Budapest, 1984. (22. évfolyam)

9. szám szeptember - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Bizakodás és új gondok Az első félév statisztikai adatai azt bizonyítják, hogy lassan javul a gazdasági helyzet. Érezhető a korábban tett intézkedések és valamelyest a nemzetközi piacon történt változások hatása. Emelkedett a termelés, és jobb a termés a mezőgazdaságban, mint tavaly volt. Mindez befolyásolta a budapesti fejlesztést is. A Fővárosi Tanács legfőbb törekvése az volt, hogy az új építkezések és felújítások is mozdítsák elő az életkörülmények kedvező alakulását. Ezért kapott kiemelt helyet az év első felében a lakásgondok enyhítése, az oktatás és az egészségügy fejlesztése. A leghatásosabb eredmények a közlekedés terén születtek. A nagy észak-budapesti beruházáson a nehézségek és mulasztások ellenére megteremtették az őszi átadás feltételeit. Megnyitották a kiszélesített Árpád-híd és az épülő Hungária-gyűrű egy-egy részét, megindulhat a Váci úti metró és az első gyorsvillamos is. A termelés és az építés sok jó híre bizakodást kelthet. De hangsúlyozni kell azt is: a kedvező változások kibontakozása lassú, a feltételek ma is nehezek, a korábbi nagy veszteségek csak hosszú idő alatt ellensúlyozhatok. Ezért számolni kell több olyan, az életszínvonal védelmében hozott intézkedéssel, melyek mindenütt nagyobb takarékosságot kívánnak. S megtörténhet, hogy egy-egy építkezés ismét elhúzódik. A magyar Pompei Budavára és a Belváros után Óbuda lesz a főváros harmadik nagy idegenforgalmi központja. A Nagyszombat utcától Római-fürdőig kétezer éves emlékek sora található — a magyar Pompei Európa közös öröksége. Olyan korszak maradványa, amikor Itália, Hispánia, Gallia, Britannia, Germania, Syria, Armenia és Pannónia egyetlen birodalom része volt. Ezért a határokon túl is nagy érdeklődés kísérte az ókori Aquincum feltárását és beépítését a mába. Ám nemcsak a légiós tábor vagy a földalatti múzeum — ahol együtt láthatók a nagy katonai fürdő helyreállított falai és a híres aquincumi domborművek — vonzhat sok látogatót. A vendégek együtt láthatják a magyar közép- és újkor emlékeit korunk alkotásaival. A vendéglátásra már készülnek. Remélhetően a művelődési intézmények és a kereskedelmi vállalatok is felismerik az új lehetőségeket. A városgazda szemével Az idén, de a múlt esztendőben is, Maróthy László, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke többször is megtekintette a nagy észak-budapesti fejlesztést. Aki részt vett már ilyen úton, tudja, a szemlék nem tisztelgő látogatások. A vezetési munka részei, és gyakorlati hasznuk jól lemérhető. Azt is tapasztalhatta a kísé-Városházi tudósítások rő: a főváros vezetői az elismerés mellett nem fukarkodtak az elmarasztalással sem. A szemléken a párt és az állam vezetői a városgazda szemével mérték fel, hol tart az építkezés, mit lehet és kell tenni, hogy a fejlesztés mind többet adjon Budapestnek. Korábban a fő gond az volt: elhúzódtak a metró munkálatai. Ezért nagy erőket vontak itt össze, és sikerült a késést behozni. Az idén főként azt vizsgálták meg: hogyan lehet az építkezést és a környezetet minél szebben, teljesebben átadni. Fontos volt a szemlék megtartása, ezt bizonyítja, hogy olykor elképesztő helyi mulasztásokra derült fény. Egyszer az illetékes nem tudta, hol tart a kapcsolódó munkák előkészítése, másszor kiderült, hogy — átadás előtt — olyan elvi kérdés nem dőlt még el, mi legyen egy-egy utca, tér, ház vagy ásatás sorsa. Várható: az építkezés közelében több kisebb munka csak később fejeződik be. Hogy ez ne ismétlődjék meg, a fővárosi szemlék között mind több lesz a helyi szemle. Ez az összehangolt, egyidejű, teljesebb munka feltétele. Kötélvasút Óbudán A Budapestben szóvá tettük: mi lesz az óbudai kötélvasút sorsa? — Érdemes foglalkozni a gondolattal — válaszolta Derzsi András, a Közlekedési Főigazgatóság vezetője. — Sok évvel ezelőtt napvilágot látott az az ötlet: legyen kötélvasút a Duna felett, Pest és a Gellérthegy között. Az Óbudán a Bécsi úttól a Hármashatár-hegyre tervezett vonal megfelelőbb javaslat, és helyet kaphat a fejlesztési tervben. A kötélvasút villamos hajtású, környezetkímélő, s mentesítheti a hármashatár-hegyi buszokat. Az utas a magasból együtt látja majd a megújuló Óbudát, a Duna szigeteit s az új észak-budapesti építkezéseket. Történelmünk legfiatalabb nemzedéke Megszaporodtak a kitüntetésekről, beszámoló rövid hírek a lapokban: „érdemei elismerése mellett" felmentették... Búcsúzik történelmünk legfiatalabb nemzedéke. Az ötvenesek, hatvanasok, akik a tőkés rendben nőttek fel, átélték a nagy háborút, és olyan utat tettek meg, amely semmi máshoz nem hasonlítható változást hozott nemzetünk életében. A legfiatalabb történelmi nemzedék — melynek fiai, lányai huszonéves, sőt, olykor tizenéves fejjel kerültek a forradalmi változások első vonalába — megőrizve fiatalságát, később is élen járt az építésben, s ha kellett, a harcban is. Mindig a munka legnehezebb részét vállalta, mert azt kellett vállalnia. Talán a legtöbbet adta és a legkevesebbet kapta. Megérdemli, hogy csak munkahelytől és ne a munkától, a közélettől búcsúzon. Ezért most több intézkedés készül, hogy a távozó nemzedék minden értelemben köztünk maradjon. Ezt kívánja a hála s a társadalmi érdek is. Változatosság az egységben Amikor egyesítették Budapesttel a környező helységeket, általános érdek lett az egységes főváros megteremtése. Mit adott ez a volt elővárosoknak, ipari községeknek? Közművesítést, a közlekedés átfogó rendszerét, a kereskedelem, az egészségügy fejlesztését. S a belső negyedeknek? Elsősorban új nagy építési területeket. Az új negyedek tervezése fővárosi és helyi érdek is volt. Lehetővé tette, hogy sok százezer lakást adjanak át, enyhítsék a városmag zsúfoltságát, és meggyorsítsák a külső városrészek fejlesztését. A legutóbbi időben azonban érezhető a fővárosi és a helyi érdek mind gyakoribb eltérése. Az egységes tervezés, a tízemeletes negyedek nem csak egyhangúvá tették a városképet. A magasházak nem felelnek meg a külső területeken a helyi igényeknek, a hagyományoknak sem. Az új tervek készítői már jobban tekintetbe veszik Újpest, Csepel vagy Erzsébet helyi érdekeit és adottságait, kívánságait. Több lesz a 3—4, sőt, 1—2 szintes ház, s megőrzik a Budapesthez csatolt helységek sajátos színeit, hangulatát, s egyszersmind változatosabb, érdekesebb lesz az építkezés a fővárosban. Vásárlás vasárnap Tavasz óta két nagy élelmiszer-áruház vasárnap is kinyit Budapesten. A Batthyány téri és az Örs vezér téri. A siker nagy. Bővül-e a vasárnap is árusító bevásárló helyek köre? — A határozat szerint három áruházat kell vasárnap kinyitni — mondja Gál József, a kereskedelmi főosztály vezetője. — Melyik lesz a harmadik? — Három szövetkezeti élelmiszer-áruház között lehet választani. A Marx téri, a Lágymányosi és a Déli pályaudvari áruház jöhet szóba. — Mi a tanács javaslata? — A Marx téri a főváros szívében van, az észak-déli metró és a Nyugati pályaudvar mellett, ezért ezt javasoljuk. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 24