Budapest, 1985. (23. évfolyam)

1-2. szám január - PESTI TÜKÖR

PESTI TÜKÖR Események, hírek, képek a főváros életéből A városszépítők közgyűlése Megalakulása óta első közgyűlését tartotta meg november végén a Budapesti Városszépítő Egyesület az Újvárosháza dísztermében. A vezetőség írásos beszámolójához Stadinger István elnök (képünkön egyesületi tagokkal beszélget) fűzött szóbeli kiegészítést. Ezt követően csaknem négy órán keresztül tartott a tanácskozás, a tapasztalatok összegzése, még inkább a feladatok, a iennivalók kijelölése. Az egyesület 1983 májusában alakult, tevékenységéről nemegyszer beszámoltunk folyóiratunkban. Az eltelt másfél esztendőben a városszépítők tábora megerősödött, a taglétszám a többszörösére nőtt, eléri a hétszázat. A jogi tagok — számuk meghaladja a nyolcvanat — a tagdíjfizetésen kívül aktívan segítik az egyesületet ankétok, kiállítások, rendezvények lebonyolításában, nyomtatványok-kiadványok előállításában. Intézmény, szövetkezet, idegenforgalmi és a kereskedelmi vállalat, a BKV stb. mellett jogi tag minden IKV és csaknem valamennyi közművállalat. Tehát azok, akiknek közvetlenül-közvetve is feladatuk a város értékeinek megóvása, gyarapítása. A partneri együttműködés tehát részben kialakult a hivatásos apparátussal, a tanácsi és a társadalmi szervezetekkel, s a kapcsolatok elmélyítésével, kiszélesítésével az egyesület még hatékonyabb munkát végezhet. A városszépítő munkának része az egyéni tagok kezdeményezése, vállalkozása, ám a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy eredményesebben dolgozhatnak az egy-egy témában jártas tagokból alakult szakcsoportok. Az elmúlt esztendő második felében kiki az általa választott szakcsoportban tevékenykedett. A városfotósok közel háromszáz fős tábora Szabó-Pap Krisztina irányításával hallatott magáról egyes városrészek házainak megörökítésével s a nagy sikerű fotókiállítással. A műemlékvédelmisek dr. Rajna György vezetése alatt — többek között — arra vállalkoztak, hogy katalógusba foglalják a főváros köztéri szobrait, s e munka befejezéséhez közeledik. A budapesti temetőkkel foglalkozó csoport munkájában a tudósok és szakemberek között találjuk dr. Szentágothai Jánost, az Akadémia elnökét és dr. Antall Józsefet, az Orvostörténeti Múzeum főigazgatóját is. Van még utcabútorokkal, régi felvonókkal, utcaelnevezéssel, városfejlesztési kérdésekkel foglalkozó munkacsoport. Nem a közlekedési szakcsoport az egyetlen, ahol részt vesz az aktív munkában valamelyik illetékes fővárosi tanácsi szervezet képviselője is. A városszépítők munkájáról mind gyakrabban hall a főváros lakossága. Voltak sikeres rendezvényeik: kiállítások, vitaestek, látogatás az épülő Operaházban stb.; vállalkozásaik: jelmondat- és plakátpályázat (Vadász György Ybl-díjas építész nyerte), kertpályázat 150 magán-, illetve állami kert gondozójának részvételével; Podmaniczky Frigyes születésének 160. évfordulójára emléktáblát avattak (Madarassy Walter szobrászművész alkotása) a róla elnevezett V. kerületi téren... És voltak félsikerek, és akadtak fiaskók is, szerencsére csak kisebbek, nemegyszer mások értetlensége folytán. Kezdeményezésük, hogy a felszabadulás 40. évfordulójára társadalmi munkában lemossák, kijavítsák a város emléktábláit — adminisztrációs okokból elakadt. Újból megkísérlik — talán nem akarnak lehetetlent. Ám ez már a tervek közé sorolható, akárcsak a margitszigeti Bodor-kút felújítása, vagy a XI. kerületi Feneketlen-tóba építendő szökőkút, vagy a faültetés a Városligetben. A főváros ismeri, a Fővárosi Tanács partnerként értékeli, és messzemenően segíti a városszépítők tevékenységét. Az egyesület három tagjár nak — Szabó-Pap Krisztinának, Novotta Róbertnek és Maczkó Lászlónak — a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága kiemelkedő társadalmi munkájuk elismeréseként a Budapestért kitüntetést adományozta. S ez már több mint gesztus. Mesterházi Lajos emlékére Az emlékmű — Rácz Edit alkotása — a Mesterházi Lajosról elnevezett parkban, Ráckevén áll, neve, személye, életműve pedig ott a felszabadulás utáni Magyarország egész kulturális és politikai vérkeringésében. Kitűnő publicista volt és író, szerkesztő, lapunk alapítója, haláláig megbecsült főszerkesztője. Kedvenc tartózkodási helyén, Ráckevén élte le utolsó napjait, a Duna-ágra néző ház szobájában, hol annyi műve született, és amelynek ajtaja mindig nyitva állt a barátok, munkatársak előtt. De Budán, az Országház utcai lakása volt az igazi szellemi központ, szerkesztői műhely, baráti összejövetelek, eszmecserék helye. A házigazda személye tette azzá, ki — bár a betegség az íróasztalhoz kötötte, mindig tájékozott volt a világ, az ország, a főváros dolgaiban, és nemcsak regisztrálta a jelenségeket, nemcsak véleményt mondott, hanem szóval és tollal rögtön tett is a jó ügy érdekében. Ezt a magatartást kell megtanulnunk tőle, ezt a példát adja tovább munkássága, ezt őrzi meg a tisztelgő emlékezet, ezért marad számunkra élő Mesterházi Lajos. Európai Kulturális Fórum Ez év őszén Budapesten tartja tanácskozásait az Európai Kulturális Fórum. Az októberben kezdődő konferencia színhelyéről a helsinki záróokmányt aláíró országok képviselői az 1983 szeptemberében befejeződött madridi tanácskozáson határoztak, miután a magyar kormány — a kulturális együttműködésben rejlő lehetőségeket igen konstruktívnak tartva — vállalta a házigazda megtisztelő és felelősségteljes szerepét. A fórumon a résztvevők a kulturális alkotói tevékenységgel, a kultúra terjesztésével, a kulturális kapcsolatokkal és cserékkel foglalkoznak majd. A fórum célkitűzéseinek megvalósítása, eredményes lebonyolítása érdekében a részt vevő országok képviselői előkészítő tanácskozást tartottak Budapesten a Hilton-szállóban. A két hétig tartó megbeszéléssorozatra 33 európai országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából mintegy kétszáz delegátus érkezett, hogy megállapodjanak a fórum lebonyolításának módszerében és formájában, s hogy megvitassák, konkrétan milyen kérdések szerepeljenek a fórum napirendjén. Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, aki a magyar kormány nevében üdvözölte a küldöttségeket, többek között hangsúlyozta, hogy az előkészítő értekezlet részvevői igen sokat tehetnek a kulturális fórum sikeréért. A szakértői értekezlet elvégezte feladatát. A tanácskozások, a két- és több oldalú megbeszélések eredményeként valamenyi lényeges kérdésben sikerült egyetértésre jutniuk a résztvevőknek. Kidolgozták és elfogadták a fórum napirendjét, részletes munkaprogramját, és rögzítették az őszi tanácskozás szervezeti formáit. A megállapodás szerint a hat hétig tartó eszmecserén a küldöttségek négy munkacsoportban vitatják meg a kultúra és az európai államok közötti kulturális együttműködés kérdéseit. A tervek szerint a Novotel-szálló mellett épülő konferencia-központ lesz a színhelye a kulturális fórum tanácskozásainak. Drámapályázat eredményhirdetése A Művelődési Minisztérium, Budapest Főváros Tanácsa és a Radnóti Színpad igazgatósága egyfelvonásosdráma-pályázatot hirdetett 1984 februárjában. A 12 tagú zsűri, amely a meghirdető szervek, továbbá a Magyar írók Szövetsége, a Magyar Színházművészeti Szövetség, a Magyar Színházi Intézet és a Magyar Rádió képviselőiből alakult, az első díjat nem adta ki. Megosztott második díjat, 25-25 ezer forintot kapott Bächer Iván Oszkár című monodrámája és Jávor Ottó Damjanich című drámája. Ugyancsak megosztott, egyenként 15 ezer forintos harmadik díjban részesült Németh Gabriella Facipők című egyfelvonásosa és Csajági János Kertvárosi történet című darabja. Áz Artisjus 20 ezer forintos különdíját Gyárfás Endre A holló árnyéka című művének ítélték oda. A Radnóti Színpad, a tervek szerint, még ebben az évadban bemutat a pályázaton részt vett egyfelvonásosok közül kettőt. A Múzsák kiadó egy válogatás megjelentetését tervezi a későbbiekben, amely 22 pályaművet tartalmaz majd. 7