Budapest, 1985. (23. évfolyam)

4. szám március - Pesti tükör

Ne csak emlék legyen A gyárat a húszas években alapították, hosszú ideig önállóan működött motoröntvénygyárként. Ma úgy mondjuk: kézi formázással dolgozó, mindennemű öntésre alkalmas üzem volt. Azóta eltelt jó hatvan év, s azt mondjuk: korszerűtlen, teljesen elavult az épület, a berendezés, a technológia. Olyannyira, hogy már nincs az országban még egy ilyen „manufaktúra", tehát vigyázzunk rá, mert ipari emlék. Csakhogy a Soroksári Vasöntöde Attila utcai gyárának — mert arról van szó — városképi megjelenése erősen kifogásolható, ami ennél is nagyobb baj, a távozó füstgáz igencsak szennyezi a levegőt, s ezért már régen kimondták a halálos ítéletet felette. 1982. december 31. volt az első határidő — de a gyár „megszökött" a bontócsákányok elől. A környéken lakók jogosan követelik a bezárását, de jó ügyet szolgálnak azok is, akik megmentésén fáradoznak. Az ellenzők tábora nyilván felülkerekedett volna, de ekkor meglódult egy átszervezési hullám, s mire érvényes határozat születhetett volna, a gyárat ismét továbbadták, mint afféle mostohagyereket. A nagy hercehurca ellenére az öntöde szépen dolgozott, profiljának megfelelően egyedi alkatrészeket készített mindenkori anyavállalatának s más megrendelőknek. Emellett adottságai és hagyományai arra késztették az üzemet, hogy kapuzatokat, rácsokat, kerítéseket, különféle öntöttvas épületdíszeket és tartozékokat, fedlapokat (lásd képünkön), kandelábereket stb. készítsen, egyszóval díszes kivitelű, már-már iparművészeti tárgyakat és nagy türelmet kívánó termékeket gyártson. A 60-70 tagú gyári kollektíva érti és mindig vállalta ezt a fajta munkát. Aztán, amikor beköszöntött a nosztalgiakorszak, s vele párhuzamosan felmerült az igény a műemlékek teljes értékű helyreállítására, tudták, mi a feladatuk. Itt készültek többek között a Városligeti-tó hídkorlátjai, az Operaház kandeláberei, a Vigadó tér öntöttvas díszei, a Vörösmarty tér és az óbudai Fő tér lámpái, köztéri berendezései. Szép, pontos munkát végeztek, mert birtokukban vannak az öntvények mintái. Ami nem volt meg, azt „megszerezték". Formát készítettek róla, aztán visszavitték a helyére. Mentségükre legyen mondva — ha egyáltalán szükség van erre —, hogy hivatalos úton ezt aligha valósíthatták volna meg. Hol tartunk most? A Soroksári Vasöntöde 1985. január 1. óta ismét önálló, s a vállalat vezetői a XX. kerületi Tanáccsal azon fáradoznak, hogy megmentsék az Attila utcai öntödét a pusztulástól, és a lakosságot a környezeti ártalmaktól. Az újabb határidő ez év december 31. A főváros felszabadulása 40. évfordulójának előestéjén — 1985. február 12-én — új műsor, helyesebben új stúdió jelentkezett a Magyar Televízióban. Azóta a 2. programban minden kedden 18.30-kor felhangzik a szignál, megjelenik az embléma: Körzeti stúdió, Budapest. A pécsi és a szegedi után immár a fővárosi lakosságnak is van saját tv-stúdiója. Kétségtelen, Budapest állandó főszereplője a „nagy" Televíziónak, csakhogy a fővárosról-fővárosból szóló híradások, képsorok többségükben az egész országnak szólnak általános érvénnyel. A regionális televíziózás jelentősége abban áll, hogy közvetlenebbül tudósíthat egy kisebb közösség életéről, örömeiről, gondjairól egy kisebb közösséget, melynek tagjai olykor „szereplői" is a műsornak, mely nekik és róluk szól. A budapesti körzeti stúdió ars poeticája, mint ahogy azt Varga László, a szerkesztőség vezetője megfogalmazta: Budapestről szólni budapestieknek. Az eddigi műsorokat (lapzártáig — A szerk.) még „konzervből" sugározták, törekvésük azonban, hogy mihamarabb egyenesben tudósíthassanak a helyszínről, ahol kisebb-nagyobb horderejű várospolitikai kérdésekről vitatkoznak az em-A Fővárosi Tanács ülései nyilvánosak. Mindig akad érdeklődő. A február végi ülésen az átlagosnál többen foglaltak helyet a karzaton, mert a fővárosi tanácsi testületek munkájának továbbfejlesztésére irányuló javaslat megvitatása mellett további két jelentős téma — a lakásépítés és -vásárlás helyi támogatásáról szóló határozat módosítása, valamint a lakásügyi tanácsrendelet kiegészítése — szerepelt a napirenden. A lakásügyi kérdések lényegét így fogalmazhatjuk meg: több támogatást kapnak azok a családok, melyek vállalják, hogy önerőből teremtenek otthont maguknak. A módosított határozat immár lehetőséget ad valamennyi lakásépítési és -vásárlási forma támogatására, így a korábbiak (több szintes, több lakásos társasházépítés és -vásárlás, állami telek tartós használatbavételi díjának megfizetése, önerőből megvalósuló emeletráépítés és tetőtér-beépítés) mellett a családiház-építéshez és bővítéshez is. A határozat kiterjeszti a jogosultak körét a gyermeket egyedül nevelő szülőkre, a mozgássérültekre (a számukra épült speciális kialakítású lakások vásárlására), a két- és több gyermekes családokra. berek. Egyfajta fórumot kívánnak teremteni mindazoknak, akik szólni és tenni akarnak a városért, légyen az egy lakóház megmentése vagy magánerős közműépítés, netán valamely körzet élelmiszerboltjainak rossz áruellátása. A főváros 525 négyzetkilométerén érdekazonosságot kell teremteni nagyban és kicsiben is, tehát a lokálpartriótákat kell mozgósítani a jó ügyek érdekében. Hogyan szeretnék ezt megvalósítani? A szerkesztőség „vevő" minden jó ötletre, sztorira, várja a fővárosiak leveleit, tudósításáit, s kamera elé invitál mindenkit, akinek közérdekű mondanivalója van. Középpontban a várospolitka áll, de nem mennek el szótlanul az érintőlegesen vagy konkrétan kapcsolódó művészetikultulális problémák mellett sem. Módot adnak a közvetlen párbeszédre a város vezetői és a lakosság között, de nyilvánosságot kapnak a demokratizmus légkörében folyó polémiák is. A témákhoz alkalmazkodva lesznek adások, amikor — mintegy magazinszerűen — többféle érdekes kérdéssel foglakoznak, aztán a helyszínről jelentkeznek élőben. Tervezik saját dokumentumfilmek bemutatását is. A Fővárosi Tanács idei fejlesztési tervében jelentősen növelte a helyi támogatás, valamint az e célra felvehető hitel összegét, ami azt jelenti, hogy az idén 413 millió forint áll a kerületi tanácsok rendelkezésére, amelyből mintegy négyezer család, vagyis a magánerőből építkezők több mint egyharmada támogatható. Az illetékes kerületi tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján dönt arról, hogy milyen összegű támogatásban részesülhet a kérelmező. A tanácsülés jóváhagyta a lakásügyi rendelet módosítását is, s ezzel megszűnt a tanácsi lakásgazdálkodás egyik súlyos gondja. A tanácsoknak most már módjuk lesz megszerezni a lemondással felszabaduló bérlakásokat, ugyanis a jövőben a komfortos vagy összkomfortos lakásokért — függetlenül azok szobaszámától — a használatbavételi díjnak akár négyszeresét-ötszörösét is fizethetik. Ugyancsak a felszabaduló bérlakások számának emelkedését várják a tanácsok attól az intézkedéstől is, amely lehetővé teszi, hogy aki a tanács javára lemond bérlakásáról, névjegyzéken kívül kérhet jobb vagy nagyobb társasházi lakást. Négyezer család otthona 3 Fővárosunk a képernyőn