Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Mesterségük Budapest Körinterjú a főváros vezetőivel

PUSZTAI FERENC, a budapesti pártbizottság titkára — Az ön munkaterülete a főváros politikai, tudományos, kulturális élete, s ez, hogy úgy mondjuk, rendkívül szerteágazó. Olyannyira, hogy igencsak nehéz lenne belesűríteni egy ilyen szükségszerűen kurta év végi körinterjúba. — Valóban. — Mégis, ha fáj is a szíve egy sor, nagyon fontos ideológiai terület ,,kizárásáért" ebből az interjúból, 5 ha csak egyetlen kérdés felvetésére van helyünk, mit tart erre a legaktuálisabbnak? — Az ifjúságot. — Az MSZMP Központi Bizottságának októberi határozata miatt? — Azért is, természetesen, és azért is, mert az ifjúság nélkül és ellenére nem fejlődhet tovább ez a város, miként az ország sem. Vele kell együttműködnünk és érte, s ehhez mindig pontosan tudnunk kell, milyen ez az ifjúság, milyen helyzetben él, s mire törekszik. Nehéz dolog, persze, az ifjúság politikai arculatáról beszélni. Nem azért, mert nem kitapintható, hanem, mert a megítélés mindig az adott korosztálytól is függ. Gyakran használnak a fiatalok jellemzésére közhelyeket. Akármennyire is más az idősebbek véleménye, ha folyamatában nézzük a fiatalságot, semmiféle erős fordulatok nem jellemzik. Biztos, hogy igen magasfokú és kritikai az érdeklődése, ami nemegyszer kellemetlen kérdések feltevésével párosul, de ez életkori sajátosság, amit a tapasztalatlanság is motivál. — Volt-e valamilyen változás az elmúlt években az ifjúság ideológiai nézeteiben? Gondolok itt korunk különböző pozitív és negatív hatásaira! — Az említett időszakban az ifjúság kereste politikai jelenlétének a legjobb megjelenési formáit. A KISZ keretén belül is próbálkoznak célszerű tartalmi és formai újításokkal. Kutatják, próbálják, hogyan lehetne a politika egészéhez közeledni, a szakmai közéleti törekvéseket lendületbe hozni és a „... az ifjúság nélkül és ellenére nem fejlődhet tovább ez a város..." politikai munka szolgálatába állítani. A negatív visszajelzések abból adódnak, hogy a fiatalok a politikán, a társadalmi munkamegosztáson belül valamit keresnek. Ilyenkor a pártszervezetnek az ifjúság érdekeit szolgáló kezdeményezéseket kell szorgalmaznia. Jó példa erre az egyetemeken kialakított hallgatói képviseleti rendszer. — Mennyire hatékony az ifjúság politikai nevelése? — A fiatalokat ma rengeteg információ éri, sokat utaznak, sokan olvasnak rendszeresen hazai és külföldi sajtót. Nagyon fontos, hogy képesek legyünk rendet teremteni ebben az információ-zuhatagban, és ránevelni a fiatalokat azon képességük kifejlesztésére, amellyel maguk alakíthatják politikai nézeteiket. A világnézeti tárgyakban ne száraz tananyagként jelenjen meg a politika, az ideológia, hanem izgalmas napi gyakorlatként, amit az egyén hasznosítani tud. — Ez évben sok szó esett a pályakezdésről. — Sajnos, ez nemcsak értelmiségi probléma. Igyekeznünk kell a megszerzett tudást konvertálhatóvá tenni, és arra törekedni, hogy a jól képzett szakemberek tudásuknak megfelelő munkaköröket kapjanak. JASSÓ MIHÁLY, a budapesti pártbizottság titkára — Budapest közrendje, közbiztonsága megfelelő, bármely világvárossal kiállja áz összehasonlítást — állítja a pártbizottság titkára, aki többek között az adminisztratív szervek politikai irányításáért is felelős. — Úgy tudjuk, hogy a múlt évben emelkedett a bűncselekmények száma. — Igaz és sajnálatos, hogy elsősorban az erőszakos, garázda jellegű bűncselekményeké. Ezt aggasztó jelenségnek tartom. Indokolt tehát, hogy az állampolgárok több rendőrt szeretnének az utcán látni. Olyan rendőröket, akik jól felkészültek, kulturáltan végzik munkájukat, akik képesek felvilágosítást adni az idegeneknek stb. Ez azonban nem elhatározás kérdése csupán. Ma még létszámgondokkal küszködünk, mert a rendőri munka anyagi és erkölcsi megbecsülése nem áll arányban a feladat jelentőségével. — Önök hogyan minősítették a munkájukat? — Alapvetően sikeresnek. Azt hiszem, elmondhatjuk, állampolgáraink biztonságérzete változatlanul jó, éjjel is nyugodtan sétálhatnak az utcákon. Ugyanakkor szólni kell az emberi felelőtlenségről is. Sokan járnak közöttünk bekötött szemmel, nem veszik tudomásul, hogy gyarapítsuk, sűrítsük személyes találkozásaink alkalmait. Hátőséget. A rendőri munka korszerűsítése önmagában nem elég, ha ezt nem követi az állampolgárok , ,... állampolgáraink biztonságérzete változatlanul jó" fegyelmezettebb magatartása, értékeik körültekintőbb védelme. — A bíróságok politikai irányításában is van önnek feladata. Sokan úgy vélekednek, a bűnözés terjedésének oka az enyhe bírói ítélkezés. A politikai irányítástól a szigorúbb bírói gyakorlat előmozdítását várják. — Tisztázzunk valamit: a bíróságok a törvényeknek megfelelően ítélkeznek. Általában sem enyhébben, sem szigorúbban. A politikai irányítás, a bíróságok esetében is, a politikai elvárások közvetítését jelenti. A konkrét ítélkezésbe nem avatkozunk bele. Nem is avatkozhatunk, hiszen alkotmányunk deklarálja a bíróságok függetlenségét. Ezt tiszteletben tartjuk a jövőben is. — Ha a jövőnél tartunk, mi az, amit az ön területén feltétlenül javítani kell 1985-ben? — Vannak krónikusan nehéz területek. Ilyenek például: az IKV és a lakosság kapcsolata, a lakásgazdálkodás, a lakásfelújítás rendszere, de sorolhatnám tovább. Szorgalmazzuk a helyi tanácsok önállóságának a növelését, úgy, hogy mindegyik kerület megőrizzen valamit sajátosságából, de Budapest ne legyen 22 különálló város. — Ön nem rég óta tölti be mostani hivatalát. Van-e valami személyes kívánsága? — Egy éve vagyok a budapesti pártbizottság titkára. Szeretném minél jobban elvégezni a feladatomat és szeretnék egy tisztább, szebb Budapestet látni felszabadulásunk 40. évfordulójára. GÉRNYI KÁLMÁN tanácselnök-helyettes — A mögöttünk hagyott esztendőt, 1984-et lényegesen nehezebb körülmények, feszesebb gazdálkodásjellemezte, mint a korábbiakat. Mindenfajta eredmény eléréséhez nagyobb erőfeszítések kellettek, mint bármely korábbi esztendőben. Mindezek ellenére a főváros gazdagodott, fejlődött. A beruházások közül azokat emelem ki, amelyek a lakásépítést, illetve az azzal összefüggő, járulékos munkákat érintették. A lakásépítés izgalmas téma volt, mert jelentős arányváltozás következett be. Ma már lényegesen nagyobb méretű a magánerős építkezés, mint az állami. Ám a magánerős építkezést sem tekinthetjük úgy, mint amihez semmi közünk. Területet kell adni, előkészíteni, közművesíteni. A tervezett 16 ezer lakás felépítése megközelítően teljesült. A járulékos beruházások közül kiemelendő, hogy a tanteremépítés ötéves, megemelt tervét 92 százalékra teljesítjük, bár időarányosan most csak nyolcvan százaléknál kellene tartanunk. Elkészült a margitszigeti szabadtéri színpad, két szakorvosi rendelővel gazdagodott a főváros, üzembe helyeztük a Heim Pál Gyermekkórházat és Szakorvosi rendelőt, a Dél-pesti Kórház második ütemében egy 450 ágyas részleget. — Szóljunk azért az állami lakásépítkezésről is. — Befejezettnek tekinthető a békásmegyeri lakótelep építése, szépen bontakozik a gazdagréti negyed is. A káposztásmegyeri lakótelep pedig jó példa arra, hogy az elképzelés és a megvalósítás közötti idő hogyan csökkenthető. A gondolat 1979-ben született, a tervező, előkészítő munka 1982-ig tartott. Ugyanabban az évben a kivitelezés is megkezdődött, az idén pedig már több száz lakást átadtunk. ,,A gondolat 1979-ben született, a tervező, előkészítő munka 1982-ig tartott, ugyanabban az évben a kivitelezés is megkezdődött" — Az ön felügyelete alá tartozik az ingatlankezelés is. Ha erre gondol, milyen a közérzete? — A fővárosban több mint 420 ezer állami tulajdonban lévő bérlemény kezeléséről, üzemeltetéséről, karbantartásáról kell gondoskodnunk. Idei felújítási, karbantartási feladataink maradéktalanul teljesültek. Ez több mint húszezer családot érintett. Olyan koncentrált munkákról is szó van, mint a Vár területén folyó teljes vagy az elkészült Operaház környékén lezajlott, soron kívüli külső felújítás, ezek belső munkálatait 1985-ben folytatjuk. Sorfelújítások voltak a Nagykörúton is. Átadásra került a főváros egyik legnagyobb közlekedési komplexuma Észak-Budapest 5