Budapest, 1986. (24. évfolyam)

4. szám április - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Módszertani tábor A KISZ KB, a Hazafias Népfront, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Múzeum módszertani tábort szervez fiatal népművelők és pedagógusok számára 1986. augusztus 1-10. között Püspökladányban. A tábor célja, hogy megismertesse a résztvevőkkel a történeti játszóház — mint sajátos közművelődési forma — alapelveit, s felkészítse őket ilyen foglalkozások megtartására. A tábor ideje alatt a Magyar Nemzeti Múzeum munkacsoportja bemutató programként Várak és lovagok című történeti játékot rendez. A tábor résztvevői előadások és csoportfoglalkozások során megismerkedhetnek a történeti játszóház foglalkozásainak tartalmi kérdéseivel és a hozzá kapcsolódó tárgyak készítésével. Felkészülhetnek a Rákóczi-szabadságharcot feldolgozó játszóházi program kidolgozására, melyet a tábor zárásaként meg is rendezhetnek. A történeti játszóház módszertani táborra 1986. április 30-ig lehet jelentkezni a Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési osztályán (VIII., Múzeum krt. 14-16., 1370). A jelentkező küldje be személyi adatait (név, életkor, foglalkozás, pontos cím, munkahely és annak címe), és mellékeljen egy rövid bemutatkozást, amelyben vázolja, hogy eddigi munkája során szervezett-e hasonló programot, vezetett-e hasonló foglalkozásokat, továbbá, hogyan kívánja az ismereteket hasznosítani. A jelentkezés elfogadásáról az érdeklődők május 10-ig értesítést kapnak. Részvételi díj: 700 forint, melyet május 20-ig kell befizetni. Utazás egyénileg. Az év lakóháza '86 Immár harmadik alkalommal hirdette meg az idén a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Az év lakóháza nívódíjpályázatot — csatlakozva az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium kezdeményezéséhez. A pályázat a magánerős építkezések színvonalának emelésére ösztönöz, arra, hogy a tervezőépítő-építtető együttes munkájának eredményeképpen funkciójában és minőségében korszerű, megjelenésében esztétikus, a tájba, a lakókörnyezetbe harmonikusan illeszkedő házak épüljenek. Éppen ezért a példásan tervezett, kivitelezett, lakóházakat díjazzák, alkotóikat jutalmazzák, s követendő példának állítják mindazok elé, akik maguk vállalkoznak házuk-otthonuk felépítésére. Az elmúlt két esztendő sikerei (1984-ben például fővárosi lakóház vitte el a pálmát az országos vetélkedőn, s volt budapesti a tavalyi díjazottak között) is ösztönözték arra a Fővárosi Tanácsot, hogy a fent megfogalmazott célkitűzések szellemében állandósítsa a versenyt, ezért határozott úgy, hogy a VII. ötéves tervben évente meghirdeti a nívódíjpályázatot. A budapesti forduló szervezői és lebonyolítói több pályázatot várnak, több „versenyzőre" számítanak a peremkerületekben építkezők közül is. S mintegy a rehabilitáció jelentőségét e „műfajban" hangsúlyozva, nemcsak újonnan épült házakkal lehet pályázni, hanem régi épületek egységes egészet, újat alkotó átalakításával, rekonstrukciójával is. A pályázati dokumentumnak tartalmaznia kell a lakóház 1:100-as tervrajzát, helyszínrajzát és néhány — legalább két — fényképet az elkészült épületről. A zsűri munkájában részt vesznek a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Hazafias Népfront, az Építőipari Tudományos Egyesület, a Városszépítő Egyesület, a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Budapesti Műszaki Egyetem és az illetékes szakigazgatási szervek képviselői. A beküldött pályázati anyag tanulmányozása után a zsűri a helyszínen megtekinti és pontozza a „pályázó" épületet. A fővárosi első díj plakett és 25 ezer forint; oklevelet és pénzjutalmat kapnak a helyezettek is. Ezenkívül a fővárosi díjazottak automatikusan részt vesznek az országos versenyen. A budapesti forduló résztvevői pályázatukat a Fővárosi Tanács Beruházási Főosztályára küldjék (V., Városház utca 9-11.). Az érdeklődők a pályázattal kapcsolatosan a 189-383 vagy a 175-762-es telefonszámon kaphatnak felvilágosítást. A fővárosi zsűri május 15-ig meghozza a döntését. Az országos versenyben az építésügyi és városfejlesztési miniszter ítéli oda az év lakóháza díjat az országos bírálóbizottság javaslata alapján. (o. i.) Virágültetök Felkerestem a Fővárosi Kertészeti Vállalat parkfenntartási osztályát. Az osztályvezető, Kanász Imréné szobájának falán színes virágfotók s mellettük egy idézet olvasható: „Ültessen bár egyetlen fát, sőt, védje a még s néhány már létezőket, s bizony mondom, nagyobb szolgálatot teend vére s hona kifejtésére, mint maga is gondolná." Széchenyi István gondolatai. — Széchenyi felesége eleget tett a fenti óhajnak: 1846-ban az Újépület (a mai Szabadság téren volt) előtti sétányon ünnepélyesen elültette az első fát — mondja a parkfenntartási osztály vezetője. — Egyébként fővárosunkban az első fásítás 1755-57-ben volt a Városligetben, ezt követte az Orczykerti, majd a városmajorbeli faültetés. — Mikor alakult a vállalat elődje? — 1867-ben. Jövőre ünnepeljük a 120. évfordulót. Vállalatunk parképítést és -gondozást, fásítást végez. Huszonöt esztendeje kereskedelmi tevékenységet folytatunk, számos virágüzletünk van Budapesten. — Mikor kezdődik és meddig tart a virágültetés a fővárosban? — Márciusban kezdődik és novemberig tart. A március 15-i ünnepség előtt több helyen ültettünk virágokat, például a Bem téren, a kerületi Kossuth tereken, a Petőfiszobornál a Duna-parton. Aztán következett március 21., a Tanácsköztársaság megalakulásának évfordulója, ekkor a Kun Béla téren és a IV. kerületi Szabadság téren lévő Tanácsköztársaság-emlékműnél dolgoztunk. Ezután, április 4-ét megelőzően a szovjet emlékműveknél és a város főbb útvonalai mellett ültettük ki a virágokat. Május elsején következnek az egynyári virágok. — Milyen virágokat ültetnek? — Elsősorban kankalint, árvácskát, petúniát, begóniát, szarkalábat, paprikavirágot. — Mindez mennyibe kerül? — Évi 210 millió forintot kapunk a kerületi tanácsoktól. Ebből körülbelül 9 millió 600 ezer forint jut a virágokra, a többit elviszi az anyag- és bérköltség, az öntözés és sok más tevékenység. — Hány dolgozója van a vállalatnak? — Hétszáz állandó munkaerőnk van, a nyári szezonban nyugdíjasokat, diákokat, alkalmi munkásokat foglalkoztatunk, a területek egy részét pedig kiadjuk szerződéses gondozóknak. — Milyen az utánpótlás? — A Maglódi úti Kertészeti Szakmunkásképző vállalatunk tanulóbázisa. — Mekkora területet látnak et? — Budapest mind a huszonkét kerületében tevékenykedünk, 1700 hektár, azaz 17 millió négyzetméter területet gondozunk. Parkosítunk, felszereljük a játszótereket hintákkal padokkal, asztalokkal, de sorolhatnám hosszan a feladatainkat, amelyhez, sajnos, mindig hozzájárul a vandál pusztítások helyrehozatala is. — Mennyi kárt okoznak a parkrongálók és virágtolvajok? — 1985-ben 180 millió forint volt a kárunk. S mennyivel hasznosabb lehetett volna, ha ezt az összeget virágültetésre, a főváros parkjainak, utcáinak csinosítására fordíthatjuk! (kárpáti) 2