Budapest, 1985. (23. évfolyam)

9. szám augusztus

ÁLTALÁNOS ISKOLAI osztálytermek tanerők osztályok száma az 1984/85. tanév elején tanulók 6,824 14,969 7,561 212,709 Napközi otthonos tanulók száma tanulók száma tanerők száma az összes tanulók százalékában egy tanerőre jutó tanulók száma 103,789 48,8% 4,048 25,6 A tanerők száma az 1983/84. tanév elején tanári és szaktanítói képesítéssel tanítói képesí- képesítés összesen téssel nélküli ebből női tanerő 7,429 5,898 1,032 14,359 12,499 KÖZÉPISKOLAI osztálytermek tanerők osztályok száma az 1984/85. tanév elején tanulók 1,609 4,454 1,780 59,222 A középiskokai tanulók száma iskolatípusonként gimnázium: 24,784 szakközépiskola: 34,438 Dolgozók középiskolájába (esti, levelező) járók száma gimnázium szakközépiskola kieg. érettségi tagozat összesen 6,755 15,185 3,277 25,217 A szakmunkástanulók száma összesen ezen belül középiskolát az iparban végzett képzett a kereskedelemben képzett 35,554 2,065 68,6% 15,8% Az iskola belső életével kapcsolatban újra és újra előtérbe kerül a tehetséggondozás. A tehetséges tanulókkal való foglalkozásra az is ösztönöz bennünket, hogy befejezéshez közeledik az 1978-as tanterv bevezetése, amely a tehetségek fejlődését felgyorsítja. Az új tantervek mellett már nem tartható a frontális osztályfoglalkozás egyeduralma, a lehetőségek szerint meg kell valósítani a csoportos vagy az egyéni foglalkozást a tanórákon is. A tehetségesekkel való foglalkozásban különösen a gimnáziumi homogén fakultációs csoportoknak hihetetlenül nagy szerepe van. A fakultációt az általános iskolákban is hasznosnak tartjuk. Tizenhárom általános iskolában vezettük be kísérletképpen. Jó eredményekről számolnak be. Ügy véljük, hogy Budapesten az 1987-88-as tanévtől kezdve tudjuk tömegessé tenni a fakultációt az általános iskolákban. Addig is szeretnénk elérni, hogy minden kerületben legyen legalább egy-egy kísérlet a fakultációval kapcsolatban. Sok vita van az adminisztráció csökkentésére hozott miniszteri utasítás körül. Vitatják, hogy az utasitas adminisztrációs tevékenységbe sorol olyan munkákat is, amelyek nem az adminisztráció, hanem a pedagógiai munka kategóriájába tartoznak, és leginkább az óravázlatra és személyiséglapra gondolnak. Valaki ezzel kapcsolatban nagyon jót mondott: „Mi — öregebbek — tudjuk, hogy a mankó szükséges. A fiatalabbak elvetik a mankót, pedig időnként bénán járnak!" Ebben sok igazság van. Az utasítás szándékának megértéséhez az is hozzátartozik, hogy az nem vetette el, nem tiltja az óravázlatot. Ahogy ezt külön is megmagyaráztuk a főosztályi intézkedésünkben, az utasítás lényege: nem szabad óravázlat készítésére kötelezni. Az órára való felkészülés kötelezettsége alól nem ment fel ez az utasítás, csak annak meghatározott írásos formában való rögzítése alól. A legjobban az bántja az igazgatókat, hogy őket az utasítás jószerével nem tekinti pedagógusoknak, hisz rájuk rakta azoknak a terheknek egy részét, amelyeket a pedagógusok válláról levett. Ez így igaz, és adott pillanatban ez kényszerhelyzet. Ebből a kijutás csak akkor lehet, ha az iskolavezetés struktúrája megváltozik. A magunk részéről szorgalmaztuk a vezetés struktúrájának megváltoztatását, vagyis az iskolában legyen iskolatitkár, adminisztrátor, gondnok. Ismerkedtünk a XIII. Kongresszus határozatával, mondandójával, s igyekeztünk megfogalmazni, hogy a magunk területén milyen feladatokat szükséges megoldanunk most és az elkövetkező esztendőkben. Ezek után mindannyiunknak azon kell gondolkodni és dolgozni, hogy az iskola a jelenlegi és a lehetséges módon javítható feltételek közepette meg tudjon felelni annak az igénynek, hogy korszerűbb, közéletibb, a szocializmus iránt elkötelezettebb ifjúságot neveljen. DR. MEZEI GYULA a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztályának vezetője Felsőfokú oktatásban résztvevők száma az 1984/85. tanév elején nappali tagozat esti tagozat levelező tagozat összesen 30,522 4,849 14,188 50,559 3