Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Pesti tükör: Oszlay István — Szakolczay Lajos

PESTI TÜKÖR Események, hírek a két főváros kapcsolatából A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza megnyitásának tizedik évfordulóján a statisztikák arról tanúskodtak, hogy az eltelt idő alatt — majd tízezer rendezvényen — ötmillió látogató fordult meg az épületben. A vendégkönyv 1983. december 10-i egyik bejegyzése igen nagy szeretettel várt és fogadott vendég emlékezetes látogatását örökíti meg: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára kereste fel ezen a napon a Semmelweis utcai palotát. A jubiláló ház tevékenységéről Ivan Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság magyar-A Moszkvai napok Budapesten eseménysorozatra népes küldöttség érkezett a Szovjetunióból 1982-ben. A politikai delegációt Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára vezette, a moszkvai szakszervezeti küldöttséget pedig Jevgenyij Zernov, a városi szakszervezeti tanács titkára. A rendezvénysorozatra, a komszomolisták csoportján kívül, élenjáró, neves művészek is érkeztek, köztük Jevgenyij Nyeszterenko operaénekes és Nagyezsda Pavlova balettművész, mindketten egy-egy nevezetes Bartók-előadás szereplői. A küldöttség tagjai részt vettek számos találkozón, ismerkedtek a magyar főváros életével, kultúrájával, megtekintették a szovjet közreműködéssel épült nagy létesítményeket, így például a metrót és a Budapest Sportcsarnokot. A nagyszabású esemény megnyitója a Fővárosi Operettszínházban volt, a köszöntőket országi képviselője tájékoztatta Kádár Jánost, aki ezt követően megtekintette a lézertechnika és a holográfia szovjet kutatási eredményeit bemutató kiállítást. A párt első titkára tetszéssel nyilatkozott a látottakról, majd — a vendéglátók kérésére — az alábbiakat jegyezte be a ház vendégkönyvébe: „Gratulálok a tudomány e két fontos, legújabb vívmányait oly szemléltetően bemutató, nagyszerű kiállításhoz. Ez a kiállítás méltón érzékelteti a szovjet kultúra és tudomány budapesti házának tízéves munkáját, annak magas színvonalát. Örülök nagy közönségsikerének, és annak, hogy alkalmam volt megtekinteni. További sikereket kívánok." követő gálaműsoron szovjet vendégművészek mutatkoztak be a budapesti közönségnek. A moszkvai küldöttséget budapesti körsétáján elkísérte Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Somogyi Sándor, a Budapesti Pártbizottság titkára. A gyárlátogatások, üzemi találkozók sorából kiemelkedett a csepeli; február 24-én negyventagú moszkvai újító-feltaláló delegáció látogatott a Csepel Vas- és Fémművekbe. A vendégek közül Jevgenyij Zubov, a moszkvai Automatikus Sorok Gyárának esztergályosa bemutatót tartott az Egyedi Gépgyár forgácsoló üzemében. A gyár és a Szerszámgépgyár esztergályosai, valamint a Bajáki Ferenc Szakmunkásképző és Szakközépiskola tanulói előtt ismertette módszereit. Az eseménysorozaton részt vevő szovjet sportküldöttség kiemelkedő tagja volt Olga Bicserova tornász, akinek nevét mint a női összetett bajnoki cím védőjét az 198l-es tornászvilágbajnokság óta az egész világ ismeri. A CSZK Moszkva újdonsült sztárja, társaival együtt, egy hétig Budapest vendége volt. A néző megbecsülése A magyar-szovjet kulturális cserekapcsolatok között az egyik legerősebb és leggyümölcsözőbb a színházak együttműködése. A vendégjátékok során kitűnő rendezőkkel — Georgij Tovsztonogovval, Anatolij Efrosszal, Oleg Jefremovval és Galina Volcsekkal — ismerkedhetett meg a szakma és a közönség, valamint olyan erőteljes, egyéni arcú színművészekkel, mint Marina Nyejolova, Valenytin Gaft, Innokentyij Szmoktunovszkij, Jurij Bogatirjov, Anasztaszija Vertyinszkaja és legkivált: Alekszandr Kaljagin. 1981-ben a moszkvai Malaja Bronnaja Színház, 1983-ban a Szovremennyik Színház és az idén a moszkvai Művész Színház mutatkozott be a budapesti publikumnak, illetve egy-egy vidéki városunk, Pécs, Győr közönségének. Kitűnő darabok kerültek színre: Csehov Három nővére és Sirálya, Gogol Háztűznézője, Gorkij Barbárokja, s a Szaltikov-Scsedrin regényéből készült egyfelvonásos, a Balajkin és társai — megannyi élő klasszikus. Tovsztonogov mondja a mai színház feladatáról: „Meggyőződésem, hogy egy mai színházi előadás sikere attól függ, mennyire számol a rendezés a színházi előadás teljes jogú résztvevőinek, a nézőknek társadalmi, intellektuális, esztétikai fejlettségével. Ha a színház nem tart lépést a nézők tudatában végbemenő minőségi változással, reménytelenül elmarad az élettől, életidegenné válik, s közönség nélkül marad." A vendégjátékok sikere bizonyította, hogy mindhárom színház komolyan vette a teoretikusnak sem megvetendő rendező szavait. A társulatok különösen a klasszikusok modern értelmezésével kerültek közel a publikumhoz. Az ez évi vendégszerepléskor Csehov Sirály című művét Oleg Jefremov állította színpadra, Moliére Tartuffe-jét pedig Anatolij Efrosz rendezte. Ipari együttműködés A magyar-szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybizottság 31. ülésszakán aláírt jegyzőkönyv további fejlődésről tanúskodik. A Parlamentben 1983 decemberében megtartott tárgyalásokon megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1986—1990. évi koordinációjának megvalósításával összefüggő teendőket, továbbá az agráripar ágazataiban, a mikroelektronika, a robottechnika és a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködési megállapodás kidolgozását. Tárgyaltak több szovjet ipari üzem rekonstrukciójában való magyar részvétel feltételeiről, áttekintették a szovjet gazdasági és műszaki részvétel helyzetét az 1981 — 1985 között hazánkban épülő ipari vállalatok és más létesítmények megvalósításában. A Szovjetunió számos magyar ipari üzem építésében és rekonstrukciójában vett részt: például a Paksi Atomerőmű első reaktorának és a Borsodi Vegyikombinát salétromsavüzemének építésében. A magyar ipar továbbra is szállít berendezéseket például az uszty-ilimszki cellulózkombináthoz és a kiembajevi azbesztgyárhoz. Quazza-emlékérem szovjet tudósnak Rangos tudományos esemény színhelye volt július első hetében fővárosunk. Az építők székházában tartotta tanácskozását a Nemzetközi Automatizálási Szövetség világkongresszusa. A kilencedik alkalommal megrendezett tanácskozáson harminckilenc országból mintegy ezerkétszázán vettek reszt. Budapest lakossága és a Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte a részvevőket. (Lásd képünket.) A megnyitó beszédek után Vámos Tibor átnyújtotta Jakov Z. Cipkin szovjet akadémikusnak az automatizálás terén végzett sok évtizedes tudományos munkája elismeréséül a szövetség legmagasabb kitüntetését, a Quazza-emlékérmet. Moszkvai napok Budapesten 10 A vendég: Kádár János