Budapest, 1984. (22. évfolyam)
10. szám október - A Budapest postája
Levél a levélre, avagy miért égnek a gázlámpák az Állat kerben Dr. Del Medico Imre az energiagondokhoz szólt hozzá lapunk 1984/5. számában közölt levelében. Többek között szóvá tette, hogy az Állatkertben éjjel-nappal világítanak a gázlámpák. Az ügyben a legilletékesebb, Dr. Holdas Sándor, a főváros Állat-és Növénykertjének főigazgatója adta meg a választ. Idézünk leveléből. „A gázlámpák ügyében az alábbi tájékoztatást tudom adni. Valamennyi gázlámpa a Fővárosi Gázművek tulajdona. Az Állatkertnek a gázlámpák üzemeltetéséhez semmiféle köze nincs. A Gázművek munkaerő hiányában egy gazdasági munkaközösségnek adtak ki a lámpák üzemeltetését, de azok sem tudják megfelelően bekapcsolni és kikapcsolni a lámpákat. Egyébként a világítás egyik fontos alkotórésze importból származik, és nagy részük már olyan állapotban van, hogy egy esetleges elbontás után nem tudnánk újra meggyújtani, ezért a Gázművek nem is törekszik a rendszeres kikapcsolásra. Az Állatkert részére a gázlámpák felesleges terhet jelentenek, mivel éjszaka a kertben látogatók nincsenek, így nosztalgikus hangulatukat legfeljebb a tigrisek élvezhetik. A közel hetvenéves vezetékek állandó szivárgása miatt pedig az utóbbi években 35 db idős fát — főleg platánokat — kellett kivágnunk. Érthető, hogy az Állatkert dolgozói, főleg a botanikusok, a gázvilágítást ellenségüknek érzik, és sokkal szívesebben vennének valamilyen hangulatos, szép elektromos világítást." A válasz korrekt, ugyanakkor számtalan kérdést vet föl (Gázművek, de mégsem az, mert kiadta gmkba, viszont az nem tudja ... stb., stb.), melyre a legilletékesebbnek, a Fővárosi Gázműveknek kellene választ adnia, illetve megoldást találnia. WWW A i BUDAPEST > < > < ; postája \ » < m mi m mi ni« «»! Jégpálya! Farádi László mérnök, 1116 Budapest, Sáfrány u 54. sz. alatti lakos a következőt javasolja levelében „A XI. kerületben, a Szakasits Árpád út és a Tétényi út metszésében van a lágymányosi lakónegyed kb. 40 ezer lakójának egyemeletes központja, mely számos és több irányú létesítményt tartalmaz. Közvetlenül mellette, a Bártlai utca és a Tétényi úi állal körülzárt területen van e lakónegyed „szabadidő" parkja. Ebben többek között szánkózódomb stb. is található. De minden ott lévő létesítmény mellett egy hatalmas, sima, vízszintes területe is van, mely nincsen kihasználva. Javaslom, hogy létesítsenek e helyre télen-nyáron működő jégpályát. Ide nagyon jó a közlekedés, szinte félpercenként állnak meg a lakónegyedet a főváros belsejével összekötő autóbuszok... A korcsolyapályának igen jó hatása lenne az ifjúság testi nevelésére, a társas kapcsolatok megteremtésére... Anyagi eredménve pedig az lenne, hogy télen-nyáron ömlene a pénz a főváros kasszájába." Levélírónknak mindenben igaza van. Talán az utolsóként megcsillantott érvben is, bár a pillanatnyi helyzet — és ez a megvalósítás legfőbb akadálya — azt mutatja, nagyon üres a főváros kasszája. S ha megvalósítaná a jégpálya tervét, bizonyára nem a várható bevétel miatt tenné. Hogy Budán is elkelne már egy műjégpálya, az is vitathatatlan. Ezért is hívjuk fel az ötletre, a helyre az illetékesek figyelmét. Harc a bódék ellen Úgy látszik, egyre többen lesznek, akik védik, óvják környezetüket, hangjuk pedig egyre erősebb. Az „érted haragszom, nem ellened" rokonszenves alapállásból bírálnak, javasolnak, ahogy Zanaty Béláné budapesti olvasónk teszi. Bár nem közlésre szánta levelét, mégis idézünk belőle, mert a jó érzésű tömegek véleményét fejezi ki. „Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a parkolóház közös épülethalmazát a legsötétebb telekuzsora korában sem engedélyezte volna a Fővárosi Közmunkák Tanácsa", idéz egy régebbi számunkból, majd igy folytatja: „A VII. kerületi Bethlen Gábor téri két pavilont sem engedélyezte volna a fent nevezett intézmény. Teljesen elrontja a tér képét, hangulatát nem odavaló arányaival. Tíz évvel ezelőtt még virágos, füves terület volt, ahol tiszta padokon töltötték nyáron a közelben dolgozók az ebédszünetet. De úgy látszik, pénzért mindent lehet! Mintha kétféle szemlélet volna az országban: a minden régit, értéket óvó szépítőké és a velük ellentétesen cselekvőké. Nem tudja az egyik szoba vagy íróasztal, mit csinál a másik? Jó ízlés és összhang kellene, és a meglévő pénzből is szépet alkothatnának." Ezt az utolsó mondatot háromszor húzzuk alá! De talán mégis van ízlés, összhang. Nem akarunk itt utalni a Belváros vagy a budai Várnegyed felújításának, rekonstrukciójának szép, helyenként gyönyörű példáira. De néha egy-egy sarkon megállva a hámló vakolatú házak között meglepően ízlésesen tatarozott épület ugrik ki a szürkeségből. Számuk pedic, ha lassan is, egyre nő. A bódéké pedig előbb-utóbb fogyatkozik. Legyünk derűlátók! Ötszáz egzotikus és hazai állatfaj, négyezer növényfaj és -fajta nyújt Önnek pihenést, örömöt, szórakozást, tanulást a Fővárosi ÁHat-és Növénykertben! A pénztár 18 órakor zár 29
