Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Telepy Katalin: Szivem a német öltözet alatt magyar és bizony hazaszerető

BEMUTATJUK A FŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT DOLGOZÓIT — Részt veszünk védett fajok repatriálására irányuló erőfeszítésekben is. A kihalástól fenyegett túzok megmentésében dr. Fodor Tamás és dr. Sterbetz István (ők már nem dolgoznak náluk) szerzett elévülhetetlen érdemeket. A Dévaványán létrehozott rezervátum és az Állatkert közösen felügyeli e madarak életét. A gyakorlatilag már kipusztult holló „újjáélesztése" pedig dr. Mödlinger Pál áldozatos munkájának köszönhető. A szinte egyetlen párra csökkent madárfaj szaporításában, visszavadításában ért el eredményeket. A hollók száma ma már negyen körül van, és tovább gyarapodnak. — Részt veszünk az Állatkertek Világszövetségének munkájában. Nemcsak hazai, hanem külföldi fajok megmentése érdekében együtt dolgozunk másokkal a Washingtoni Egyezmény (IUCN) titkárságának útmutatása alapján. 180 veszélyeztetett állatfajról vezetünk törzskönyvet, hogy a szaporítás eredményes legyen, és mentes a degenerációs tünetektől. Ilyen összefogással sikerült megmenteni az orangutánt, a Przsevalszkij-lovat és a szibériai tigrist. — Munkatársainknak ezenkívül még megvan az a lehetőségük, hogy speciális ismereteiket az ún. kutatási napok igénybevételével másutt folyó kutatásokban kamatoztassák. Jómagam például a Gödöllői Állattenyésztési Kutató Intézetben nyulak és prémes állatok tenyésztésével foglalkozom, helyettesem, dr. Szijj József pedig fácánok és foglyok keltetésével és szaporításával. Az Akváriumunk három munkatársa halfaunisztikai viszgálatokat végez. Feltétlenül meg kell említenem dr. Országh Mihálynak a madárhangok megfigyelésére irányuló korábbi tevékenységét, melynek eredményét hanglemezen is élvezhették az érdeklődők. — Az elméletről térjünk át a gyakorlatra. Az állatok gondozása ugyanis mindennapi kemény, fegyelmezett és pontos munkát követel. Melyek az állatápoló feladatai? — Megpróbálom röviden összefoglalni. Reggel meg kell vizsgálnia a rábízott állományt, nem történet-e valami rendkívüli esemény az éjszaka. Ezután a körlet alapos kitakarítása következik, majd az állat fajától függő időpontban az etetés. Nyitástól délig a kezelésre vagy szűrővizsgálatra utalt állatok kifogását végzik. Délben átöltöznek, és „posztolnak", azaz vigyáznak a felügyeletükre bízott állatokra, és tájékoztatják az érdeklődőket. Este legfontosabb teendőjük a kifutók, ketrecek gondos bezárása, nehogy egy állat kint-, vagy egy illetéktelen látogató „bentrekedjen". — Van-e utánpótlás? — Nincs súlyosabb gondunk. Különösen azóta, hogy itt helyben magunk képezhetünk állatkerti ápoló szakmunkásokat. Problémát inkább annak a konfliktusnak a feloldása jelent, amíg egyesek megértik, hogy nekünk nem az állatokat babusgató „szenvelgő széplelkekre", hanem az állatokat szerető, életfeltételeiket és körülményeiket ismerő, azokat szakszerűen kiszolgáló, felkészült szakemberekre van szükségünk. Ezek az emberek tudják ugyanis minden nap biztosítani az állatok jó közérzetét, ezáltal is elősegítve az ide látogatók kulturált pihenését, ki-Hivatásuk: állatkertész A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike hazánk legpatinásabb közművelődési intézményeinek. Matuzsálmi kora ellenére — jövőre lesz 120 éves — sem veszített népszerűségéből. Az utóbbi években rendszeresen évi kétmillió körül van a látogatók száma. Mintha Budapest valamennyi lakosa évente legalább egyszer felkeresné az Állatkertet. E folyóiratban korábban nemegyszer írtunk az itt folyó természettudományos-ismeretterjesztő munkáról, az ezt szolgáló létesítményekről; a fejlesztési lehetőségekről és elképzelésekről; a közel ötszáz állatfaj és négyezer növényfaj és -fajta gondozásáról; az állomány fenntartására és folyamatos felfrissítésére irányuló tevékenységről. Egyvalamiről — helyesebben: valakikről — még nemigen esett szó. Mégpedig az intézmény dolgozóiról, akiknek áldozatos munkája nélkül az Állatkert nem tölthetné be hivatását. „Hézagpótló" látogatást tettünk tehát dr. Holdas Sándor főigazgatónál, vele beszélgettünk erről a kérdésről. — Hányan dolgoznak az ön irányításával, és milyen képzettséggel rendelkeznek az Állatkert dolgozói? — Munkatársaink száma a nyári csúcsidőben sem haladja meg a kétszázat. Közülük negyvenen részfoglalkozásúak (kapus, pénztáros, jegyszedő stb.), akik nyáron, a legnagyobb „ostrom" idején segítenek ki bennünket. Főfoglalkozású dolgozóink létszáma 160, közöttünk 30 egyetemet, ugyanennyi szakirányú középiskolát végzett, hatvanan pedig szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Az egyetemet végzettek skálája igen széles: van közöttük botanikus, zoológus, kertész, agrármérnök, állatorvos és biológiatanár. — Bármilyen népszerű is az Állatkert, az itt dolgozó szakembereket nem nagyon ismeri a közönség. Kérem, mutassa be röviden a vezetői gárda tagjait! — Botanikai osztályunkat Kiáczné Sulyok Mária irányítja. A Vivárium Loksa István, az Akvárium Bottá István, a Terrárium pedig Neményi István vezetésével működik. Ezt a „triumpistátust" dr. Halmágyi Levente kanditátus dirigálja. A madarakkal foglalkozó osztályunk élén dr. Mödlinger Pá! és dr. Országh Mihály áll. Az emlősosztályt dr. Fischer Antal és Bogsch Ilma parancsnokolja. Állataink egészségéért dr. Gráf Zoltán főállatorvos, takarmányozásáért pedig Csépányi Balázs felelős. A közönséggel legközvetlenebb kapcsolatban lévő közművelődési osztályunk vezetője Szidnainé dr. Csete Ágnes. — Milyen tudományos kutatómunkát végeznek ön és munkatársai? — Az itt folyó tevékenység igen szerteágazó, ebből következően számunkra nem lehet egységes kutatási programot megadni. Bekapcsolódunk azonban minden olyan munkába, amely az Állatkert szempontjai miatt fontos lehet számunkra. Elsősorban a tartás és szaporítás problémaköre érdekel bennünket, de szívesen veszünk részt minden olyan ténykedésben, amely lehetővé teszi általános tudásunk fokozását, tapasztalataink gyarapodását. Itt említem meg a jegesmedvék viselkedésének megismerését célzó megfigyeléseinket. Ennek során infrakamerával telerecordingra rögzítettük az állatok minden mozdulatát, anélkül, hogy zavartuk volna őket barlangjuk sötétjében. Az elkészült filmek nemzetközi elismerést kaptak.