Budapest, 1984. (22. évfolyam)

10. szám október - Németh Jenőné: Pallas— Kossuth

tészet című könyve, Falus Elek grafikájával (1914). 1917—1919 között Hatvany Lajos író lett a Pallas Rt. fő­részvényese. Vezetése alatt szá­mos haladó tartalmú kiadvány jelent meg. További Ady­köteteket adtak ki, köztük A halottak élén címűt, amely a költtő halála előtt egy évvel ke­rült ki a Pallas nyomdájából. (1977-ben, az Ady-év alkalmá­ból az Akadémiai Kiadó és Nyomda e kötet hasonmás-kia­dásával örvendeztette meg az irodalomszerető közönséget és a bibliofileket.) Ugyancsak 1918-ban jelent meg Jászi Osz­kár Múlt és Jövő határán cí­mű kötete, háború alatt írt fon­tosabb cikkeinek gyűjteménye. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság rotációs gé­pein nyomtatták 1919-ben a Pesti Naplót. (1919. május 14-ig jelent meg naponta, Hatvany Lajos szerkesztésében.) A lap támogatta a Tanácsköztársaság politikáját. Az első világhábo­rú alatt jelentkező papír- és más nyomdai alapanyag-hiány miatt a kiadványok kivitelezése nem érte el a korábbi színvona­lat, de még ekkor is kerültek ki tipográfiailag értékes kiadvá­nyok a nyomdából. Például 1919-ben Hatvany Lajos Fele­ségek felesége és Petőfi mint vőlegény című könyve. A Tanácsköztársaság bukása előtt pár nappal kiszedték a Pallas Nyomdában a Kner Im­re által sajtó alá rendezett Kommunista Kiáltványt, ki­nyomtatására azonban már nem került sor. Ugyanekkor szedték és nyomtatták rotáció­son Móricz Zsigmondnak egy, földkérdéssel foglalkozó röpi­ratát, de ez sem jutott el az ol­vasókhoz. A Tanácsköztársaság bukása utáni években a klerikális reak­ció kezében lévő Központi Saj­tóvállalat szerezte meg a Pallas­részvények többségét, majd 1936-ban a Gömbös Gyula és társai által (1922-ben) alapított Stádium Rt. tulajdonába került a Pallas Nyomda, s hazánk fel­szabadulásáig a kurzus kiad­ványpolitikáját szolgálta. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Az 1930-as évek végén beszerzett mélynyomó rotációs gépét el­hurcolták a németek; több be­lövés érte az épületeket. Tönk­rement a harmadik emeleti kö­tészet, számos szedőgép elpusz­tult vagy megrongálódott. A nyomda dolgozói még a hábo­rú befejezése előtt elkezdték a helyreállítást. A nyomda 1945 januárjától az MKP nyomdája lett. 1949-től Lengyel Lajos ti­pográfus, fotografikus és könyvművész vezetése alá ke­rült a nyomda. Lengyel Lajos 1969-ig volt a Szikra (Kossuth) Nyomda vezetője. Folytatta a legnagyobb magyar tipográfu­sok, valamint a Pallas Nyomda fénykorának legjobb hagyomá­nyait, az illusztrált és idegen nyelvű kiadványok nyomtatá­sát. A Kossuth Nyomdából ke­rült ki a felszabadulást követő évtizedek magyar nyomdaipa­rának és könyvkiadásának e­gyik csúcsteljesítménye: a Ké­pes Krónika hasonmás kiadá­sa. Tipográfiája, kötésterve és borítója Lengyel Lajos munká­ja. A könyv 1964-ben jelent meg két kötetben a Helikon Könyvkiadó gondozásában. A szövegkötet tipográfiája össz­hangban van a facsimile kötet köntösével, ezzel Lengyel La­jos a hagyományos és modern könyvforma egységét teremtet­te meg. A Kossuth Nyomda régen kinőtte az 1895-ben épí­tett háromemeletes Pallas­palotát, amelyet az utóbbi évti­zedekben folyamatosan bővíte­ni és korszerűsíteni kellett. Új épületet vásároltak tehát a Honvéd utca 10. közvetlen szomszédságában (Alkotmány utca 3., ma ez a nyomda címe, mert itt helyezkednek el a köz­ponti irányító egységek) és a Bécsi úton, a könyvkötészet bővitése céljából. Részt vettek a Váci utcai központi fénysze­dő üzem megalapításában, ahol 1974 óta termelnek társtu­lajdonosaikkal együtt, 1983-tól üzembe helyezték új gyáregysé­güket a Jászberényi úton. Napjainkban igen sok a pa­nasz a modern könyvgyárakra. Különösen a nyomdahibákat kifogásolják a vásárlók. Tény, hogy a folyamatosan növekvő mennyiségű termelés mellett a minőség megtartása és fejlesz­tése emelkedő színvonalú gyár­tási technológiát és fokozott fi­gyelmet igényel. Jótékony ha­tást gyakorol a Kossuth Nyom­da termékeinek minőségére a technikai felszereltség és a szak­emberekkel szemben támasz­tott magas követelmény. En­nek tulajdonítható, hogy köny­veik hibaszázaléka néhány ez­relékre csökkent. Lengyel La­jos igazgatásának kezdete (1948) óta ,,divat" a Kossuth Nyomdában a minőség szigorú megtartása — akár a mennyi­ség rovására is. NÉMETH JENŐNÉ Hirdetések a Magyar Nyomdászatból 24

Next

/
Thumbnails
Contents