Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - PESTI TÜKÖR

m m m •• • •• pesti tűkor Események, hírek, képek a főváros életéből Fasors Reggelente a húsosok érkeznek először. Jó korán, hat óra előtt megállnak hűtőkocsijukkal az áruház előtt, kicentizve a helyet, hogy amikor kitárják az ajtót, épp a fának támaszthassák. Aztán a házmester jön virágmintás otthonkában, szalmapapucsban, összesöpri az előző napi mocskot, lapátra teszi, ami ottmarad, a fa tövéhez tereli, s mielőtt bemenne, hogy visszaaludjon, erőteljesen a fa törzséhez veri a söprűt, ne maradjon por a cirok között. Dél felé jön a plakátragasztó, ott eszik az önkiszolgáló étteremben majdnem minden nap, arra a fél órára a fához láncolja a létrát, nehogy ellopják a járókelők. Tavaly egy padot is odaláncoltak, egész nyáron ott volt, mígnem jöttek a tanács emberei, hogy mielőtt leesik az első hó, elvigyék. Ilyen a körúti fa sorsa. Régebben sem lehetett sokkal jobb, hiszen már hatvan évvel ezelőtt is szembetűnő volt a szenvedése. Tóth Árpád például 1925-ben ilyennek látta őt: „Egy sovány / Akác részegen szítta be a drága / Napfényt, és zöld kontyában tétován / Rezdült meg csüggeteg és halovány / Tavaszi kincse: egy-két fürt virága." A helyzet napról napra romlik. Ha Tóth Árpád kilátástalannak vélte a körúti fák jövőjét, most leszögezhetjük: azok voltak a boldog békeidők! Legalábbis a mostani állapothoz képest, amikor a nagyvárosi élet különböző velejárói a környezetrombolás kimeríthetetlen tárházát jelentik. Az, hogy a városi fák gyökérzónájában a föld összetömődik és betonkemény lesz, csak a kisebb baj. A városi fa edzett, kiheveri. Nagyobb gond a földgázvezeték: amikor a városi gázról áttérnek a földgázra, a vezetékekben megnő a nyomás, a kiszivárgó gáz kiszorítja a földből az oxigént. A levelek elsárgulnak, rövidesen el is hervadnak. Aztán, persze, telente jön a sószóró, tavasszal késik a rügyfakadás, ezzel szemben az őszi lombhullás a nyár közepén érkezik. Mindezek ellenére állnak a körúti fák. Megtépve, sárgán, kopottan, meggyalázva. Már nem is szállnak rájuk a verebek. Pedig még tudnak röpülni. Kovács Zoltán Ahogy (ma)rakodunk... Hétfő reggeli csúcsforgalom a kisföldalattin. Az üléseken pótalusznak a vasárnapi későn fekvők. A November 7. téren szabályosan kicserélődnek az utasok. Aki a szerelvényen utazott, kiszáll — aki az állomáson várakozott, betódul. Mindenki siet és tolakodik. A lépcsőnél hirtelen lelassul a „kiáramlás". A tömeg megtorpan, a sereghajtók beleütköznek az élen lévőkbe. Araszolva haladunk fölfelé, ám odafenn minden kiderül: teherautó torlaszolja el a lejárati nyílásnál a járdát. Az autón italospalackok műanyag rekeszekben. Vezetőnek, kísérőnek se híre, se hamva. Kicsivel arrébb, a Népköztársaság útja másik oldalán minden öt méteren gépkocsik ácsorognak a járdán. A Karát bolt előtt egy személyautó vicsorít nyitott csomagtartóval a járókelőre. Az Ádám söröző előtt kiszolgált Robur hever (FR 36-69). Platóján ócska vaslemezek, rozsdásodó csővázak, defektes autógumik festői összevisszaságban. Vajon hozzák vagy viszik őket a forgalmas sörözőből? A Radnóti Miklós Színpad szinte megközelíthetetlen. Nem rátartiságból, hanem mert úgy fest, mintha átmenetileg ideköltözött volna a kőbányai használtautó-piac. Van itt minden: Latvija mikrobusz, horpadt Barkas, öreg furgon, szakadt kombi. A trolira várakozók bosszúsan próbálnak utat törni maguknak a megállóhoz. Srég vizaví, a Csemege-bolt Nagymező utcai oldalán serblikékre dukkózott veterán Csepel — rendszáma: FU 81-99 — akadályozza a gyalogosforgalmat a járdán. Értem, hogy miért húzódott vezetője oly szorosan a kapu elé a masinájával: rakodik. Szétbontott, üres kartondobozokat. A Hajós utcában keresztben áll egy teherautó a járdán. Hátsó fala leeresztve, két markos legény kotorja lefelé szívlapátjával a dorogi brikettet egy szenespince elé. Wesselényi utca és Lenin körút sarok. Az élelmiszerbolt oldalánál, a járdán egész teherautó-konvoj. Az egyikről Pepsi-colát, a másikról péksüteményt, a harmadikról töltelékárut rakodnak. A gyalogosok fürge mókusok módjára ugrándoznak a trolik, a teher- és személyautók között az úttesten. Mi folyik itt? Mi történt az éjszakai áruszállításra vonatkozó rendelkezéssel; érvényét vesztette talán?! És mi a helyzet az engedélyhez kötött járdafoglalással? Aki kapja, marja?! A minap a Lenin körút és a Rudas László utca sarkánál rám dudált egy tehertaxi. Természetesen a járdán. Sofőrje kiüvöltött az ablakon: „Fürgébben, nyanya, mert nyűgös leszek!" És ha előbb-utóbb a rendőrség is az lesz? Nyíri Éva VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK Légi csónak A londoni után az első földalatti vasút a magyar fővárosban nyílt meg Európában, s azóta is sok elismerést kapott a budapesti tömegközlekedés. A jó hírnév megtartása kötelezi a tervezőket a bátor kezdeményezésre. A millennium nagy eseménye a földalatti vasút átadása volt. Várható, hogy az 1100. évfordulón egészen újfajta „vonat" indul. Az egyik ötlet szerint tíz év múlva légi csónak jár majd a Duna felett, olyan magasságban, ahonnan a legszebb kilátás nyílik a fővárosra. A biztonságos, héliummal töltött, minden kényelemmel felszerelt kis léghajó elsősorban az idegenforgalom szolgálatába áll majd. Budavár védelmében Az új évben „lecsendesítik" a budavári közlekedést. A személykocsik és az idegenforgalmi buszok nem mehetnek be a polgárvárosba, a Várhegy szélén jelölnek ki helyet a parkolásra. Sőt, a legújabb elképzelések szerint kék busz sem járhat az ódon kis utcákban. Budavár a legnagyobb középkori építészeti együttesünk. Az ország nagyon sokat költött a helyreállítására, s a polgárváros ma szebb, mint valaha. Ám a legújabb vizsgálatok megállapították: a növekvő forgalom miatt ismét veszélybe kerültek a régi házak. Ezért a legszigorúbb intézkedésekre van szükség. Ésszerű javaslat: szerezzen be a főváros kis — csendes és könnyű — elektromos buszokat. Ezeken kívül csak lovas kocsi közlekedjék a Várban. Virág és viz A Lánchídtól a Duna-parton és a Vörösmarty tértől a Váci utcában elkezdett felújítás elérte a Párisi utca vonalát. A lapok általában azt írják: díszburkolatot kapnak a belvárosi terek, utcák. Valójában sokkal többről van szó. A Belváros egy részét visszaadják a gyalogosoknak, és sajátos, új hangulatot teremtenek ezen a területen. Tévedés, hogy a régi utcaképet állítják vissza. Annak csak egyes vonásait idézik fel. A megújulás egyértelműen fejlesztés. A sok díszes kandeláber és bronzból öntött utcai — a közműveket óvó — díszes védlap, a Váci kapu megőrzött helye és az irodalmi-történeti emléktáblák, a padok és kutak a múltat idézik, de mégis új, a korábbinál gazdagabb képet adnak. Felállították a Hermes-, az Oroszlános- és a Vörösmarty-kutat. A Kristóf téren talált új helyet a Halászleány-kút. Régen a Hal téren állt, ennek megszűnése után a Népligetbe került, ahol elpusztult. Most restaurálták. Sok növény kerül a földbe, jut a vasoszlopokra is. Virág és víz — ez lesz a belvárosi utcakép egyik jellegzetessége. Tanácsi döntés a fejlesztési vitáról A VII. ötéves tervet előkészítő társadalmi viták ismertetése során beszámoltunk arról, hogy a belső kerületek általában a gyorsabb felújítást sürgetik, a peremkerületek pedig az új építésnek hívei. A viták szellemében a szakemberek két változatot terjesztettek a Fővárosi Tanács elé. Az egyik a felújítást részesíti előnyben, a másik viszonylag nagyobb erőt szán új építkezésre. Amint ezt várták, a városatyák a másodikat fogadták el. Mi a döntés oka? Részben az, hogy a lakosság nagyobb fele már a külső negyedekben él. Felújításra a korábbinál úgyis jóval többet fordít a főváros, viszont a lakáshelyzet javítása megköveteli, hogy több új otthont építsenek. Pénzügyi negyed Elkészült a Belvárosban a pénzügyi központ. Előzőleg lakásokat akartak itt építeni, a gazdasági fejlődés azonban az elképzelések módosítását indokolta. A jövőben is szükség lesz ilyen építkezésekre. Merre terjeszkedhet a pénzügyi-gazdasági negyed? A Rákóczi úton, a Nagykörúton, sőt, a sugárutak Nagykörúton túli részén, de elsősorban a VII. kerületben. Amikor felújítják a régi pesti negyedet, ezzel már számolni kell. Erzsébet ajánlata Erzsébeten megnyílt a második dél-pesti nagyáruház. Ez is jelzi, hogy meggyorsult a fejlődés, sikerült kiterjeszteni a kereskedelem hálózatát Dél-Pesten is. Az Erzsébet áruház felajánlotta a vasárnapi nyitvatartást. A Fővárosi Tanács régi törekvése az áruházak jobb kihasználása, s ezzel a tarthatatlan zsúfoltság enyhítése. De nem volna ésszerűbb előbb a város belsejében növelni a vasárnapi árusítást? Aczél Kovách Tamás 4