Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - Dr. Buza Péter: Hol volt Mátyás pesti vadaskertje?

A ferenciek régi kolostora (s a templom), a múlt század közepén A könyvtár épületében a falat díszítette a híres felirat A három töredék együtt jól értelmezhető szöveg rekonstrukcióját teszi tehetővé szerencsénk. Ebből a metszetből ugyanis egyértelműen kiderül, hogy Jovius informátora nem volt tisztában az égtájak fekvésével, és a ma is meglévő tájékozódási pontok jóvoltából azt is megtudhatjuk: az ismeretlen hírvivő tévedése konzekvens volt. Mindig északot mond, ha keletről van szó. így tehát egész egyszerűen erre az égtájra kell cserélni a Jovius és Istvánffy szövegében szereplőt, s máris megkapjuk a helyes irányt! Egy mérföld kelet felé. Salamon Ferenc — miután mindezt megállapítja — elővesz egy térképet, és kijelenti: nem lehetett máshol a keresett objektum, csakis a Városliget területén. Vagyis — mondom én, és mondja várostörténész-kritikusa, Schmall Lajos főlevéltárnok — nem az égtájakat helyezte vissza Salamon valóságos helyükre, hanem a kertet kapta föl, s tette át máshová. Hiszen a Városliget északra fekszik Pest városától. Schmall rekonstrukciós kísérlete következik, de bármilyen hihetetlen, ő is éppen az égtájak dolgában téved. Miközben maliciózus megjegyzéseivel megsemmisíti tudós elődjét, mondván, hogy ,,... ebben a városligeti vadaskertben, úgy hisszük. Salamon lőtte az első és utolsó bakot", bakot céloz maga is, ha nem is a Városligetben. Vélekedése szerint a kert a mai Rákóczi út józsefvárosi oldalán túl feküdt, a kastély pedig valahol a Baross tér területén keresendő. Ám a Baross 15