Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Németh Jenőné: Pallas— Kossuth

Pallas Nagy Lexikonénak reklámja épületben berendezett nyomda helyiségeit és felszereltségét tekintve is mintaintézetnek számított a Monarchiában, csak a bécsi Államnyomda előzte meg. A Pallas Rt. palotájának földszintjén volt a gyorssajtók és a rotációs gépek terme. Az első emeleten az igazgatóság, a nyomdavezetőség, a könyvkiadóhivatal, a könyvelés, a pénztár és a szerkesztőségek helyezkedtek el. A második emeleten dolgoztak a szedők és a korrektorok, s itt volt a betű-és kliséraktár. A könyvkötészet fő munkahelyeit az aranyozó, papírvágó, fűző és egyéb segédgépekkel a földszintre telepítették, a hajtogató- és csomagolótermet pedig az első emeletre. A harmadik emeleten működött a Pallas házi betűöntödéje és galvanoplasztikája. A századfordulón is eredményesen működött az 1890-ben alapított Első Magyar Betűöntöde Rt., ugyanekkor a Pallas Rt. mellett házi betűöntödéje volt az Athenaeumnak, a Franklinnak, a Magyar Királyi Államnyomdának, az Egyetemi Nyomdának és a Pesti Könyvnyomdának. Gerő Lajos kiemelkedett a Pallas Rt. három igazgatósági tagja közül. Mint üzletember, mint kiadó, mint nyomdászati szakember egyaránt. 1883-ban szerzett ügyvédi oklevelet. Ő szervezte meg az első európai színvonalú magyar nyelvű enciklopédia szerkesztését, kiadását és nyomtatását. A Pallas Nagy Lexikona 16 kötetben jelent meg 1893—1897 között, mindössze öt év alatt. Sajnos, máig sem készült olyan színvonalú általános tudományos lexikon hazánkban, mint amilyen a Pallas Nagy Lexikona volt a maga korában. A Pallas Nagy Lexikona számára sok, tartalmához méltó fekete-fehér és főleg háromszínű nyomat készült a cég nyomdájában, de számos műmelléklet nyomtatását rendelte meg a Pallas Rt. a Posner Lajos és Fia, a Pataki, a Czettel és Deutsch műintézettől, továbbá a bécsi Bibliographisches Instituttól és a Légrády Testvérek nyomdájától. így lett a Pallas Nagy Lexikona nemcsak tartalmában, hanem kiállításában is európai színvonalú, általános tudományos enciklopédia. Jelentőségét a kortársak is rögtön felismerték. 1893-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Hivatalos Közlönyében Irodalom-és művészetpártolás címen ezt olvashatjuk: ,,A m. kir. vallás-és közoktatásügyi minister a ,Pallas' irodalmi és nyomdai részvénytársaság által kiadott Nagy-Lexikont mint oly irodalmi és közművelődési vállalkozást, mely legjobb íróink közreműködésével s a hazai viszonyok minden oldalú figyelembe vételével készült, s hosszú időre értékes, hasznos és hézagpótló forrásmunkát ígér, a főigazgatóságoknak és tanfelügyelőségeknek a tanintézeti könyvtárak számára való beszereztetés végett melegen ajánlotta, és egyidejűleg az összes egyházi hatóságokat is felkérte, hogy e fontos művet a maguk hatáskörében is ajánlják a megszerzésre." Beszerezték szerencsés magánszemélyek és művelődési intézmények; azóta is egyes családok és a könyvtárlátogatók egyik legfontosabb magyar nyelvű kézikönyve a Pallas Nagy Lexikona. Kötéstáblájának ornamentikája a századvégi ,,új irányt" és a millenniumi idők hangulatát egyaránt idézi. A Nagy Lexikon 22 ezer példányban kelt el, de mégsem hozott teljes anyagi sikert a Pallas Rt. számára, mert a cég csak nyomtatással és kiadással foglalkozott, terjesztéssel nem. A lexikon köteteinek terjesztését Aufrecht és Goldschmied könyvkereskedésén kívül elsősorban a Révai Részvénytársáságnak engedte át. A Révai Rt. betiltotta könyvbizományosi hálózatánál a Nagy Lexikon további köteteinek eladását. így akarta csődbe juttatni a Pallast, amely az 1890-es évek végén anyagi nehézségekkel küzdött. 1899. október 30-án került sor a Pallas-Révai szerződés megkötésére, amelynek értelmében a Révai Rt. tulajdonába vette a Pallas Nagy Lexikonának szerzői jogát, továbbá a Pallas Nyomda által a lexikonhoz készített műmellékleteket s a Pallas Részvénytársaságon keresztül az összes többi nyomdától is azokat a műmellékleteket, amelyeket a lexikonhoz készítettek. A Pallas Rt. elsősorban lexikonaival nyújtott sokat a magyar művelődés számára. Alig van a XX. század első harmadában olyan lexikonvállalkozás, amelyben valamilyen formában a Pallas Rt. részt ne vett volna. Például a Pallas nyomdájában készült a Révai Nagy Lexikon 20 kötetének szövege és valamennyi színes és feketefehér műmelléklete. A Pallas Nyomda műhelyvezetője majd negyed századig (1884—1904) Pusztai Ferenc volt. Nevéhez fűződik a magyar nyelvű nyomdászati szakirodalom megteremtése. Szervezői és szerkesztői munkája eredményeképp indult meg a Magyar Nyomdászat című szakfolyóirat 1888-ban. Első tizenhét évfolyamát a Pallas Nyomdában készítették. A szaklap kivitelezésére, betűinek, díszítéseinek, mellékleteinek megválasztására különös gondot fordítottak. A mellékleteket Fuchs Zsigmond nyomta, aki 1888-tól volt a Pallas Nyomda főgépmestere. Számos szakcikket írt a Magyar Nyomdászatba, majd a Grafikai Szemlébe., ő szerkesztette a Gépterem című szakkönyvet. Pusztai Ferenc szerkesztette az első magyar nyelvű Nyomdászati enciklopédiát is, amelyet szintén a Pallasban nyomtattak 1902-ben. Cégkártyák, emléklapok, családi értesítések stb. is készültek a Pallas Nyomdában. Ezek tervezésében és kivitelezésében kiemelkedő szerepe volt a nyomda mesterszedőjének, Mitterszky Józsefnek, aki a külföldről behozott szecessziós díszek mellett magyaros motívumokat is alkalmazott. A Pallas Rt. adta ki 1906 februárjában Ady Endre kötetét, az Új Verseket. A versek hangulatához igazodó illusztráció Nagy Sándor munkája. Számos Ady-kötet jelent meg a Pallas kiadásában, bár a Pallas nem volt kifejezetten szépirodalmi kiadó, inkább vallási, gazdasági, jogi, katonai, földrajzi és természettudományos ismeretterjesztő könyvekre szakosodott. Igyekezett minél több, gazdagon illusztrált könyvet nyújtani az olvasóknak, s mivel — házi betűöntödéje révén is — gazdag betűkészlettel rendelkezett, idegen nyelvű kiadványok előállítása sem jelentett gondot. Magyar és német nyelvű könyvek mellett francia könyveket is nyomtattak, sőt, német és szerb nyelvű napilapokat is („Budapester Tagblatt", „Szrpszki Drevni"). A Pallas nyomdájából számos szép magyar könyv került ki. Ilyen például: Rózsa Miklós A magyar impresszionista fes-23