Budapest, 1985. (23. évfolyam)

10. szám szeptember - TÉKA

téka A főváros irodalmából ajánljuk TÓTH ESZTER: Családi emlékek Tóth Árpádról A Tények és tanúk sorozat legújabb kötete a nagy Nyugat-nemzedék egyik legkiválóbbjának állít emléket. A Debrecenből Budapestre származott költő életéről eléggé szűkszavúan tájékoztat az irodalomtörténet, hiszen sorsának nem voltak oly látványos fordulói, mint például Ady másfél évtizedbe sűríthető közszereplésének. Móricz, Babits, Krúdy, Kosztolányi vagy Karinthy sorsa is mozgalmasabb, mint a súlyos kor terhét viselő beteg Tóth Árpádé, akinek élete szinte a szerkesztőségi robot és a tátraszéplaki szanatórium magányában múlott el. Tóth Eszter három részből fölépített művében (Apám, Anyám, Tóth nagyapa) elsősorban köznapi, családi eseményekre figyelmeztet, olyan folyamatokat ábrázol, amelyekben nincsenek szenzációs történetek; leleplező szándékú izgalmakat se várjunk tőle, ám valósághű leírásai s az itt közzétett levelek hétköznapi elemei mégis megrendítő élményünkké válnak. A felszínen nyugodtnak tetsző eseményanyag drámai feszültségeket hordoz a mélyén, és nem pletykákból, de családi emlékekre és dokumentumokra épített leírásokból ragyog föl a költő valóságos alakja. Tóth Árpád életkörülményeiről, mindennapi gondjairól szólva, szinte szemérmes tartózkodással említi föl például azt, hogy a költőnek Budapesten csak albérletre tellett. Már családja volt, s fogyó életét a hírlapírás és lapszerkesztés nyűgei senyvesztették, mégsem adódott lehetősége, hogy emberibb, költői rangjához méltóbb körülményeket teremtsen maga körül. Nagy nyereség Tóth Eszter kitűnő könyve. E szép emlékezés méltóképp örökíti meg halk szavú, nagy költőnk gyötrelmes életét. (Magvető) STEMMER ÖDÖN: Egy antikvárius visszaemlékezései Személyes emlék: én még ismerhettem a könyv Íróját, Stemmer bácsit, aki a Központi Antikvárium dolgozójaként Birkás Endre, Jankoviusz Imre és mások társaságában különleges intézményt teremtett a Múzeum körúton. Tanúsíthatom, Stemmer Ödön pontosan olyan ember volt, mint könyvének stílusa: kissé körülményes öregúr, ugyanakkor eleven lexikon; könyvészeti emlékezete is páratlan volt, számon tartotta a ritkaságokat, s egy-egy mű kiadásait szinte behunyt szemmel, kéztapintással fölismerte. Nagy nyeresége könyvkiadásunknak, hogy Stemmer Ödön emlékirata immár közkézen forog. Szellemi életünkben — kivált századunkban — különleges szerepük volt az antikváriumoknak. S e csöndes világ egyik utolsó nagy alakja volt a könyv írója, akinek emlékekben gazdag pályaképe tanulságul szolgálhat az eljövendő nemzedékeknek is. Más kérdés, persze, hogy szakmai szemszögből is izgalmas, fon* tos könyvet hagyott az utókorra; a mai, önkiszolgáló rendszerben, vásárlókosárral működő, kissé elgépiesedett antikváriumok dolgozói is megismerhetik azt a mesterséget, amely szinte alkotóművészetnek számított egykor. (Szépirodalmi) KISS KÁROLY BÉL MÁTYÁS: Pest város leírása FEJEZETEK BUDAPEST MÚLTJÁBÓL I. Fordította: dr. Szálka Irma. A fordítást nyelvi, történeti és stiláris szempontból az eredetivel egybevetette, és Csernovich János De bello Pannonico című művének szemelvényeit fordította: Déri Balázs. Fejezetek Budapest múltjából címmel a Budapesti Gyűjtemény új sorozatot indított útjára. A szándék az volt, hogy a Gyűjtemény állományában található egyedi vagy ritkabecsű várostörténeti dokumentumokat néhány száz példányban sokszorosítva közreadják. Hasonmás kiadások, betűhív átírások, antológiák, 17-19. századi latin, német és egyéb nyelven előforduló források fordítását, kiadását tervezik. Pest és Buda történetének egyes fejezeteit leíró naplókkal, krónikákkal, följegyzésekkel már a 16. századtól kezdve találkozunk. A családi, egyházi és más intézményi keretben készült naplók, kronológiák felbecsülhetetlen várostörténeti adatokat rejtenek magukban. Ezekkel a forrásokkal azonban jobbára csak a történeti művekben szokásos irodalom felsorolásában találkozhat az olvasó. Ezért is rendkívül jelentős ez a sorozat. Az érdekes könyv Pest város történeti áttekintését adja a kezdetektől a Dózsa-féle parasztháborúig. Közben hírt kapunk — többek közt — a város Attila idejében történt fejlődéséről, a tatárdúlásról, Mátyás megválasztásáról. Bél Mátyás jubileumi évében először jelenik meg kísérletként bilinguis kiadás a nagy polihisztor munkáiból. A fordító kötelességének érezte szöveghűen visszaadni a szerző munkáját, aki korabeli latinsággal közli gondalatait, sűrűn idézve kutatásai során felhasznált, a témájára vonatkozó forrásokat is. Természetesen fordítás közben ügyelni kellett az árnyalatokra, emellett a szóban forgó esemény, személy vagy dolog azonosítása, ellenőrzése is elkerülhetetlen feladat volt. Vállalni kellett a latin szövegek a kor ízléséből fakadó halmozottságát, agyonárnyaltságát még akkor is, ha sokszor a túl hosszúra nyúlt körmondatok útvesztőiből nehezen tárul fel az érthetőség meg a stiláris szépség. Bél Mátyást is hasonló törekvések irányítják akkor, amikor egy-egy fontosabb eseményt nem a maga szavaival, hanem a krónikások idézésével ad elő. Az a helyzet állt elő, hogy nem elég csak a fordítást olvasnunk, hanem azt össze kell vetni az eredeti latin szöveggel is. A művet Bél Mátyás születésének és Buda visszavívásának 300. évfordulójára adta ki a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye. VERECKEI EDIT Foiyóiratszemle NEMES MÁRTA: EGY „FORRADALMI" VÁROSRENDEZÉSI ELGONDOLÁS. II. JÓZSEF ÉS A KAISER VORSTADT (Műemlékvédelem, 1985. 1. sz. 1-15. L). A cikk a mai pesti Belváros északi részének beépülésével foglalkozik. A török hódoltság után a városfalon belüli terület nagyon hamar beépült, és egyre gyarapodott a falakon kívüli házak száma is. Az 1770/80-as években felmerült a Váci kaputól északra eső terület rendezett beépítésének gondolata, a II. József kezdeményezésére épülő Neugebäude (Újépület) és a pesti városfal közti pusztaságon. A beépítésre öt különböző elképzelés született. Közülük kiemelkedett Jung József terve, amely derékszögű utcarendszert tervezett a mai Széchenyi utca és a városfal közti részen. Teljesen új, messze előremutató városépítési elgondolás volt ez. Az alapgondolat azonban semmiképpen sem Jungé, hanem — a szerző elemzése alapján — II. Józsefé. Az írás bemutat több jelentős épületet, melynek létesítését az uralkodó határozta el, s amelyeknek tervezésében II. Józsefnek vagy az általa kijelölt szakértőknek, tervezőknek döntő szerepe volt. Az építészeti megoldások messze túlmutattak az 1780-90-es évek Magyarországának helyi adottságából fakadó igényein. Ilyenek például az óbudai selyemfonó (filatorium) és a ma is álló selyemgombolyító manufaktúra (III., Harrer Pál u. 44-46.). A szerző megállapítja: „A tény, hogy a koncepció papírra vetését a megvalósulás gyorsan követte, Budapest építészetének kiemelkedő alkotásává tette az új városrészt... a Lipótváros esetében a derékszögű utcarendszer kiépítése a 18. század végi Pesten annyira előremutató volt, hogy az elkövetkező évszázadban felmerülő igényeket is kielégítette, és példaképül szolgált a későbbi külvárosok telepítésében is." HAJÓS GYÖRGY: 130 ÉVE SZÜLETETT ALPÁR IGNÁC (Magyar Építőipar, 1985. 6. sz. 321-328. 1.) Alpár Ignác (1855-1928) a magyar építészet egyik jeles alkotója, a magyarországi késő eklektika jelentékeny képviselője. Határainkon kívül is hírnevet szerzett, például a hágai Békepalota épületével. Nevéhez fűződik a fővárosban, a Városligetben a milleniumi kiállításra készült Vajdahunyad vára és más, magyar műemlékek után szabadon tervezett történeti épületcsoport (a Mezőgazdasági Múzeum mai otthona), a Tőzsdepalota és vele szemben az egykori Osztrák-Magyar Bank (a mai Nemzeti Bank) épülete. A két utóbbi épület alapvetően meghatározza a Szabadság tér mai arculatát. Alpár mind a tőzsde-, mind a banképületnél több új, jelentős elvi, funkcionális megoldást alkalmazott. Az ő alkotása továbbá az egykori Magyar Általános Hitelbank épülete a József nádor téren, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár a Váci utcában, a Girardi-ház a mai Kígyó u. 4. sz. alatt stb. ORBÁN SÁNDOR: PANELES LAKÓÉPÜLETEK FENNTARTÁSA (Városgazdasági tájékoztató, 1985. 3. sz. 11-17. I.). A szerző napjaink építészetének egyik kényes kérdéséről ír. Megállapítja, hogy hazánkban az 1984. év végén több mint 400 ezer (Budapesten több mint 150 ezer) paneles technológiával épült lakás volt, túlnyomó többségük az elmúlt 16 év alatt épült. Folyamatos műszaki, gépészeti karbantartásuk, felújításuk mindinkább aktuális. A paneles lakások, lakóépületek és lakótelepek erkölcsi avulása fontos társadalmi kérdés: állapotuk hatással van a lakosság közérzetére. A szerző áttekinti a hazai és budapesti paneles lakásállományt, a panelgyártó kapacitás alakulását, majd elemzi felkészültségünket a paneles lakások, lakóépületek és lakótelepek fenntartására. Ismerteti a fenntartási igényeket, vizsgálja a paneles lakásállomány és a lakótelepek egyes funkcióinak átalakíthatóságát, ír az egyes hiányzó funkciók pótlásának szükségességéről a népességmegtartó képesség fenntartása érdekében. Végül áttekintést nyújt a paneles lakóépületek fenntartásának nemzetközi módjairól. NYÍRÓ ANDRÁS: A KISKERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLÁTÁS FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY TERÜLETI ÖSSZEFÜGGÉSE (Kereskedelmi Szemle, 1985. 6. sz. 54-55. !.). Számadatokkal gazdagon illusztrált elemzés országos, megyei, illetve fővárosi adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról, változásáról általában és árufőcsoportonként, közli a bolti és vendéglátóipari alapterület adatait, s néhány más, fontos mutatót. SZENTIMREY BÉLA: FŐVÁROSUNK VÍZELLÁTÁSA (Természet Világa, 1985. 5. sz. 197-200. I.). Sokoldalú áttekintés Budapest vízellátásának szerteágazó kérdésköréről. Az érintett témák: a fővárosnak és környékének víznyerő területei, a vízbázisok védelme, a fogyasztás adatai és jellemzői, a Fővárosi Vízművek és a vízszolgáltatás története és fejlesztése napjainkban; a Szentendrei-sziget és a Csepel-sziget vízbázisa. Gépészeti berendezések, víztároló medencék; ipari vízművek, takarékosság és vízminőségvédelem stb. FÖLDESI LAJOS: BUDAPESTI POSTAFELDOLGOZÓ GÓCÜZEM, I. ÜTEM. HÍRLAPFELDOLGOZÓ ÜZEM (Magyar Építőipar, 1985. 6. sz. 337-340. I.). A Magyar Posta a hírlap-, levél- és csomagküldemények feldolgozására gépesített, automatizált üzemet épített a Kőbányai út és a Józsefvárosi pályaudvar által határolt területen. A több lépcsőben épülő üzemnek döntő szerepe lesz az országos és külföldi postaforgalom lebonyolításában. Az építész-tervező szerző ismerteti a beruházás főbb kötöttségeit, telepítésének, forgalmi-közlekedési viszo-29