Budapest, 1986. (24. évfolyam)

1- 2. szám január-február - Szabó János: Újévi interjú Szépvölgyi Zoltánnal

zéssel mintegy 600 új tantermet tudunk lé­tesíteni. Sajnos, ez azzal jár, hogy általá­nos iskolákat kell teljesen vagy részben a középfokú oktatás céljára igénybe venni, ezért egyes általános iskolákban ismét körzethatár-módosításokat kell végrehaj­tani. Tudjuk, hogy ennek az érintett la­kosság nem örül, de mai tudásunk szerint nincs más módunk, lehetőségünk a prob­léma megoldására. Továbbra is kiemelt feladatunknak te­kintjük a fővárosi lakosság egészségügyi ellátásának javítását. Ebben a tervidő­szakban nem lesznek látványos fejleszté­sek, de befejezzük a megkezdett kórházi pavilonépitéseket, és folytatjuk az egyéb­ként igen szükséges rekonstrukciókat, nagy gondot fordítunk a gépesítésre és a műszerezettség színvonalának emelésére, és — amint már korábban említettem — a lakosság egészségi állapotához igazítjuk az ágystruktúrát. Mindezekkel az intéz­mények ellátóképességét kívánjuk fokoz­ni. Ebben a tervidőszakban is munkánk, gondolkodásunk előterében áll az idősko­rúak helyzete. Mindenekelőtt a szociális otthoni hálózat bővítésén, az öregek nap­közi otthonainak gyarapításán, de legel­sősorban a házi szociális gondozás köré­nek bővítésén fáradozunk. Szeretnék néhány szót szólni a közleke­dés fejlesztéséről is. Ezen a területen a tö­megközlekedés javítását, ezen belül is az új lakótelepek közlekedési gondjainak megoldását tartjuk a legfontosabbnak. Napirendre kerül a felszíni tömegközleke­dési hálózat fejlesztése. A hidak telítettsé­ge miatt nagyon fontosnak tartjuk a lágy­mányosi új Duna-híd felépítését. Tovább épül az észak-déli metróvonal Újpest irá­nyába, folytatódik a Hungária körúti két­szer négy közúti sáv és a gyorsvillamos­pálya kiépítése a Kerepesi útig. Remélhe­tően elkészül az M-O-ás autóút a 6-os szá­mú országos főútvonal és az M-5-ös autó­pálya között. A közműellátás sem kö­zömbös ebben a városban, de meg kell mondanom, hogy a víz-, a csatorna- és gázhálózat bővítését elsősorban a lakossá­gi eszközök bevonásával, társulások kere­tében tudjuk megoldani. Teljesen állami pénzből csak az épülő lakótelepek ellátá­sát lehet biztosítani. A következő évek tervei között szerepel új szeméthasznosító mű építése és egy biológiai szennyvíztisztí­tó építésének elkezdése. Ami a kereskedelmet illeti: fő célunk megőrizni az ellátás színvonalát. Emellett csökkentenünk kell a rosszul ellátott terü­letek arányát, és biztosítanunk kell az új lakónegyedek lakosságának alapvető szükségleteit kielégítő boltokat. Nagyon vázlatosan ezek a tervkoncep­ció legfontosabb részei. Természetesen ezen túl még nagyon sok fejlesztési, fenn­tartási és üzemeltetési feladatunk lesz a következő öt évben, amelyet csak a ren­delkezésünkre álló pénz takarékos és cél­szerű felhasználásával, jól szervezett munkával, együttes gondolkodással és széles körű társadalmi összefogással lesz módunk végrehajtani. Meggyőződésem szerint mindezek megvalósulása esetén a főváros tovább fejlődik, szépül, gazdago­dik, és javulnak a lakosság életkörülmé­nyei. A kerületek ellátásának különbségei pedig csökkennek. Budapest vendégei a szokásos udvari­asságon túl is dicsérik a várost. Fekvé­se, mozgalmas, emberléptékű felépíté­se osztatlan elismerést vált ki. Mégis, mi az, amin ön szerint — az európai városokkal összehasonlítva — változ­tatni kellene? Ez a város valamennyiünké, a budapes­tieké, de az országé is. Itt élünk, itt dolgo­zunk, itt vásárolunk, művelődünk és szó­rakozunk. Éppen ezért jobban kellene szeretnünk otthonunkat, többet kellene tennie érte mindenkinek, a tanácsoknak, a vállalatoknak, az intézményeknek és a lakosságnak. Törődnünk kellene a rend­jével, a tisztaságával, óvni kellene értéke­it, gyönyörű környezetünket. Sajnos, ma még ritkaság, hogy valaki lefogja a van­dál kezet, hogy rászól arra, aki semmibe veszi az emberi normákat: szemetel, fákat tördel, telefonfülkéket dúl föl, az újon­nan festett házak falára firkál és így to­vább. Szóval, erre gondolok, s mindenek­előtt arra, hogy tekintsük jobban ottho­nunknak a várost, legalább olyan becses­nek közterületeit, mint a saját lakásun­kat. A másik fontos dolog: véget kell vetni annak, hogy a közösség pénzével bárki is felelőtlenül bánjon. Mert szerintem pa­zarlás a rossz minőségben végzett munka, túl drága a kétszer-háromszor javított la­kás, út, közintézmény és így tovább. Az eddiginél szigorúbban kell őrködnie a ha­tóságnak, a közösségnek, nagyobb köve­telményeket kell érvényesítenie e tekintet­ben is. És javítani kell a hatósági munkát is sok helyütt, például körültekintőbben kell eljárni az építések engedélyezésénél, és következetesebben meg kell akadályoz­ni a városképbe nem illő, a zöldterülete­ket csonkító építkezéseket. Hitem szerint mondom, hogy egyik leg­fontosabb kötelességünk megőrizni Bu­dapest történelmi arculatát. A felújítá­sok, a rehabilitáció során meg kell őriz­nünk a csak a magyar fővárosra jellemző, annak hangulatát árasztó történelmi vá­rosrészeket, s ezekhez kell — amennyire erőnk, tehetségünk engedi — illeszteni az újabb épületeket, lakónegyedeket. És olyan lakónegyedeket kell építeni, ame­lyek esztétikusak, lakályosak, összkom­fortosak, s a lakosság igényeinek helyben, a lehető legszélesebb körben eleget tesz­nek. Ahol biztosítva van a közlekedés, a bolt, az iskola, az óvoda, az orvosi rende­lő és az újságos is. Végezetül arra szeretnék rámutatni, hogy Budapest jövője biztosítása érdeké­ben minden döntés meghozatalánál, ide értem az iparfejlesztési döntéseket is, megfelelő súllyal kell törődnünk a kör­nyezetvédelemmel, nem szabad megen­gednünk a helyzet romlását. Ezért kérem Budapest lakosságát, minden itt élő és dolgozó embert, hogy segítsen ebben. Tartsák szem előtt ezt akkor is, amikor saját jövőjüket tervezik. Mert nekünk ez a város otthonunk, és ez lesz gyermeke­ink, unokáink otthona is. És én azt szeret­ném, ha a Parlament, az újjáépített Vár, a hangulatos belvárosi utcák, a Dunán kecsesen átívelő hidak csakúgy, mint a metró, az új lakónegyedek, a korszerűsö­dő Váci úti és csepeli gyárak nekik is a történelem üzenetét közvetítenék. Hogy legyen mit folytatfiiuk. „A VII. ötéves tervben négy fő feladattal számolunk. Ezek: a lakásellátás javítása, a közép­iskolások oktatási körülménye­inek javítása, az egészségügyi ellátás további fejlesztése, va­lamint a lakásfelújítás szorgal­mazása" 13

Next

/
Thumbnails
Contents