Budapest, 1985. (23. évfolyam)

11. szám október - Várkonyi Anna: Ami láthatatlan: a zaj

során összegyűjtött zajadag veszélyezteti. Ezt alátámasztja az a tapasztalat, miszerint a természeti környezetben élő népeknél nem mutatható ki öregkori halláskárosodás. Tehát a sokáig öregkorinak tartott, érelmeszesedéssel indokolt hallásveszteség valójában civilizációs ártalom. A munkahelyi zajártalomban szenvedőkön kívül a zaj áldozatai a városi lakosok is. Budapest helyzete is egyre romlik. A járműállomány nő, a zaj elleni védekezésre pedig egyelőre kevés a lehetőség. A motorizáció azonban csak az eszetlen sebességhajszolással válik elviselhetetlenül zajossá. A lakóépületek között működő gyárak és az építkezések is nagymértékben zavarják a csendet. Sokak életét teszi tönkre az éjjeli szórakoztató zene is. A nyári diszkóműsorok miatt rengeteget panaszkodik a lakosság — sajnos, kevés eredménnyel. Egy beatzenekar „zajteljesítményét" például csak 10 decibellel haladja meg a legnagyobb űrhajókat útnak indító — Szaturnusz típusú — rakéták indításakor fellépő zaj. Rendeletek, jogszabályok már vannak A zaj az alkoholhoz hasonlóan, alattomosan rombolja az emberi szervezetet, tehát védekezni kell ellene. A védekezés feltételei: a pontos mérés, a megengedhető zajhatárok rögzítése, kötelező erejű rendszabályok megalkotása és a zajcsökkentés technikai megoldásainak kidolgozása. A zaj mérése még a nemzetközi szabványosításban is vitatéma. A zajteljesítmény mérésére legalább 4-5 féle módszert ajánlanak. Hazai viszonylatban e téren úttörő munkásságot fejtett ki az MTA Akusztikai Laboratóriumának egyik munkacsoportja Tarnóczy Tamásnak, a fizikai tudományok doktorának vezetésével. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megalakulásával gazdára talált a zaj elleni védekezés. Az OKTH készítette elő a Minisztertanács 12/1983/ (V.12.) számú rendeletét a zaj- és rezgésvédelemről. A rendelet célja, hogy megóvja az emberi környezetet és egészségét. A munkahelyek belső zaj- és rezgésvédelmével külön jogszabály foglalkozik. A rendelet kimondja, hogy a területrendezés során érvényesíteni kell a zaj- és rezgésvédelem követelményeit. Ez a követelmény sok gyakorlati problémát vet föl. A főváros településfejlesztésénél nemigen vették figyelembe a zajt mint tényezőt. Csak így épülhetett például a Váci út egyik oldalára ipartelep, a másikra pedig lakótelep. Az Öntödei Vállalat Acélöntő és Csőgyárát a SZOT-székház és a Váci úti lakótelep fogja közre. A zaj nyáron kisebb, de a három műszakos melegüzem nyáron bizony nem kellemes a szemközti házak lakóinak, akik szinte karnyújtásnyira élnek a köszörűgépektől. De hasonlóan építették körbe a főváros szinte valamennyi ipari létesítményét. Kár, hogy az Országos Kardiológiai Intézetet a zajrendelet megfogalmazása előtt fölépítették, talán nem kellene most, utólag, az ablakok cseréjével segíteni a hangszigetelésen. A zajrendelet új létesítményekkel kapcsolatos fejezetének 10. paragrafusa kimondja, hogy út, vasútvonal, polgári repülőtér létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós felújításának, korszerűsítésének tervezésekor — a zaj- és rezgésterhelési határértékek érvényesítése érdekében — zaj- és rezgésvédelmi munkarészt is kell készíteni, amelyben a hosszú távra tervezett forgalmat kell figyelembe venni. Ez Ferihegy rekonstrukciójakor — sajnos! — nem történt meg, de a Lágymányosra tervezett Duna-hídhoz már kértek zajtanulmányt. A Minisztertanács zajrendeletének végrehajtását az egészségügyi miniszter 4/1984 (1.23.) EüM számú rendeletében előírt határértékek biztosítják. Érdemes ebből néhányat kiragadni. Üdülőterületen, gyógyhelyen, kórházi, szanatóriumi negyedben és védett természeti területen a megengedett zajszint nappal 45 dBA, éjjel 35 dBA. Szinte kizárt, hogy a főútvonalakra épített budapesti kórházakban (például Heim Pál Gyermekkórház) és klinikákon biztosítható ez az érték. Lazán beépített lakóterületen nappal 50 dBA a határérték, éjjel 40 dBA, tömör városias beépítésnél nappal 55 dBA, éjjel 45 dBA a megengedett zajszint. A közlekedésből származó zajra sokféle határérték van a rendeletben, de ez nem vigasz azok számára, akik úgy találják, hogy lakásuk a közlekedés következtében ugyancsak zajos. És ők vannak többen. A Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 2/1983 (V.25.) OKTH számú rendelkezése alapján szabható ki a zaj- és rezgésbírság, amelynek összege elérheti a 2,5 millió forintot. Az erre vonatkozó tapasztalatok most gyűlnek. Olcsóbb megelőzni Magyarországon még nem előírás a zajmentesség. Az exportra készülő termékekből eszméltek rá, hogy a külföldi megrendelők a zajmentességet is megkövetelik, s ha ezt nem teljesítik, termékeik piacképtelenné válnak. Közlekedési eszközeink egyike-másika — például az Ikarus buszok — már megfelel ennek a követelménynek. A külföldi megrendelő — többek között — azért ilyen igényes, mert — ott, ahol van zajrendelet — mindig a zajkeltőket terheli a védekezés költsége, ami nagyon nagy összeg lehet. Ott, ahol a csend megőrzésére már a tervezés időszakában áldoznak, mindössze 1-3 százalékos költségtöbbletre lehet számítani. (Ugyanakkor a csendes környezet 5 százalékos termelékenységnövekedéssel jár.) Franciaországban például mielőtt egy terméket gyártani kezdenek vagy egy üzemet fölépítenek, költséges fizikai és matematikai modellkísérleteket végeztetnek, mert tudják, hogy a bajt mindig olcsóbb megelőzni, mint a csendet utólag megteremteni — nem szólva arról, hogy utólag sokszor nem is lehet. De léteznek már olyan francia épületakusztikai szabványok is, amelyek előírják, hogy egy ajtónak vagy ablaknak milyen dBA értéket kell garantálnia. A technikai megoldások sokszor nem olyan drágák, mint hinnénk. Svédországban például már működik csöndes légkalapács. Ehhez pontosan ki kell számítani, hogy a távozó zajhoz milyen zajcsapda illik. (Hasonló elv alapján működik az autók kipufogó dobja.) A repülőgépeknél más a helyzet. Ha például a repülőgépek zajszintjét 13 dB-lel csökkentenék, az egyharmaddal növelné meg az árukat. Ezért például Oszaka japán város minden, a területén fölszálló repülőgéptől zajadót szed, s az így összegyűlt összegből fedezi a zajvédelem költségeit. A csend és a zaj megítélése rendkívül szubjektív, ezért a korszerű akusztikai laboratóriumokban azt is vizsgálják, miként függenek össze a műszaki jellemzők és a szubjektív megítélés. Ugyanis a hang mint fizikai jelenség jól mérhető, ám zajjá minősítése bizonyos határok között megítélés dolga. Csökkentése éppen ezért sokszor emberi magatartás kérdése is. A rádióbemondó 22 óra után mindannyiunkat figyelmeztet, hogy halkítsuk le a rádiónkat, mégis sokan fittyet hánynak ennek. Az emberek nem törődnek egymással, utcán, strandon, házuk, üdülőjük kertjében, erdei kiránduláson üvöltetik rádiójukat, magnójukat, nem gondolva arra: egyáltalán nem biztos, hogy embertársukat ugyanaz a műsor érdekli. Nem olyan régen körbejártam a Fertő-tavat. Az osztrák és a magyar rész közötti, egyik legfeltűnőbb különbség, hogy a burgenlandi oldalon nem harsogott egyetlen rádió vagy magnó sem. (Az ilyen zajvédelem egy fillér beruházásba sem kerül, legfeljebb a hangoskodók fizethetnének egyre gyakrabban.) A rend őreinek jelentene újabb feladatot az is, ha a közlekedési eszközök levegő- és zajszennyező hatását együttesen bírságolnák. E téren már sok a jó külföldi tapasztalat. A zaj az egyik legalattomosabb környezeti ártalom. Megelőzése és a következtében kialakuló betegségek gyógyítása sok szakember együttműködését kívánja meg. U-gyanakkor mostohán kezelik az a -kusztikai kérdéseket műszaki és orvosi egyetemeink tananyagában. Ezen pedig a jelenlegi szűkösebb gazdasági helyzetben is lehetne segíteni. VÁRKONYI ANNA A lakás Ha zajos vagy rendkívül zajos a lakás, a zaj forrása Terület csendes megfelelő zajos rendkívül zajos közlekedés szomszédok, vagy szórakozóhely gyár, üzem építkezés többféle, közlekedés nélkül többféle + közlekedés egyéb Budapest 34 37 23 6 66 10 9 8 5 1 1 Városok 37 43 27 3 64 11 4 2 13 1 5 Községek 53 38 8 1 70 15 6 1 4 — 4 Ország összesen 44 39 14 3 66 12 6 4 8 0 3 A LAKÁSOK ZAJOSSÁGA A LAKÓK VÉLEM ÉNYE SZERINT ÉS A FŐBB ZAJFORRÁSOK (A Központi Statisztikai Hivatal 1977. évi reprezentatív adatfelvételei alapján) 21