Budapest, 1985. (23. évfolyam)

3. szám február - Deák András: Egymásra utalva

lesztése, s ezzel együtt új tisztítókapacitások létesítése. Távlatilag a fővárosi tisztítótelepek fogadják majd az övezeti településekről a csatornahálózaton elvezetendő szennyvízmennyiségnek körülbelül a felét — mintegy 60 ezer köbméterről van szó —, azt hiszem, ez is jó példája az együttműködésnek. Természetes, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítanunk a vízművek védőövezetében lévő települések csatornázására. — És mi a helyzet a hulladéklerakókkal? Egyes szélsőséges vélemények szerint a főváros szemete lassan elönti az agglomerációs övezetet. .. — Ezt én még szélsőséges véleményként sem tudom elfogadni. Kétségtelen tény, hogy a Budapesten keletkező kommunális hulladékokat a fővárosi lerakóhelyek telítődése miatt már a közeljövőben egyre nagyobb arányban Pest megye lerakóhelyein kell elhelyezni. De mivel 8 millió köbméternyi hulladékról van szó, hamarosan napirendre kell kerülnie Budapesten egy új hulladékhasznosító-mű megépítésének. Ebben pedig az övezeti településeken keletkező hulladék egy része is elhelyezhető lesz. — A budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepciójában szereplő számtalan fontos téma közül emeljünk ki még egyet, ami különösen sokakat érint, érdekel: ez pedig a lakáskérdés. — A lakásellátás színvonalának továbbra is meghatározó szerepe lesz a főváros és környéke infrastrukturális fejlesztésében. A koncepció szerint Budapesten a hosszú távú időszak első felében meg kell szüntetni a mennyiségi lakáshiányt, az ezredfordulóig 150—180 ezer lakást kell felépíteni. A jelenlegihez képest növelni szükséges az újonnan épülő állami bérlakások mennyiségét, arányát és átlagos alapterületét. Az agglomerációs övezetben körülbelül 40—50 ezer lakás felépítésével számol a koncepció a mennyiségi hiány megszüntetéséhez. Tovább növekszik a telekgazdálkodás, a telekellátás fontossága. A Pest megyei Tanáccsal közösen tudatosan törekszünk arra, hogy a fővárosi telekigények egy részét — tanácsi támogatással, közművesítéssel, kedvezőbb anyagi feltételek mellett — az övezeti településeken elégítsük ki. Ösztönözni szeretnénk a korszerű, csoportos építési formákat, és minden lehető módon támogatjuk azokat, akik saját erejükből vállalkoznak lakásgondjuk megoldására. DEÁK ANDRÁS Nem szerencsés dolog szembeállítani Budapest és az övezeti települések fejlesztési lehetőségeit. Nyilvánvaló, hogy az agglomerációban élők eleve kedvezőbb helyzetben vannak például azoknál, akik messzebb laknak a fővárostól. Hiszen ők könnyebben járhatnak bevásárolni, tanulni, szórakozni a fővárosba — Az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban gyakran hallani, hogy a főváros túlságosan is kihasználja közvetlen környezetét. Miközben jó minőségű vezetékes ivóvizét az övezeti vízbázisokról (Szentendrei-sziget, Csepel) nyeri, szemetét, hulladékát a városhatárokon kívül helyezi el. — Nagyon érzékeny pontra tapintott, de hadd tegyem rögtön hozzá: meggyőződésem szerint sokan túldramatizálják ezeket a kérdéseket. Miről van szó valójában? A vízbázisokat józan ésszel csakis közösen használhatjuk ki: képtelenség volna egymás mellé külön fővárosi és Pest megyei kutat fúrni, mert elszívnák egymástól a vizet. S ezt jelképesen is értheti. A fejlesztési koncepció azzal számol, hogy az övezeti településeken 2000-ig a lakások 70—80 százalékába jut el a vezetékes víz, az ellátottsági szint tehát közeledik a fővárosihoz. Ezért az övezeti településeknek átadható vízmennyiséget csúcsidőszakban a jelenleginek háromszorosára kell, hogy növelje a főváros. Az ellátás biztonságosabbá tétele érdekében a regionális rendszerek összekapcsolására, térségi vízművekre van szükség. — Lényeges színvonalbeli különbség van a főváros és az övezet között a csatornázottság tekintetében is, s a Pest környéki szenny vízkérdés megoldatlansága hovatovább már a főváros vízbázisait veszélyezteti. .. — A csatornázás, sajnos, Budapesten sem tudott lépést tartani az ivóvízellátás fejlesztésével, de kétségtelen tény, hogy az övezetben még sokkal súlyosabb a helyzet. Itt a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya mindössze 12 százalék, s az övezetben keletkező szennyvizekből a fővárosi csatornahálózat jelenleg csak a kerepestarcsai kórház szennyvizét fogadja. A családiházas településeken egyre erőteljesebb a talajvizek szennyeződése. Rendkívül fontos tehát a csatornázás gyorsabb ütemű fej -Garai Gábor Koránkelők Kérdezd meg egyszer: hánykor kelnek ók, akik hajnali hatkor érkeznek Kelenföldre. Alig különböznek egymástól, itt nincs nemzedéki ellentét, nincs nemek harca sem; fiatalnak, öregnek egyformán karikás a szeme, a férfiak és a nők szája szélén egyforma mély a barázda. Valamikor — még kakasszó előtt — fölkukorékolt az ébresztőóra; — reggel van — súgta rekedten egv hang a vaksötétnek; s egy ember elindult gyalog a vasúthoz, botorkált órahosszat, aztán a vagonokban tolongó társaival megszázszoródott... Ök azok, akikkel mindig meg lehet menteni a hazát, ők, akik sötétben kelnek, sötétben térnek haza. s az életükbe mindig belefér még Vietnámért egy vasárnapi műszak; ők, akik homokzsákot hordanak, ha kell, a megroggyant, derékig sáros töltéseken, ők, akik nemigen szólnak hozzá a gyűléseken, sőt, többnyire ilyenkor szundikálnak; aztán jószívvel elvállalnak még egy álmatlan éjszakát az árvizes gyerekekért. Ők azok, akik nem olvasnak engem, arcom sem ismerik a képernyőről, s általában is rontják a százalékarányt az Olvasó Népért mozgalomban; és méltán dorgálják meg őket a sok frontátvonulástól ideges illetékesek. Megiszom velük ezt a hajnali féldecit a pályaudvar mellett, a topogóban: alighanem a szabadidő kultúrált felhasználásáról illenék pedig csevegnem inkább, — de hiába, sietnek. Hát én is útra készen nézek utánuk. Velük elmennék — egy közös kulaccsal — akár a sivatagba is. 9