Budapest, 1985. (23. évfolyam)

12. szám november - PESTI TÜKÖR

m m m •• • •• pesti tűkor Események, hírek, képek a főváros életéből Fasors Reggelente a húsosok érkeznek e­lőször. Jó korán, hat óra előtt meg­állnak hűtőkocsijukkal az áruház e­lőtt, kicentizve a helyet, hogy amikor kitárják az ajtót, épp a fának tá­maszthassák. Aztán a házmester jön virágmintás otthonkában, szalmapa­pucsban, összesöpri az előző napi mocskot, lapátra teszi, ami ottma­rad, a fa tövéhez tereli, s mielőtt be­menne, hogy visszaaludjon, erőtelje­sen a fa törzséhez veri a söprűt, ne maradjon por a cirok között. Dél felé jön a plakátragasztó, ott eszik az ön­kiszolgáló étteremben majdnem min­den nap, arra a fél órára a fához lán­colja a létrát, nehogy ellopják a járó­kelők. Tavaly egy padot is odaláncol­tak, egész nyáron ott volt, mígnem jöttek a tanács emberei, hogy mielőtt leesik az első hó, elvigyék. Ilyen a körúti fa sorsa. Régebben sem lehetett sokkal jobb, hiszen már hatvan évvel ezelőtt is szembetűnő volt a szenvedése. Tóth Árpád példá­ul 1925-ben ilyennek látta őt: „Egy sovány / Akác részegen szítta be a drága / Napfényt, és zöld kontyában tétován / Rezdült meg csüggeteg és halovány / Tavaszi kincse: egy-két fürt virága." A helyzet napról napra romlik. Ha Tóth Árpád kilátástalannak vélte a körúti fák jövőjét, most leszögezhet­jük: azok voltak a boldog békeidők! Legalábbis a mostani állapothoz ké­pest, amikor a nagyvárosi élet külön­böző velejárói a környezetrombolás kimeríthetetlen tárházát jelentik. Az, hogy a városi fák gyökérzóná­jában a föld összetömődik és beton­kemény lesz, csak a kisebb baj. A vá­rosi fa edzett, kiheveri. Nagyobb gond a földgázvezeték: amikor a vá­rosi gázról áttérnek a földgázra, a ve­zetékekben megnő a nyomás, a kiszi­várgó gáz kiszorítja a földből az oxi­gént. A levelek elsárgulnak, rövide­sen el is hervadnak. Aztán, persze, telente jön a sószóró, tavasszal késik a rügyfakadás, ezzel szemben az őszi lombhullás a nyár közepén érkezik. Mindezek ellenére állnak a körúti fák. Megtépve, sárgán, kopottan, meggyalázva. Már nem is szállnak rá­juk a verebek. Pedig még tudnak rö­pülni. Kovács Zoltán Ahogy (ma)rakodunk... Hétfő reggeli csúcsforgalom a kis­földalattin. Az üléseken pótalusznak a vasárnapi későn fekvők. A Novem­ber 7. téren szabályosan kicserélőd­nek az utasok. Aki a szerelvényen utazott, kiszáll — aki az állomáson várakozott, betódul. Mindenki siet és tolakodik. A lépcsőnél hirtelen lelassul a „ki­áramlás". A tömeg megtorpan, a se­reghajtók beleütköznek az élen lé­vőkbe. Araszolva haladunk fölfelé, ám odafenn minden kiderül: teherau­tó torlaszolja el a lejárati nyílásnál a járdát. Az autón italospalackok mű­anyag rekeszekben. Vezetőnek, kísé­rőnek se híre, se hamva. Kicsivel arrébb, a Népköztársaság útja másik oldalán minden öt méte­ren gépkocsik ácsorognak a járdán. A Karát bolt előtt egy személyautó vicsorít nyitott csomagtartóval a já­rókelőre. Az Ádám söröző előtt ki­szolgált Robur hever (FR 36-69). Pla­tóján ócska vaslemezek, rozsdásodó csővázak, defektes autógumik fes­tői összevisszaságban. Vajon hozzák vagy viszik őket a forgalmas söröző­ből? A Radnóti Miklós Színpad szinte megközelíthetetlen. Nem rátartiság­ból, hanem mert úgy fest, mintha át­menetileg ideköltözött volna a kőbá­nyai használtautó-piac. Van itt min­den: Latvija mikrobusz, horpadt Bar­kas, öreg furgon, szakadt kombi. A trolira várakozók bosszúsan próbál­nak utat törni maguknak a megálló­hoz. Srég vizaví, a Csemege-bolt Nagy­mező utcai oldalán serblikékre duk­kózott veterán Csepel — rendszáma: FU 81-99 — akadályozza a gyalogos­forgalmat a járdán. Értem, hogy mi­ért húzódott vezetője oly szorosan a kapu elé a masinájával: rakodik. Szétbontott, üres kartondobozokat. A Hajós utcában keresztben áll egy teherautó a járdán. Hátsó fala lee­resztve, két markos legény kotorja le­felé szívlapátjával a dorogi brikettet egy szenespince elé. Wesselényi utca és Lenin körút sa­rok. Az élelmiszerbolt oldalánál, a járdán egész teherautó-konvoj. Az egyikről Pepsi-colát, a másikról pék­süteményt, a harmadikról tölteléká­rut rakodnak. A gyalogosok fürge mókusok módjára ugrándoznak a trolik, a teher- és személyautók kö­zött az úttesten. Mi folyik itt? Mi történt az éjsza­kai áruszállításra vonatkozó rendel­kezéssel; érvényét vesztette talán?! És mi a helyzet az engedélyhez kötött járdafoglalással? Aki kapja, marja?! A minap a Lenin körút és a Rudas László utca sarkánál rám dudált egy tehertaxi. Természetesen a járdán. Sofőrje kiüvöltött az ablakon: „Für­gébben, nyanya, mert nyűgös le­szek!" És ha előbb-utóbb a rendőrség is az lesz? Nyíri Éva VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK Légi csónak A londoni után az első földalatti vasút a magyar fővárosban nyílt meg Európában, s azóta is sok elis­merést kapott a budapesti tömeg­közlekedés. A jó hírnév megtartása kötelezi a tervezőket a bátor kezde­ményezésre. A millennium nagy eseménye a földalatti vasút átadása volt. Várható, hogy az 1100. évfor­dulón egészen újfajta „vonat" in­dul. Az egyik ötlet szerint tíz év múlva légi csónak jár majd a Duna felett, olyan magasságban, ahon­nan a legszebb kilátás nyílik a fővá­rosra. A biztonságos, héliummal töl­tött, minden kényelemmel felszerelt kis léghajó elsősorban az idegen­forgalom szolgálatába áll majd. Budavár védelmében Az új évben „lecsendesítik" a budavári közlekedést. A személy­kocsik és az idegenforgalmi buszok nem mehetnek be a polgárvárosba, a Várhegy szélén jelölnek ki helyet a parkolásra. Sőt, a legújabb elkép­zelések szerint kék busz sem járhat az ódon kis utcákban. Budavár a legnagyobb középkori építészeti együttesünk. Az ország nagyon sokat költött a helyreállítá­sára, s a polgárváros ma szebb, mint valaha. Ám a legújabb vizsgá­latok megállapították: a növekvő forgalom miatt ismét veszélybe ke­rültek a régi házak. Ezért a legszi­gorúbb intézkedésekre van szükség. Ésszerű javaslat: szerezzen be a fő­város kis — csendes és könnyű — elektromos buszokat. Ezeken kívül csak lovas kocsi közlekedjék a Vár­ban. Virág és viz A Lánchídtól a Duna-parton és a Vörösmarty tértől a Váci utcában elkezdett felújítás elérte a Párisi ut­ca vonalát. A lapok általában azt írják: díszburkolatot kapnak a bel­városi terek, utcák. Valójában sok­kal többről van szó. A Belváros egy részét visszaadják a gyalogosok­nak, és sajátos, új hangulatot te­remtenek ezen a területen. Tévedés, hogy a régi utcaképet állítják vissza. Annak csak egyes vonásait idézik fel. A megújulás egyértelmű­en fejlesztés. A sok díszes kandeláber és bronzból öntött utcai — a közmű­veket óvó — díszes védlap, a Váci kapu megőrzött helye és az iro­dalmi-történeti emléktáblák, a pa­dok és kutak a múltat idézik, de mégis új, a korábbinál gazdagabb képet adnak. Felállították a Her­mes-, az Oroszlános- és a Vörös­marty-kutat. A Kristóf téren talált új helyet a Halászleány-kút. Régen a Hal téren állt, ennek megszűnése után a Népligetbe került, ahol el­pusztult. Most restaurálták. Sok növény kerül a földbe, jut a vasosz­lopokra is. Virág és víz — ez lesz a belvárosi utcakép egyik jellegzetes­sége. Tanácsi döntés a fejlesztési vitáról A VII. ötéves tervet előkészítő társadalmi viták ismertetése során beszámoltunk arról, hogy a belső kerületek általában a gyorsabb fel­újítást sürgetik, a peremkerületek pedig az új építésnek hívei. A viták szellemében a szakemberek két vál­tozatot terjesztettek a Fővárosi Tanács elé. Az egyik a felújítást ré­szesíti előnyben, a másik viszonylag nagyobb erőt szán új építkezésre. Amint ezt várták, a városatyák a másodikat fogadták el. Mi a döntés oka? Részben az, hogy a lakosság nagyobb fele már a külső negyedekben él. Felújításra a korábbinál úgyis jóval többet for­dít a főváros, viszont a lakáshelyzet javítása megköveteli, hogy több új otthont építsenek. Pénzügyi negyed Elkészült a Belvárosban a pénzü­gyi központ. Előzőleg lakásokat akartak itt építeni, a gazdasági fej­lődés azonban az elképzelések mó­dosítását indokolta. A jövőben is szükség lesz ilyen építkezésekre. Merre terjeszkedhet a pénzügyi-gazdasági negyed? A Rákóczi úton, a Nagykörúton, sőt, a sugárutak Nagykörúton túli ré­szén, de elsősorban a VII. kerület­ben. Amikor felújítják a régi pesti negyedet, ezzel már számolni kell. Erzsébet ajánlata Erzsébeten megnyílt a második dél-pesti nagyáruház. Ez is jelzi, hogy meggyorsult a fejlődés, sike­rült kiterjeszteni a kereskedelem hálózatát Dél-Pesten is. Az Erzsébet áruház felajánlotta a vasárnapi nyitvatartást. A Fővárosi Tanács régi törekvése az áruházak jobb kihasználása, s ezzel a tartha­tatlan zsúfoltság enyhítése. De nem volna ésszerűbb előbb a város bel­sejében növelni a vasárnapi árusí­tást? Aczél Kovách Tamás 4

Next

/
Thumbnails
Contents