Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Pesti tükör: Oszlay István — Szakolczay Lajos

A számítógép mint kézikönyv Szeptemberben rendezték meg Budapesten A magyar-szovjet tudományos-műszaki együttműködés 35 éve című előadássorozatot. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája delegációjának tagjaként érkezett fővárosunkba V. A. Melnyikov akadémikus, a szovjet akadémia Kibernetikai Problémák Intézetének igazgatója, a világszerte ismert számítástechnikai szakember. Melnyikov a szakterületét érintő kérdésekről nyilatkozott a Magyar Nemzet munkatársának, Vég Gábornak. Többek között beszélt a számítógépek különböző kategóriáiról, így a szuper berendezésekről, a közepes teljesítményű számítógépek felhasználási területéről. Kiemelte, hogy a számítógépek létrehozásánál arra törekszenek, hogy emeljék a technika hatékonyságát. Az elektronika és az integrált technológia eredményeinek alapján olyan minikomputereket fejlesztettek ki, amelyek maholnap feleslegessé teszik az űn. közepes számítógépeket. így tehát napjainkban a nagy teljesítményű szupergépek és a mini számítógépek fejlődése a meghatározó. A szovjet tudós véleménye szerint a személyi számítógépek a közeljövőben az átlagember kézikönyvévé válnak, tehát számuk és felhasználási területük egyre növekszik. A Szovjetunióban elsősorban a mérnöki munka területén használják a személyi számítógépeket, ám kívánatossá, sőt, szükségszerűvé válik alkalmazásuk a gazdasági és a kulturális élet különféle ágazataiban is. Elterjedésének egyik alapvető feltétele a számítástechnika és a programozás iskolai oktatása. Mivel nem volna igazságos, hogy csupán a moszkvai iskolákat lássák el megfelelő számítógéppel, mert erre volna lehetőségük, úgy döntöttek, hogy az ország kölönböző területein egyes iskolákban speciális számítástechnikai osztályokat alakítanak ki az érdeklődő, tehetséges diákokból. Az a feladat — hangsúlyozta —, hogy a tanulókat bevezessék a programozás rejtelmeibe, megszerettessék velük a számítástechnikát. Természetesen megóvva őket az automatizálás veszélyétől, attól, hogy mellőzzék a logikus gondolkodást. Az emberi alkotóerőt ugyanis semmiféle számítógép nem helyettesítheti. Befejezésül Melnyikov akadémikus intézetének nemzetközi, elsősorban pedig a szocialista országokkal kialakított kapcsolatairól szólt. E téren alapvető feladatnak tartja, hogy állandóan működő bázislaboratóriumokat létesítsenek, melyek az érdemi együttműködéshez nyújtanak lehetőséget. E cél érdekében a Magyar Tudományos Akadémián is meghatározzák a közeljövőben, hogy milyen alapkutatást végző laboratóriumot alapítanak majd. A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjét nyújtotta át szeptember 17-én Moszkvában Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára Viktor Grisinnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a moszkvai városi pártbizottság első titkárának. Az Elnöki Tanács a magyar és a szovjet nép testvéri barátságának ápolása és elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységéért, 70. születésnapja alkalmából ítélte oda Viktor Grisinnek a magas kitüntetést. Viktor Grisin legutóbb 1982 február végén járt Budapesten, a Moszk-Hatásuk máig érezhető 1983. január 28-án nyílt meg a Szépművészeti Múzeumban a húszasharmincas évek szovjet képzőművészetét bemutató kiállítás. A tárlatot Aradi Nóra művészettörténész, az MTA Művészettörténeti Kutatócsoport igazgatója nyitotta meg, jelen volt V. Ny. Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A leningrádi Állami Orosz Múzeum vendégkiállításán a rendezők „október közvetlen rezonanciáit keresték, a nyílt és lendületes, a világ új, szociális alapokan történő átformálását célul tűző művészi törekvéseket" mutatták be. A kiállított anyag között nem egy remekmű szerepelt, így V. J. Tatlin 1911-ben készült híres műve, a Tengerész. Tatlin művészetével azóta behatóbban is megismerkedhetett a magyarországi érdeklődő, hiszen ebben az évben reprezentatív albumot jelentetett meg a Corvina Könyvkiadó, mely felöleli a művész teljes életművét. vai napok Budapesten rendezvénysorozatra érkezett szovjet politikai delegációt vezette. A delegációt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára fogadta a Ferihegyi repülőtéren, majd a pártbizottság épületében szívélyes, baráti eszmecserén tájékoztatta a vendégeket a főváros életéről, fejlődéséről. A két politikus ezt követően többször találkozott a rendezvénysorozat különböző programjain. Budapest moszkvai bemutatkozása is újabb állomás lesz 1985 januárjában a két főváros közötti együttműködés fejlesztésében, a kapcsolatok további elmélyítésében. A sport palotája A szovjet segítséggel készült budapesti nagy létesítmények közül is kiemelkedik a Budapest Sportcsarnok, mely külsőre a leningrádi sportpalotához hasonlít. A labdajátékokban 10 ezer néző gyönyörködhet, ugyancsak ennyien nézhetik a versenytornát, az ökölvívást és a súlyemelő versenyeket pedig 12 ezer 500-an izgulhatják végig. Az impozáns csarnokot 1982 februárjában avatták föl, s azóta számtalan nagy világversenynek adott otthont. Többek között 1982-ben itt rendezték meg az Asztalitenisz Európa Bajnokságot és 1983 híres versenyeit: a C csoportos jégkorong világbajnokságot, a Szabadfogású és Kötöttfogású Európa Bajnokságot, valamint a nagy közönségsikert aratott XII. Tornász Világbajnokságot. Külön kiemelendő, hogy a Budapest Sportcsarnok számtalan konferencia, politikai és kulturális rendezvény színhelye is volt. Újból lesz technikusképzés Az idei tanévben 16 középiskolában, tíz szakon kezdődött meg a felnőttek oktatása esti és levelező tagozaton. Az 1985/86-os tanévtől nappali tagozaton is lesz technikusképzés. Hosszas vajúdás után jutott nyugvópontra a középfokú szakemberképzés problémája. A hatvanas évek elején létrehozott szakközépiskolák — melyek az érettségi bizonyítvánnyal szakmunkásképesítést is adtak — nem feleltek meg sem a szakmunkásképzés, sem a továbbtanulásra való felkészítés követelményeinek, s nem tettek alkalmassá középfokú munkakör ellátására. Az MSZMP KB 1982. április 7-i határozatában leszögezte: ,,A népgazdaság szükségleteivel összhangban gondoskodni kell a technikusképzés megoldásáról." A technikumokban a tanulók az első két esztendőben a gimnáziumokéhoz hasonló általános képzést és szakmaielméleti-gyakorlati oktatást kapnak. A III. osztálytól kezdve ki-ki az általa választott technikusi szakon vagy szakmunkás-szakmában folytatja tanulmányait. Az V. év végén a jelöltek képesítő vizsgát tesznek. A technikusi oklevél felsőfokú továbbtanulásra és technikusi végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Hatvan szó a békéért A Budapest Sportcsarnokban 1982. december 19-én a KISZ KB és a Magyar Szovjet Baráti Társaság a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulójára egész napos ifjúsági programot és gálaműsort rendezett. Napközben 25 ezren, este 7 ezren töltöttek el néhány kellemes órát a politikai, kulturális és szórakoztató rendezvényeken. A különféle színhelyeken tablókon volt olvasható a „ Hatvan szó a békéén" felhívás. Egyik részlete arra is választ ad, hogy idősebbek és fiatalabbak, felnőttek és gyerekek miért ragadtak olyan nagy számban tollat. Aláírásuk egyben óhajukat is kifejezte: ,,A béke alapvető emberi jogunk, egyéni, családi és nemzeti boldogulásunk feltétele. Békét, biztonságot, alkotó életet akarunk!" A találkozás résztvevői láthattak egy reprezentatív kiállítást is. A „60 éves a Szovjetunió" című tárlaton a szovjet nép több mint hat évtizedes munkáját, az önálló szovjet köztársaságok történetét, a politikai és a kulturális élet jelentősebb eseményeit mutatták be a rendezők. Az egész napos rendezvény gálaműsorral zárult, melyen többek közt nagy sikert aratott a Horski belorusz táncegyüttes, a szaratovi harmonikáscsoport és a Balalajka együttes. 11 Viktor Grisin kitüntetése