Budapest, 1985. (23. évfolyam)

10. szám szeptember - POSTA

Középületépítő Vállalat NÍVÓDÍJAS ÓVODA A Tállya-domb a főváros egyik legszebb fekvésű része, a Farkasréti temető felett húzódik. Gyönyörű kilátás nyílik a domb csúcsáról a jóval alacsonyabban fekvő budai Várra. 1981 tavaszán a Monimpex egy-két szintes házakból álló lakótelep építését határozta el ezen a területen. Kommunális létesítményének, egy óvodának a tervezését a Lakóterv fiatal építészére, Csiha Katalinra bízták, akinek ez az első önálló munkája. A XII. kerületi Tanács azt kérte a tervezőtől, hogy az épület formai kialakításával alkalmazkodjék a terep adta lehetőségekhez, magastetős legyen, és mintegy száz kisgyermek számára méretezze, hogy a tervezett lakótelep mellett lehetőleg a környező házak, utcák gyermekeit is fogadhassák. Az óvoda telke, a Tállya utca és a Névtelen utca kereszteződésében kialakított, mintegy ezer négyszögöles terület, tulajdonképpen lejtő, mellyel szemben, a Névtelen utca másik oldalán is épültek volna lakóházak. A telken sokfajta, különböző korú, értékes fa állt, melyeknek megtartása különösen indokolt volt. Az óvoda kiviteli tervei hamar elkészültek, melyen az építtető Monimpex, a beruházó KERBER, valamint a kivitelező Középületépítő Vállalat észrevételei alapján a tervező 1981 februárjában elvégezte az utolsó simításokat. Érdekes tömegű, kellemes megjelenésű, a terepviszonyokat jól kihasználó épület bontakozott ki a rajzasztalon. A tervező egyik fő célja az volt, hogy a ház szerves kapcsolatban legyen a kerttel, figyelembe véve a gyerekek nagy mozgástérigényét. A kert legértékesebb részeit hasznosítva a csendesebb keleti és nyugati oldalra helyezte a foglalkoztatóegységeket, ahol a gyermekek a legtöbbet tartózkodnak. A déli oldalra a keleti és a nyugati házrészt kívülről összekötő, fákkal övezett, játszóterekkel, lubickolóval tarkított utat tervezett Sajka Júlia kerttervező. Ezt az intimebb kertrészt és lényegében az egész épületegyüttest egy hatalmas gesztenyefa „védőszárnyai" óvják. A kivitelezés során a tervezők és az építők gondosan ügyeltek arra, hogy csak minimális gallyazással járjon a tetőszerkezet építése. Az épület északi oldalára került a gazdasági szárny, ahol a gyermekek nyugalmának háborgatása nélkül történhet az élelmiszerszállítás, a berendezések karbantartása stb., egyszóval az óvoda üzemeltetése. Az épület helyiségeit három csoportra osztották. Az épület gerincvonala alatt helyezkedik el — központi térként — a nagy légterű, két — kertre nyíló — folyosóval határolt tornaterem. A hagyományos építésű óvodáknál általában nincs tornaterem, sem központi tér. Az itt létrehozott központi belső tér nemcsak az épület tájékozódási középpontja, hanem méreteinél fogva kiválóan alkalmas rendezvények, bemutató foglalkozások megtartására, továbbá a gyermekükért érkező szülők fogadására is. A tornateremből — folyosókon át, szimmetrikusan — nyílik az épület keleti és nyugati oldalán elhelyezett, kialakított két-két foglalkoztatóhelyiség-csoport, továbbá a különálló gazdasági egység, ahol a gyerekek nem közlekednek. A foglalkoztatóban levő óvodások a központi téren keresztül léphetnek kapcsolatba egymással, a vezető óvónő az ide néző kis szobából, 31