Budapest, 1985. (23. évfolyam)

5. szám április - PESTI TÜKÖR

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Jaj neked, telefon! Csak nemrégiben bukott le az a néhány tagú, fiatalkorúakból álló banda, amelyik rendszeresen fosztogatta Budapesten a nyilvános telefonkészülékeket. Taxival járták éjszakánként a fővárosi utcákat, és szabályos menetrend szerint törték föl a telefonperselyeket. Ezzel nem csupán pénzt — jó néhány ezer forintot — raboltak, de jó időre használhatatlanná tették a közérdekű fülkéket. Minderről kellő megbotránkozással tudósított bennünket a napisajtó és a televízió. Ha pedig valaki elnézően csóválná a fejét: éretlen gyerekcsínyről van szó csupán, annak együttérzését eloszlatandó, álljon itt néhány adat. Az eltelt negyedévben minden eddiginél nagyobb kárt okoztak a postának és a budapestieknek az utcai telefonok rongálói és fosztogatói. Tavaly összesen 7328 esetben találtak erőszakosan megtépázott fülkét, és ez több mint ötmillió megtakarítható forintot vett ki a zsebünkből. Az idén, az eltelt nem egészen három hónap alatt, viszont már 1014 fülkét és 871 telefont tettek tönkre a vandálok. A kár értéke több mint négymillió. Ebből az összegből 80 utcai telefont lehetne létesíteni. A posta mintegy 700 tönkretett fülke bezárására kényszerült, mert nem győzi a javításokat. Kénytelenek voltak önkéntes vállalkozókkal figyeltetni a legveszélyeztetettebb területeket, mert egyelőre semmiféle rendőri beavatkozás, szigorú igazságügyi eljárás nem képes megfékezni ezt a fajta közösségellenes magatartást. Ismerve a főváros amúgy is áldatlan telefonhelyzetét és a rózsásnak éppen nem mondható jövőt, minden bizonnyal, nekünk, lakosoknak is volna, lehetne némi szerepünk a fülkepusztítók elriasztásában. (M.) Szeretném szeretni Bajcsy- Zsilinszky Endrét Szeretném igazán megkedvelni azt a róla elnevezett utat is, ahol lakom. Melynek lüktetése olyan intenzív, mint bármelyik világváros érverése. Bajcsy-Zsilinszky Endre azon kevés történelmi személyiségeink egyike, akiknek életútját viszonylag alaposan megtanultuk. Tudjuk, hogy nagyformátumú politikus volt, akit származása és neveltetése valami egészen másra szánt, mint amivé lett. Tudjuk, milyen progresszív szerepet vállalt a fasizmus felé szaladó Magyarországon azért, hogy egységbe tömörítse azokat, akik ellenfeszültek e folyamatnak. A halált hívta ki maga ellen, vállalta sorsát, nem szökött meg Kőhidára menet, pedig megtehette volna, halálra ítélték, és mártírhalált halt. Bajcsy-Zsilinszky Endre emlékét a legtöbb faluban, városban utca őrzi. A fővárosban az egyik legforgalmasabb belvárosi utcát nevezték el róla. Szeretném szeretni Bajcsy-Zsilinszky Endrét, aki a róla elnevezett út kezdetén egy emléktábláról néz le szigorú szemmel. VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK Nem tud beszélni, különben elmondaná, hogy emléktáblája egy tortaszeletnyi kerttel van egybezárva, és e kis kert lenne hivatva felhívni a figyelmet télen-nyáron arra, ki látható e komor emléktáblán. És nem tudja elpanaszolni, hogy e kis kertecske a Belváros legrusnyább foltja. Ostoba kutyatulajdonosok hagyják telepöttyöngetni. Nyári napokon kukoricacsutka, fagyispohár, mocskos papír és mérhetetlen mennyiségű szemét hirdeti „kegyeletünket". Néhány tő borostyánnal, egy zacskó fűmaggal, két-három fenyőfával méltó emlékhellyé lehetne varázsolni e kis kertet. Nem több, mint egy órai munkával. Szeretném szeretni Bajcsy-Zsilinszky Endrét, de a szégyentől mindig elfordítom a fejemet, amikor a koszorútlan kampót és az elhanyagolt, elhagyatott betonteknőt látom. Bocsássa meg nekem minden városvédő felháborodásomat, de úgy látszik, idáig nem világít el a szépen helyrehozott gázlámpák fénye. S.A. Huszonkettő vagy tizenkettő Nagy meglepetést keltett a városházi építészek bejelentése, hogy újabb két városrészközpont helyét jelölik ki. A főváros rendezési terve először hat városrészre kívánta felosztani Budapestet a Belváros körül. Ennek megfelelően, hat új kereskedelmi, hivatali, művelődési központ tervét készítették el. Helyük (megközelítően): a Flórián tér és környéke, a Moszkva tér és a Mártírok útja, a Móricz Zsigmond körtér és a Bocskai út közti terület, az újpesti István tér és környéke, az Örs vezér tere és Kispesten a Munkás körút és a Vöröshadsereg útja közti rész. Később az építészek indokoltnak látták, hogy Csepelen, Erzsébeten és Kőbányán is legyen ilyen centrum. A legújabb ötlet pedig: Budafokon és a Bosnyák téren nagy bevásárlóhelyek létesítése. Mindkét új központ a tervezett negyedik földalatti vasút mentén lenne. Az elképzelés ésszerű. De akkor mi a meglepetés oka? Az elgondolás 11 saját központú részre osztja Budapestet a Belváros körül. Vagyis: a városmagot is számba véve, tizenkét részre. Nem titok, hogy évek óta folyik a vita arról, hasznos-e Budapest 22 kerületre osztása. Többen úgy vélik, temérdek pénzt, erőt takaríthatna meg a főváros, ha csak 12 része lenne. Lehet, hogy a 12 saját központú gazdasági-művelődési egység évek múltán egy más igazgatási felosztás alapja lesz? Dél-Pest három kerületi tanácsa együttműködési megállapodást kötött. A legfontosabb feladat az érdekegyeztetés a tervezésben, a közös gondolkodás, az együttes fellépés. Kispest, Lőrinc és Erzsébet társulása egyike a sok új törekvésnek, amelyek a mostanában szűkös fejlesztési lehetőségek bővítését szolgálják. De más okból is nagy érdeklődés kíséri a kerületi tanácsok vállalkozását. Mert hogy a 22 kerületből 12 lesz-e, azt az élet, a fejlődés dönti el, de ha a kerületi tanácsok felismerik, hogy a fejlesztési társulás esetleg közigazgatási egyesítéshez vezet, vajon nem lazítjae ez a kapcsolatokat? Reméljük, nem. Az együttműködés ugyanis most parancsoló szükségszerűség. A lemaradás lemaradása Az idei kemény, hosszú tél nagyon sokba került a fővárosnak. Egyebek között meggátolta azt is, hogy az építkezéseken az első negyedévben törlesszék az 1984. évi adósságot, s átadják a tavaly el nem készült, több mint ezer tanácsi lakást. Most úgy számítják, hogy nyárig mindegyikbe beköltözhetnek a lakók. Nem először bizonyultak rossz időjósnak az építők, amikor arra spekuláltak, majd csak jó idő lesz... A beruházók szerint az idén a tanácsi lakások mind felépülhetnek. A telepszerű magánerős otthonok tervét viszont aligha teljesíthetik. Az erőket a tanácsi építkezésekre vonják össze. Ezt kívánja a fiatalok lakáshoz juttatása s az újabb építkezések előkészítése. Belső vándorlás külső városrészek felé Ma a főváros lakosságának nagyobb része a külső negyedekben él. A következő időben folytatódik a vándorlás a külső városrészek felé. Az utóbbi 15 évben 31 százalékkal csökkent a belső negyedekben a népesség száma. Ugyanakkor Buda és Pest peremkerületeiben jelentősen nőtt. Kétezerig a belső negyedekben ismét 16 százalékos csökkenés várható. Budán nem lesz mód nagyobb építkezésre. A lakosság száma csak Pest külső részén — Káposztásmegyeren és másutt — emelkedhet. A következő 15 évben jelentősen nő a külső városrészek szerepe. Meggyorsul a városrészközpontok kibontakozása, a korábban felépült negyedek fejlődése. A változások erősen befolyásolják majd a városházi tervezést, de a pesti ember gondolkodását, értékrendjét is. Egyetemi város A távlati fejlesztési elképzelések térképén már látható a lágymányosi negyed és a Duna között tervezett egyetemi építkezések helye. Valójában az ötlet nem új. Amióta lemondtak arról, hogy Lágymányoson legyen a nemzetközi vásár, ez állandóan téma. Tény: Óbuda is küzdött az építési megbízásért, hatszáz évvel ezelőtt ugyanis már volt egyeteme. De ehhez ma sok hely kell. A fejlesztési térkép elárulja azt is, hogy az észak-pesti kórház a XV. kerületben találhat otthont. Sok más intézmény Budán, a Vár és a Duna, Pesten, a folyam és a Nagykörút között építhető fel. Főként bontások Fel a kerékpárra! Teljesítik a pestiek régi vágyát: megteremtik a kerékpárutak hálózatát. Elsősorban az épülő negyedekben és a megújuló főutak mentén van erre lehetőség. De helyet kapnak a biciklisták több hídon is. A közlekedés irányítói lelkes hívei a kerékpárnak. Vallják, hogy a kétezredik év után a város belsejében a legkedveltebb és a legolcsóbb jármű lesz. És talán a leggyorsabb is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 8