Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Pesti tükör

pesti tükör Események, hírek, képek a főváros életéből Fél krajcár Új boltot nyitott a Könyvértékesítő Vállalat Kispesten, a Vörös Hadsereg útja 82. szám alatt. Az első vásárló — Szántó Károlyné kispesti óvónő — ajándékként vihette haza Halász Judit két nagylemezét és az Ecseri lakodalmast, a többi vevő azonban „csak" 50 százalékos kedvezményt kapott. A magyarázat: ebben a boltban féláron árusítják a könyveket és a hanglemezeket. Nem véletlen, hogy a KÖNYVÉRT itt, a kispesti lakótelep lila és piros házainak övezetében nyitotta meg immár ötödik, félárú könyvesboltját. A vállalat tervszerűen, a külső kerületekben, az új lakónegyedekben igyekszik bővíteni üzlethálózatát, (könyvesboltokat nyitott már Angyalföldön, Kőbányán, Óbudán, Csepelen) nem tévesztve szem elől, hogy a növekvő könyvárakkal szemben ezeken a helyeken elsősorban az olcsó könyvek kínálatával szerezhet újabb vásárlókat. Szimpatikus üzletpolitika, melyhez segítőkész partnerként társult a XIX. kerületi Tanács is, s egyik elnökhelyettese, valamint a művelőd.ési és a műszaki osztálya is közreműködött abban, hogy a KÖNYVÉRT kaphassa meg az újonnan épített üzletsor egyik boltját. így sem ment könnyen, s egymillióba került. Az induló készlet 800 ezer forint: kifogástalan állapotban levő, zömében két-három éve megjelent művészeti albumok, ismerettejesztő könyvek, klasszikus és mai írók művei, útikönyvek, kalandregények stb. sorakoznak a polcokon. A hanglemezek között olykor megtalálni a legújabbakat is, melyek csupán a kissé sérült borító miatt olcsóbbak. így érthető, hogy mind a komoly, mind a könnyűzenei lemezeket elvitte az „első roham". A vállalatnak érdeke tehát, hogy raktáraiból folyamatosan gondoskodjék a keresett könyvek, hanglemezek pótlásáról. A bolt neve Félkrajcár — találó. Emblémája, a kiskakas (az elképzelések szerint a vállalat a jövőben ezzel a motívummal népszerűsíti az olcsó könyvek bolthálózatát) jelkép és valóság is. Aki itt keres, az kincset: jó könyvet találhat. Látható Angyalföldön Két egymást követő napon nyílt egy-egy múzeum. Akár ikrek is lehetnének, hiszen sok a közös vonásuk: azonos a szülőföld, azonosak abban, hogy hivatalosan egyikük sem múzeum, abban is hasonlatosak, hogy mindkettő sajátságosan egyedi — és bizonyára akadnak más, rokonságra utaló jegyek is. Az elsőszülött neve Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény, s állandó kiállításként a Hazafias Népfront Váci út 50. szám alatti helyiségében tekinthető meg. A gyűjtemény létrehozásával — mint azt Deák Gábor, az MSZMP XIII. kerületi bizottságának első titkára mondotta megnyitó beszédében — a kerület méltó emléket kíván állítani Angyalföld történelmének, az angyalföldi munkásság harcának. A kiállításon nyomon követhető a település fejlődése, megismerkedhetünk az itt élő emberek élet-és munkakörülményeivel, az üzemek, vállalatok történetével. A kiállítás széles körű társadalmi összefogás eredménye, melyben a Hazafias Népfront helytörténeti bizottságának nagy érdemei vannak. Több száz tárgyi emlék, eredeti dokumentum, irat, fénykép található. A gyűjtemény anyagát hangszalagtár is gazdagítja: a felvételeken a párt küzdelmeiben, illetve az ellenállásban részt vett személyek visszaemlékezéseit rögzítették. A kiállítás hétfőn 12—18, keddenszerdán-csütörtökön 10—18 és pénteken 9—14 óra között tekinthető meg. A másik múzeum, amelynek egyedül Hollandiában akad párja, szerényen Felvonóipari Szakgyűjteménynek nevezi magát. Hétesztendős álmát valósította meg a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, hétesztendős munkával, vállalatok, intézmények, magánszemélyek közreműködésével. Közülük első helyen a Fővárosi Felvonójavító Vállalatot kell említenünk, mely állandó helyet adott a kiállításnak, s vállalta a fenntartás költségeit is. Ipartörténeti kuriózummal gyarapodott a főváros. A létrehozásában résztvevők régi, de már nem használt berendezéseket mentettek biztos fedél alá, megőrzésre, szakemberek és érdeklődő laikusok tájékoztatására. A kiállítás egyúttal lehetőség arra is, hogy a szakmában dolgozók tanulmányozhassák a különböző szerkezetek működési elvét, szerelési módszereit. Az alagsori helyiségekben az utóbbi száz-egynéhány évben hazánkban épített felvonók, illetve hajtóműveik láthatók. Köztük immár biztos helyen van a Parlament első, 1904-ben épült felvonója is. A liftmúzeum a XIII., Mohács utca 16/c alatt található, minden pénteken 14—18 óra között tart nyitva. Más napokon a 408—490-es telefonszámon lehet előzetesen bejelenteni a látogatást. Hírek Jósé Marti kubai forradalmár költő szobrát avatták fel a XVIII. kerületben, a Havanna úti lakótelepen. A Kondor Béla sétányon levő általános iskola előcsarnokában fölállított mellszobor Kuba ajándéka. A két nép közötti barátság ápolásának már hagyományai vannak a lakótelepen, többek között az iskola adott helyet számos, a kubai nagykövetséggel közösen szervezett rendezvénynek. A felszabadult Budapest első színházi produkciójára 1945. március elsején került sor. Az egykori előadás színhelyén — Csokonai Az özvegy Karnyóné című komédiájának bemutatójára emlékezve — a mostani Állami Bábszínház előcsarnokában március 5-én felavatták a Somogyi József szobrászművész alkotta emléktáblát. * Káposztásmegyeren felépült a városrész általános művelődési központja. Az intézmény a IV. kerületi lakónegyedbe költöző gyermekek nevelését és oktatását s a felnőttek művelődését, szórakoztatását szolgálja majd. Á művelődési központ — az épület műszaki átadása után — várhatóan az év első felében megnyitja kapuit. Femina címmel új sorozatot indít az Európa Kiadó a Nők Lapjával közös gondozásban. A női lét problematikájával foglalkozó kötetek sorában a két világháború között kiadott színvonalas, szórakoztató irodalmi alkotások s kortárs szerzők írásai olvashatók. A tervek szerint az első négy kötet egyszerre, májusban jelenik meg. A nápolyi festészet aranyszázada címmel nyílik kiállítás júniusban a Szépművészeti Múzeumban. A nápolyi állami múzeumok és a Nápoly környéki gyűjtemények anyagából rendezett tárlaton mintegy száz alkotás, a barokk festészet nagy mestereinek — köztük Carracciolo, Stanzione, Falcone és Ribera — világhírű képei láthatók majd. MÁVTOURS néven újabb utazási iroda nyílt a fővárosban. A vállalkozás egyik fő célja, hogy a MÁV adottságaira, a vasúti személyszállításra alapozva új lehetőségeket teremtsen a hazai turizmusban. Főképp az olcsóbb utakat kereső turistáknak kínálnak programokat, s iskolák, üzemek, tsz-ek részére szerveznek tanulmányi, szakmai kirándulásokat és üdüléseket. A magyar kereskedelem helyzete századunk első felében címmel kiállítás nyílt a Várban, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A kiállításon — többek között — egy diasorozat bemutatja azt a huszonkét fővárosi és vidéki üzletet, amely még ma is a korabeli berendezésekkel felszerelve működik.