanuljon az ember saját hibái­ból... A notesz első lapján bejegyzés: „Péteri Ferenczhez — Diana". Nyilván még ott, a folyosón, a lépcsőházban készülhettek ezek az 1908-ban közzétett felvételek. A leányfalui Duna-part felé néző hom­lokzat előtt derék nagy terasz, íves lépcső­korlát. Emellett ágaskodik az oroszlán! Valaha is kertet díszíthetett, a Bécsi út 56-os számú telkén találták meg hajdanán. Itt álltak ugyanis az obsitból egzisztenciát teremtő legionáriusok villaházai. Hogy mikor foglalta el eredeti helyét a bömbölő fenevad, nem tudjuk. Egyedül a mérföldjelző oszlop vallja meg eredetét. Szövegét, Németh Margit római szakos régész értelmezése szerint adom itt közre: „Ezt a mérföldkövet Aquincumtól... mérföldnyire Tiborius Claudius Claudia­nus, a két Augustus praetori rangú hely­tartója állíttatta Lucius Septimius Severus Pius Pertinax Augustusnak, a császárnak és teljhatalmú hadvezérnek, az arábiai, adiabenei és leghatalmasabb parhiai győ­zőnek, az isteni Marcus fiának s isteni Commodus testvérének, az isteni Antoni­us Pius unokájának, az isteni Hadrianus dédunokájának, az isteni Traianus, a parthusok legyőzője ükunokájának, az is­teni Nerva szépunokájának, aki tizen­egyedszer imperátor, hatodszor tribunus, másodszor consul, proconsul, továbbá Marcus Aurelius Antonius Augustusnak, a teljhatalmú hadvezérnek, Augustusunk­nak, Lucius Septimius Severus Pius Perti­nax fiának, az isteni Antonius unoka­öccsének, az isteni Antonius Pius dédu­nokájának, az isteni Hadrianus ükunoká­jának, az isteni Traianusnak, a parthusok legyőzőjének és az isteni Nerva szépuno­kájának, valamint Publius Septimius Ge­ta Caesarnak, Augustusnak fiának." Vagyis a mérföldkövet Lucius Septimi­us Severusnak abban az uralkodási perió­dusában avatták, amikor társcsászárként maga mellé emelte fiát, Marcus Aureliust — Caracallát —, az viszont még nem ölet­te meg öccsét és vetélytársát, a kövön szintén említett Getát. Ez pedig, ha az ott leírt eseményeket e­lemezzük, éppen az i.sz. 198. esztendőben történt. Apolló és Minerva is előkerül Tartogatott még egy meglepetést a Péteri-kastély. Bejárati ajtaja előtt jobb­ról és balról — éppúgy, mint annak idején a Rakpiacon, a Diana kapujának két ol­dalán — ott őrzi a múló időt Apolló és Minerva. Kétség sem férhet eredetükhöz! Hátuk laposra faragva — amit új helyük nem indokolna, annál inkább a valamiko­ri fülkés beépítés, ami viszont fürdőbeli helyzetük sajátja volt. Magasságuk egye­zik a leírásokban megőrzött háromnegyed emberalakos mérettel, stílusuk eltéveszt­hetetlen. A művészettörténészek feladata, hogy újból előkerülvén e híres művek, földerít­sék végre, ki volt a mesterük? Több jelölt is kínálkozik. Lehet hogy Bauer Mihály volt az istenek képfaragója — elvégre az egykori fürdőház Diana-domborművét is ő alkotta. Vagy Dunaiszky Lőrinc? A fi­nom formák rá, a képzettebb szobrászra vallanak. Valószínűbb azonban, hogy Huber József művei: nagyszerű Hébéje emlékeztet ezekre a kompozíciókra. Mikor e sorokat írom, hó lepi be a Dia­na régi köveit — szárnyaló fehér fátyol. Hamarosan védőtakarót helyeznek rájuk a muzeológusok: megóvni a váratlan elő­került kincseket. Elkészültek a fénykép­felvételek, túl vagyunk a szakértői szem­léken, az első konzultációkon, kezdődik az aprómunka. A történet pedig folytató­dik. Ezeregy az éjszaka, s Pestnél nincs kü­lönb Seherezádé... Dr. BUZA PÉTER 23

Next

/
Thumbnails
Contents