Budapest, 1984. (22. évfolyam)

9. szám szeptember - Dr. Geszler Ödön: A Goli kétszáz éve

Budapest számos történelmi, politikai, gazdasági és földrajzi tényező hatására, tudatos városépítő korszakok eredményeként napjainkra világvárossá fejlődött. Ezt bizonyítja az ország életében betöltött szerepe, nem utolsósorban a város nagysága és lélekszáma is. Fővárosunk 525 négyzetkilométernyi területén ugyanis több mint kétmillió ember él. Ennyi potenciális utas közlekedési igényét kell napról napra, a változó körülmények közepette is állandóan jó színvonalon megoldani az 1968. január 1-én megalakult Budapesti Közlekedési Vállalatnak, amely a Fővárosi Villamosvasút (FVV), a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ), a Helyiérdekű Vasút (HÉV) és a Fővárosi Hajózási Vállalat (FHV) egyesüléséből jött létre. Az egyesítést elsősorban közlekedéspolitikai szempontok indokolták. Egységes irányításra, összehangolt üzemre volt ugyanis szükség a jól funkcionáló, integrált tömegközlekedési hálózat — gyorsvasúti alaphálózat és az arra épülő felszíni vonalak rendszere — és az egyes ágazatok nélkülözhetetlen egyensúlyának, hatékony kooperációjának kialakításához. Az összevonás indokai között eléggé előkelő helyen szerepelt az a tény is, hogy a tömegközlekedés fenntartására, illetve fejlesztésére rendelkezésre álló anyagi erőket hatékonyabban lehessen felhasználni. Vajon napjainkban milyen intézkedésekkel próbálja ezt a hatékonyságot az elért szinten tartani, illetve a lehetőségekhez képest esetleg emelni is az időközben — 1973. január 1-től — a metróval is kibővült BKV? Kezdjük egy aktuális témával, a KRESZ július 1-én bevezetett módosításával. A közlekedésrendészeti szabályozásnak is követnie kell a társadalmi gyakorlatot, az élet változásait. Enélkül a szabályok nem volnának képesek megfelelően szolgálni a közlekedéssel szemben támasztott társadalmi, gazdasági érdekeket. A változásokat az is indokolta, hogy a nemzetközi érintkezést tekintve előnyös, ha egy-egy ország határát átlépve az autósoknak nem kell eltérő közlekedési szabályokhoz igazodni. Már az előző módosítás alkalmával is figyelembe vettük az 1968-as bécsi nemzetközi egyezménybe foglaltakat. Ezek az elvek lehetőséget teremtettek arra, hogy különböző országok egységesen alakítsák ki közlekedési szabályaikat, a jelzőeszközö-30 Paragrafus és technika A BKV erőfeszítései a tömegközlekedés javításáért ket, a táblákat és a gépjárművek műszaki követelményeit. E konvencióhoz csatlakozott hazánk is, így elmondható, hogy a mi szabályainkkal szinte mindenhová biztonságosan el lehet autózni. Fővárosunk lakosságának 85 százaléka veszi igénybe a különböző tömegközlekedési járműveket, ez naponta közel 5 millió utazás. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy olyan új, nemzetközileg egyeztetett KRESZ bevezetését kellett szorgalmazni a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, amelynek segítségével biztosítható a tömegközlekedésnek a fenti adatokból is belátható szükségszerű prioritása. Itt rögtön el kell oszlatnunk egy tévhitet: ez az előny nem a vállalat által üzemeltetett járműveknek, hanem az azokat igénybe vevő utasoknak szól. Nézzünk át most — természetesen csak érintőlegesen — néhány olyan ajánlást, melyet a BKV KRESZ javaslattevő bizottsága dolgozott ki és terjesztett elő. Tette ezt (mint a fővárosi közlekedésben leginkább érdekelt fél) elsődlegesen a tömegközlekedés további javítása érdekében. Az autóbusz-közlekedés gyorsítása érdekében javasolta a vállalat, hogy a közúti jelzőlámpák mellett elhelyezett kiegészítő lámpa zöld helyett fehér fénnyel világítva tartalmazza a BUSZ feliratot. Ezenkívül egy kiegészítő jelzőlámpát is elhelyeznek annak érdekében, hogy a buszsávból jobbra kanyarodó jármű számára is lehetővé tegyék a kanyarodást, a buszok szabad jelzésével egy időben. Ennek hiányában ugyanis az előttük veszteglő gépkocsik akadályozták a BKV járműveit a speciálisan számukra biztosított előny kihasználásában. A buszsávon ezentúl — az eddigi 7-től 10 óráig tartó időszak helyett — egész nap, időbeli korlátozás nélkül csak autóbuszok közlekedhetnek. A Kossuth Lajos utcában, a Rákóczi úton, a Dózsa György úton és a Soroksári úton létesített sávokban haladó járműveken ugyanis sokkal többen utaznak, mint egy ugyanilyen hosszúságú, de kevésbé frekventált útszakaszon. Fontos változás az is, hogy ezután a villamospótló autóbuszok a villamosmegállók járdaszigeteit balról is elkerülhetik, s a burkolt villamospályán ezután folyamatosan is haladhatnak. Magyarán szólva, aki ezentúl V betűvel ellátott autóbuszt lát, számítson arra, hogy az „villamosként fog viselked-