Budapest, 1984. (22. évfolyam)

12. szám december - Mesterségük Budapest Körinterjú a főváros vezetőivel

r Ev végi számvetés a főváros örömeiről, gondjairól és terveiről Mesterségük Budapest Vezető politikusok, államférfiak, közéleti személyiségek beszélnek a következő oldalakon munkájukról. Eredeti szakmájukat tekintve mérnökök, közgazdászok, jogászok, pedagógusok, munkások. Mindannyian ,,hivatásos" budapestiek. Foglalkozásuk szorosan kapcsolódik a főváros különböző területeihez, részük van a kétmilliós nagyváros építészeti fejlődésében, gazdasági vérkeringésének lüktető tempójában, állami életében, társadalmi mozgásában, a mindennapok alakulásában. Munkaterületük különböző, egyetlen közös tényező mégis összeköti valamennyiüket: a mesterségük Budapest. BORBÉLY GÁBOR, a budapesti pártbizottság titkára — Budapest sohasem eseménytelen pártéletében különösen mozgalmas, tennivalókkal zsúfolt időszak a mostani. Az év fordulója egyben évforduló is. Miközben megmérettetik az 1984-es esztendő, már tolakodnak a feladatok 1985-re is. Tehát számvetés és a következő célok meghatározása egyfelől, történelmi visszapillantás másfelől. Négy évtized fejlődését összegezzük, mialatt készülünk hazánk legfontosabb belpolitikai eseményére, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára. Az én munkám szorosan összefügg a párt belső életével, a társadalmi és tömegszervezetek munkájával. A párt belső helyzetét az jellemzi, hogy a nehezebbé vált körülmények között is érvényesül a fővárosban vezető szerepe. A párt a lenini normák alapján működik, egysége, helyzete szilárd. Budapesten 222 ezer kommunista él és dolgozik. Tevékenységük meghatározó, következetesen képviselik a párt politikáját, és annak végrehajtásában aktív szerepet vállalnak. A párttagság szociális összetétele jó, taglétszáma a kongresszus óta tovább nőtt, a fővárosban minden hetedik felnőtt a párt tagja. Tapasztalt, felkészült, minden feladatra alkalmas kommunista közösségekben dolgoznak. Általános megítélés szerint: a mai követelményeknek megfelelően ők a politikai stabilitás és folyamatosság letéteményesei. A pártkongresszusra való felkészülésben az elsődleges figyelem most a napi feladatok és az éves célkitűzések végrehajtására összpontosul. Az a törekvésünk, hogy az elmúlt öt évről, az elvégzett munkáról minden alapszervezet a valós helyzetnek megfelelően, alapos és kritikus elemzést, értékelést készítsen, amely nemcsak általánosságban, hanem a területre jellemzően mutassa meg az eredményeket és gondokat. Fontos láncszeme a munkának a pártszervek és -szervezetek vezető testületeinek és vezetőségének kialakítása, az új választás előkészítése. Kádermunkánk meghatározója az alkalmas,,... számvetés és a következő célok meghatározása egyfelől, történelmi visszapillantás másfelől" ság következetes érvényesítése. A választott testületekben elméletileg és politikailag felkészült, a párt politikáját értő és képviselni tudó aktív párttagok kerüljenek. Munkájuk és magánéletük legyen példamutató, élvezzék környezetük megbecsülését és bizalmát, jó tömegkapcsolatokkal rendelkezzenek. A testületek tükrözzék a párttagság társadalmi összetételét. Megfelelő arányban kapjanak képviseletet a fiatalok és a nők. A KISZ, a szakszervezetek, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek politikai munkája összetett és széles körű. Jelentékeny mozgósító erő a főváros életével összefüggő feladatok megoldásában. Aktív részesei a döntések előkészítésének, kialakításának, változatos eszközökkel és módszerekkel fáradoznak a végrehajtás megvalósításán. Végül, ha megengednek egy személyes vonatkozású megjegyzést: van egy magánévfordulóm is. Éppen 25 éve vagyok budapesti lakos. Ebből a negyed századból 22 éve függetlenített politikai munkásként dolgozom. Ha ez idő alatt sikerült szerény mértékben hozzájárulnom Budapest fejlődéséhez, arra éppen olyan büszke vagyok, mint egy tősgyökeres fővárosi. BÉKÉSI LÁSZLÓ, a budapesti pártbizottság titkára — Mióta dolgozik Budapesten ? — 1967 óta. A tizenhét évből hatot a Fővárosi Tanács elnökhelyetteseként szolgáltam. — Milyennek látja a mai Budapestet? — Mindenütt lüktető, változó az élet. S nemcsak az utca forgatagára gondolok, hanem a gyárkapukon belüli világra is. Ahogyan az egész magyar gazdaság, a budapesti is egy gyorsan, erőteljesen változó korszakot él át. A népgazdaság az intenzív típusú fejlődés útján jár, hiszen a gazdasági növekedést immáron nem lehet az erőforrások bővítésére alapozni. A meglévő termelőeszközöket, munkaerőt az eddigieknél ésszerűbben, hatékonyabban kell felhasználni. Különösen nagy feladat ez Budapesten, ahol kevés a kapacitások bővítésének lehetősége, miként a munkáskéz is. A legtöbb vállalat krónikus munkaerőhiánnyal küszködik. Mivel a jövőben sem fog változni a helyzet, csakis hatékonyabb termeléssel, a gazdasági szerkezet átalakításával lehet eredményeket elérni. Ez a szerkezetváltás már megkezdődött a fővárosban, de meg kell mondanom őszintén, hogy nem elég gyors és lendületes. — Hogyan alakul át a főváros gazdasági szerkezete? — Budapesten a feldolgozó iparágak dominálnak: az ipari termelés kilencven százaléka a feldolgozó iparból származik. Ezen belül, azokat az ágakat célszerű fejleszteni, amelyek nem elsősorban anyag-, és élőmunka-igényesek, hanem a í ,,... a gazdasági növekedést immáron nem lehet az erőforrások bővítésére alapozni" szellemi eredményekre alapoznak. A fővárosnak ugyanis a koncentrált szellemi erő a legnagyobb kincse. Ezért akarjuk felgyorsítani a mikroelektronika, a híradástechnika, a vákuumtechnika, a gyógyszergyártás, a közúti járműgyártás, az orvosi műszergyártás fejlesztését, a gépiparban pedig tovább szorgalmazni az automata, félautomata termékek gyártását. A könnyűiparon belül is az a cél, hogy minél magasabb feldolgozottságú termékek kerüljenek ki a gyárakból. — Az ipari termelést, sőt, a lakosság életét is kedvezőtlenül befolyásolja az infrastruktúra alacsony színvonala. — Sajnos, a fővárosban hovatovább termelést akadályozó tényezővé válik például a rossz telefonhelyzet vagy a teherszállítás. Az informatika és a közművek, például az energia, a víz és a szennyvíztisztítás fejlesztése kiemelt feladat lesz az elkövetkezendő években is. Tudomásul kell vennünk, hogy korszerű ipar nem létezhet korszerű háttér nélkül. Sőt, a munka hatékonyságát befolyásolja az is, hogy az emberek milyen körülmények között laknak, milyen az egészségügyi hálózat fejlettsége, az oktatás színvonala. Ugyanakkor ma már a környezetvédelmet sem intézhetjük el kézlegyintéssel... Sőt! Arra is nagy súlyt fektetünk, hogy kedves városunk arculatát megőrizzük, több fa és zöld pázsit legyen a házak között, s hogy egy kicsit nyugodtabb és esztétikusabb lakókörnyezetben éljünk. 4