Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Pesti tükör

VÁROSHÁZI TUDÓSÍTÁSOK Még az idén megszólal...? A margitszigeti zenélő kutat — melyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa állíttatott fel 1936-ban — meglehetősen sokat toldozgatták-foldozgatták, javítgatták a háború utáni időkben, de valahogy sohasem jött teljesen rendbe. Az utóbbi húsz-egynéhány év alatt — a szerkezet meghibásodása miatt — hol lemezjátszóról, hol magnetofonról „zenélt". A tizenegy méter magas építmény rendbehozatalát, a tetején levő Neptun-szobor óraművének és a kút zenélőszerkezetének megjavítását a Budapesti Városszépítő Egyesület határozta el még 1983-ban. A kezdeményezés kedvező visszhangra s pártfogókra talált. A Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal például 500 ezer forintot ajánlott fel a helyreállításhoz. A munka a közelmúltban megkezdődött, s abban is reménykedhetünk, hogy a nevezetes kút (Bodor Péter marosvásárhelyi zenélő kútjának másolata) még az idén „megszólal", mégpedig a saját hangján. A felújítással kapcsolatos tennivalókat — a Városszépítő Egyesület felkérésére — a METROBER vállalta. Mivel a rendelkezésre álló pénz egyelőre csak a gépészeti munkák elvégzésére elegendő, fővárosi vállalatokhoz fordulnak további támogatásért, hogy társadalmi munkával segítsék a Bodor-kút helyreállítását. Felkínálom újításra A Televízió Felkínálom című műsorával szövetkezve újjáalakult a Fővárosi Újítók Klubja. Eleinte jobbára előadásokat tartottak, tájékozódtak, felmérték a klub „szürkeállományát", s aztán megkezdődött a tervszerű csapatmunka. Tudniillik, nem akartak megrekedni a vitafórum szintjén, egyfajta panaszfallá merevedni, amely előtt mindenki kiönti a lelkét — mert akadnak problémák, ellentmondások az újítómozgalomban —, de érdemben nem történik semmi. (Ez volt egyébként a korábbi klub lassú elhalásának egyik fő oka.) A szellemi erők, a kutatási irányok előzetes felmérésére, a klubtagok tevékenységi körének feltérképezésére feltétlenül szükség volt. Az újítómozgalom ugyanis eddig — sajnos — nemigen figyelt a tervezett vagy spontán jelentkező népgazdasági feladatokra, azok megoldására. Nagyon sok tehetséges alkotó olyan területen dolgozik, olyasmit csinál, amire talán nincs is szükség. Ugyanakkor például az energiatakarékosság, az importanyag-kiváltás számos megoldásra váró problémát kínál. Az újítók klubjának előadásain tehát a valós célok, feladatok felé igyekeznek orientálni a szakembereket. Megvalósulóban van az a törekvésük, hogy egyfajta műhelymunka-lehetőséget teremtsenek az újítók-feltalálók számára, egy-egy használható ötletre teameket szervezzenek az azonos területen kutató-fejlesztő alkotókból. A szakembereknek így lehetőségük nyílik az aktuális műszaki kérdések megvitatására, a tudományos értékelésre. A művelődési ház munkatársai arra vállalkoztak, hogy műhelykapacitások, gyártóeszközök, műszerek stb. előteremtésével segítenek az újítások, találmányok kivitelezésében. A klub tagjait az SZBT és a művelődési ház kollektív kiállításra hívta meg, lehetőséget teremtve számukra, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutathassákkiállíthassák termékeiket. Nemrég klubtanácskozáson vetődött fel, hogy alakuljanak vállalkozássá, azaz, a Felkínálom Újítók Klubja legyen a művelődési ház innovációs kisszövetkezete, ahol az alkotók munkahelyüktől függetlenül értékesíthetik ötleteiket, újításaikat, találmányaikat, továbbá vásárolnának is szellemi terméket, s vállalnának különféle, a profilba vágó megbízásokat. Dél-Budapest fejlesztése A Városháza egyik legújabb és legérdekesebb tervezési gondolata a dél-budapesti fejlesztés. Az elgondolás magva a közlekedés fejlesztése: a Hungária-gyűrű megépítése Pest és Buda déli részén, új híd átadása Lágymányoson, a 4. földalatti vonal megnyitása Dél-Buda és a Baross tér között. A munkák jelentőségét növeli, hogy közben épül az MO-ás gyűrű első, déli szakasza is. A fejlesztés hatására meggyorsul a lakásépítkezés Dél-Pesten, Csepelen és Dél-Budán. Két új városrészközpont bontakozhat ki, az egyik Csepelen, a másik Erzsébeten. A sok-sok milliárdos beruházások nemcsak mentesítik a Belvárost, hanem megváltoztatják Dél-Budapest súlyát, jelentőségét is a főváros életében. Hol vannak nézeteltérések? Általános vélemény, hogy meg kell építeni a Hungária-gyűrűt az északi (régi) Bécsi úttól a déli (új) Bécsi főútig, továbbá, a gyűrű részeként az új hidat, így kapcsolatot teremthetnek az Ml—M7-es és az M5-ös főút között. A vita nem műszaki, hanem gazdasági területen folyik. Mikor és milyen ütemben építsék meg a teljes gyűrűt és a hidat? Vagyis: mennyit költsenek a következő időben évente beruházásra. A tudományos vélemények szerint a Belvároshoz legközelebbi híd minél előbbi átadása felel meg a főváros érdekeinek. A zsúfolt — és a következő időkben rohamosan növekvő forgalmú — Szabadság- és Petőfi-hídról csak a Lágymányosi-híd vonhat el személykocsikat. Közös megyei és fővárosi érdek az MO-ás gyűrű megépítése. Sok teherkocsi a gyűrű két hídján közlekedik majd, és elkerüli Budapestet. Gyári viták a tanácsi munkáról A pártkongresszust megelőző gyári vitákban jelentős helyet kapott a tanácsi munka. Az ipari negyedekben a gyorsuló fejlesztés közvetlenül befolyásolja az életkörülmények alakulását, s ezért is megnőtt a közéleti érdeklődés. A Városháza összegyűjti és tanulmányozza a felszólalók véleményét. Ez lehetővé teszi, hogy a nagyüzemi munkások érdekei jobban kifejeződjenek az új tervezésben. A közlekedés Angyalföldön, Óbudán, Kispesten és másutt elismerést kapott. De továbbra is fontos a tömegközlekedés színvonalának megtartása és emelése. A viták megerősítették, hogy sok társadalmi feszültséget okoz ma is a lakáshelyzet. Ezért meggondolást érdemlő javaslat: építsen a Fővárosi Tanács olcsóbb lakásokat is. Hosszabb idő óta sürgetik Budapesten a minőségi váltást, jobban felszerelt, nagyobb lakások tervezését. Erre szükség van. Ha a teljesítmények arányában elmélyülnek a jövedelmi különbségek, módot kell adni értékesebb lakások megvásárlására. De a lakáskérdés csak úgy oldható meg — hangzott el —, ha készül elég kisebb otthon is. Elítélték a közpénz pazarlását, a túlzott kiadásokat, sürgették a gazdaságosabb megoldások elterjesztését a tervezésben. Általános vélemény: az erőket úgy kell összefogni, hogy a fejlesztés minél hatásosabban javítsa a pesti emberek életkörülményeit. Jő kezdet Mi az oka, hogy olykor helyes, jó városházi tervek sem találnak megértésre? Támadták már a Tanácsot, mert lassú a külső negyedek fejlesztése, s mert — túl sok az építkezés a Belvárostól távol; mert beépítik a hegyvidéket, s mert — nem hagyják beépíteni az erdőket; mert nem óvják meg a múlt örökségét, s mert — túl sok pénz kell műemlékvédelemre. Többen úgy vélik, hogy az értetlenség oka leginkább az elégtelen tájékoztatás. Mi az általános gyakorlat? Egy-egy tervet határozat előtt megvitatnak a tanácsi és a társadalmi szervek. De a vitákból alig kerül érdemi mondanivaló a nyilvánosság elé. Ezért hiányos az ellenvélemények megválaszolása is. S amikor közlik a döntést, sok fel nem oldott kétely marad. Ezen kíván most változtatni a Városháza. Több lesz a „kiszivárogtatás". így már a tervezés előtt megismerheti a tanács a lakosság véleményét egy-egy új elgondolásról. Új lehetőség a tévé külön budapesti adása. A kezdés jó volt. Mód nyílik, hogy a főváros vezetői mind többször közvetlenül „beszélgethessenek" a főváros lakóival. De a változás érezhető lesz a sajtóban is. A lapok naponta nyomon követhetik a tervezés és a döntés-előkészítés folyamatát. Szálló a Tabánban Vállalkozó jelentkezett, hogy fürdő- és gyógyszállót épít a Tabánban, a Gellérthegy utca közelében. A javaslat várhatóan nagy vitát kelt, hiszen több ellentétes érdek ütközik meg. Az ötlet nem új. Amikor ötven évvel ezelőtt lebontották a Tabán ódon, szegényes házait, elkészült az ide álmodott fürdőszálló terve. A hely kiváló. A város szívében van, a környék gyógyforrásait és nagy múltú fürdőit jól ismerik a határokon túl is. A szálló felépítése az idegenforgalom jövedelmező vállalkozása lehet. De a Tabán része a város szívéig nyúló zöld éknek is. Hatalmas parkja ezrek mindennapi pihenőhelye. Ezért van az új tervnek sok ellenzője. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS