Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - Oszlay István: 2100 kórházi ágy hiteles története

A Margit kórházi építkezés hivatalosan rekonstrukció volt, valójában csaknem új kórház épült. A régi főépületből csupán a főfalak maradtak meg. A TOVÁBBLÉPÉS FELTÉTELE: AZ INTEGRÁCIÓ 2100 kórházi ágy hiteles története JL JÍL. ézenfekvő, hogy egy tervciklus lezárásaként számadást készítsünk. Kiváltképp indokolja ezt két tényező. Az egyik: a VI. ötéves tervben következett be az eddigi legnagyobb mértékű fejlődés a főváros egészségügyi ellátásában. Döntően mennyiségi fejlesztés volt ez, amiben az új kórházak építése mellett a bővítésekkel egybekötött rekonstrukciók és felújítások domináltak. A másik: a következő, VII. ötéves tervben — folytatva az egészségügyi ellátás fejlesztését — valamennyi területen a minőségi szempontok kerülnek előtérbe. Ami azt is jelenti, hogy lényegében immár megvannak a gyógyítás alapvető tárgyi-anyagi feltételei. Nézzük például a legfontosabbat, a kórházi ágyak számát. A VI. ötéves tervben az egészségügy a kiemelt ágazatok közé tartozott, a Fővárosi Tanács költségvetéséből összesen 4,2 milliárd forinttal részesedett. Ebből csupán a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára kétmilliárd forintot fordítottak, hiszen a fekvőbeteg-Az elmúlt öt esztendő alatt csak a kórházak fejlesztésére és rekonstrukciójára kétmilliárd forintot költött a főváros. A gyógyintézeti ágyak számának növelése volt az elsődleges cél. Az öt év alatt 2100 kórházi ágyat létesítettek, s így a tervidőszak végén a tanácsi kórházi ágyak száma meghaladja a 18 ezret, ezáltal a tízezer fővárosi lakosra jutó gyógyintézeti ágyak száma 83-ról 90-re növekedett. Gondok, hiányosságok persze akadnak még a főváros egészségügyi ellátásában, a VI. ötéves terv mennyiségi és minőségi eredményeit azonban a -szerint kell értékelni, hogy több mint két és fél millió ember (fővárosiak, fővárosban dolgozók, valamint az agglomerációban élők) számára javultak az egészségügyi ellátás körülményei. 5