Budapest, 1984. (22. évfolyam)

1. szám január - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

szerkezetekkel, gondok az anyagok minőségével. — Melyek ezek konkrétan? — Állandóan visszatérő gondot okoz, hogy nincs műtőburkolat, melynek nagyobb része tőkés import. Hasonló problémánk van a kórtermek padlóburkolatával. A győri Graboplast gyártmánya nem mindenütt használható. Nehézkes és hosszas a klímaberendezésekhez szükséges automatikák, gépegységek beszerzése is. — Mi történik, ha nem tartják be a határidőt? Milyen retorzióval élhet az épittetö-beruházó. hiszen nincs abban a helyzetben, hogy mást bízzon meg a munkával. A kötbérezéssel pedig csak „elvadítaná" a kivitelezőt. . . — Azért sem alkalmazzák ezt a „fegyvert", mert akad hiba a beruházási és a kiviteli tervekben is. — Es nincs ezért egymásra mutogatás? — Nincs. A Fővárosi Tanács beruházási főosztályával jó a kapcsolatunkba tervezővállalatokkal úgyszintén. És ez nemcsak az egymásrautaltság kényszeréből fakad. Ismerjük a gazdasági helyzetből adódó nehézségeket, meg egymás „gyengéit" is, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek kemény vitáink. — Ha az évek számát és a munkák mennyiségét nézem, joggal feltételezem, hogy a Középületépítő specialistája lett a kórházépítésnek. — Vállalatunknál kialakult egy kórházépítéssel foglalkozó, és ahhoz értő építésvezetői gárda. Említhetem Fehér Sándort, aki jelenleg az Országos Traumatológiai Intézet és a Margit Kórház főépítésvezetője. Mellette az építésvezetői teendőket Németh Béla látja el, aki építésvezetője volt a Jahn Ferenc Kórháznak is. Egyébként a kórházépítésben tapasztalattal rendelkező stábot visszük egyik helyről a másikra. A Margit Kórháznak most Hais Bertalan az építésvezetője, ő most tanul bele a szakmába. A rekonstrukció II. ütemének csúcsmunkái 1984—85-ben lesznek, addigra elkészül a Jahn Ferenc Kórház és a Traumatológia — s jön a segítség. — Feltételezem, vannak már általános érvényű tapasztalataik a kórházépítésben. — Sokkal egyszerűbb úgy kórházat építeni, ha együtt van már a majdani üzemeltetői gárda, mely együtt él a beruházással. Ezért volt problematikus az üzembe helyezési munka annak idején a Jahn Ferenc Kórházban, ahol mindent — a személyzetet is a takarítónőtől a főorvosig — újonnan kellett megszervezni. És a munka befejező stádiumában itt még akkor sem alakulhat ki az a kapcsolat, amelyik a meglevő kórházban egyik záloga a jó rekonstrukciónak. Könnyebb az üzembe helyezés ott, ahol összeszokott csapat van. Egy működő kórház rekonstrukciójánál ideális, ha van, illetve megépül előbb egy kiváltó épület, amelybe beköltöznek a következő fázisban felújítandó épületből, s így viszonylag zavartalanul lehet tovább „görgetni" a munkahelyeinket. Erre elsősorban egy pavilonrendszerű kórházban van lehetőség, mint amilyen a Margit vagy a Róbert Károly körúti Kórház. Tehát ahol a meglévő épületcsoportot kell komplex kórházzá fejleszteni. — Ne feledkezzünk meg a „szenvedő alanyról": a kórház személyzetéről. A kivitelező számára aligha lehet közömbös az ő hozzáállásuk. — Alapvető fontosságúnak tartom az együttműködést. Már a tervezés fázisában nézzék át a feladatokat, s amíg tart az építkezés, tevőlegesen vegyenek részt a munkában, különösen annak befejezőstádiumában. Érezzék, hogy nekik készül a ház, s hajlandók legyenek az ésszerű — és elkerülhetetlen — kompromisszumokra is. Feltétlenül szükség van erős kezű igazgatóra, aki nem enged az utólagos főorvosi kívánságoknak-szeszélyeknek, mert ilyennel is találkoztunk nemegyszer. E tekintetben példás az együttműködésünk dr. Markovits Györggyel, a Margit Kórház főigazgató főorvosával. — Ez azt is jelenti, hogy a Margit Kórházban volt-van a legkevesebb probléma? — Azt is. A Margit Kórház az egyik leggazdaságosabb beruházás: nagyon megfontolt, nagyon értelmes és szép munka. Mi legalábbis a legjobb példának tartjuk arra, hogyan kell rekonstrukciót és kórházfejlesztést szervezni. Ebben természeten nagy szerepe van a Fővárosi Tanács beruházási főosztályának is. — Év vége közeleg, különösen aktuális a kérdés: hogyan állnak a határidőkkel? — Sorrendben: a Heim Pál Kórház rekonstrukciójának első üteme befejeződött; 1983 augusztusa óta fogadnak betegeket a korszerű szakorvosi rendelőkben és a 40 ágyas csecsemő-és gyermekosztályon. A XX. kerületi Jahn Ferenc Kórház új, 450 ágyas épületszárnyát december 3l-re átadjuk. A 364 ágyas Országos Traumatológiai Intézetben az ismert tűzeset miatt hat-nyolc hetet késik a hotelszárny átadása. Itt március elején kezdheti meg a MEDICOR az orvostechnológiai berendezések szerelését. A diagnosztikai és a gazdasági szárnyépületben a tervezett határidő szerint adtuk át a terepet a MEDICOR-nak, illetve a KERIPAR-nak. Áprilisban, a parkosítás befejezése után mi végleg elvonulunk innen. A Margit Kórház építkezésénél levő elmaradásunk nem jelentős, a tervezett határidőre pótolni tudjuk. Az Érsebészeti Klinika új épületét most alapozzuk. A Róbert Károly körúti Kórház rekonstrukciójához és a János Kórház új sebészeti pavilonjának építéséhez megkezdtük a felvonulást, a tényleges kivitelezési munka 1984 márciusában, illetve júniusában kezdődik. A „szenvedő alany" öröme A Középületépítő Vállalat 1981 elejénfejezte be a Margit Kórház rekonstrukciójának I. ütemét, elkészült az új, ún. hotelszárny. Nagy volt az öröm, érthető, hiszen nyolcesztendős vajúdás előzte meg. Dr. Markovits György főigazgató főorvostól kérdezem: — Főorvos úr, emlékszik még az eseményekre? — Hogyne, hiszen „szenvedő alanya" voltam — voltam? Vagyok! — az építkezésnek, ugyanis több mint húsz éve dolgozom a kórházban, öt éve vagyok igazgató főorvos. Ön azt mondta, hogy az építővállalat munkájával kapcsolatos véleményemre kíváncsi. Nos, korrekt, rendes munkát végeztek. Voltak azonban időszakok, amikor eltűntek az építők — okát, hátterét csak részben ismerem —, s napokig-hetekig csak a telepőrrel és még néhány, fenntartási munkát végző emberrel találkoztunk. Az építkezés utolsó két esztendejében mi közvetlenül is bekapcsolódtunk az itt folyó munkába, s mint majdani üzemeltetők csaknem mindennap itt voltunk az új épületen. Részvevői voltak az építkezésnek a mi szakembereink is abban az értelemben, hogy együttműködtek a kivitelezővel, figyelemmel kísérték a szakterületükön folyó munkálatokat. Véleményem szerint ez azért is nagyon fontos, mert így jól ismerjük az épület „gyenge" pontjait, tudjuk, mi hol van, merre halad egy-egy vezeték, vagyis gyorsan tudunk intézkedni, ha adódik valami hiba. Az elmúlt két és fél év során, persze, előfordultak hibák, de ez mindenütt előfordul az ilyen nagy és komplikált felszereltségű épületeknél. Meg vagyunk elégedve az épülettel, jól funkcionál. — Mégis, melyek voltak ezek a hibák? — Egy részük, méghozzá a kisebbik, ha úgy tetszik, a kivitelező hibá-A Jahn Ferenc Kórház új, 450 ágyas pavilonja — még állványerdőben Országos Traumatológiai Intézet: gazdasági épület, hotelszárny, diagnosztika 31 Egy „kisebb" munka: a XVIII. kerületi szakorvosi rendelő