Budapest, 1984. (22. évfolyam)

8. szám augusztus - Bertalan János - Dr. Berti Béla: A százéves Keleti

Középülettervező Vállalat Szellemi termék — külföldre Az utóbbi évek ismert gazdasági változásai folytán az exporttevékenységjelentősége nagyon erősen megnőtt hazánkban is. A kivitelnek egy sajátos, szinte felbecsülhetetlen jelentőségű részét alkotja az úgynevezett szellemi export. S hogy miért exportálunk szellemi terméket? Egyszerű a válasz: azt kell exportálni, ami exportképes. S vannak a magyar gazdaságnak olyan ágazatai, amelyek a gyakorlati megvalósításban, kivitelezésben még nem képesek olyan magas szintű produkcióra, mint az elméleti előkészítés terén. A magyar építés teljes arzenáljából is egyelőre csak a „szellemi készlet" exportképes, mivel csak ebből van külföldön értékesíthető felesleg. Amint az ipar is olyan helyzetbe kerül, hogy megfelelő színvonalú és összetételű felesleggel rendelkezik, nyilván azonnal meglesz az exportképessége is. Addig minél szélesebb körben, minél szervezettebben célszerű a szellem exportját folytatni, és ezzel — emberi oldalról is — előkészíteni az ipari exportot, az áru exportját. A Középülettervező Vállalat (KÖZTI) egyike azon magyar cégeknek, melyek ilyen céllal tevékenykednek. Mielőtt az exporttervezés ismertetésébe fognánk, röviden bemutatjuk a vállalatot. A vállalatot 1949. október 12-én alapították. Jogelődje a Magasépítési Tervező Intézet — a MATI — volt, amelyből kiválva az önállósodott Középülettervező Intézet mai helyére, az V. kerület Kecskeméti utca 10—12. szám alá költözött. Profilja, mely a kezdeti időkben kifejezetten középületek tervezése volt, időközben bővült, s ma már mindent magába foglal az ipari létesítmények kivételével. Felépítése sem bonyolult: ötödfélszáz munkatársa négy operatív iroda keretében serénykedik. Ezek működési területe többé-kevésbé jól elhatárolódik egymástól. A 2. számú iroda egészségügyi létesítmények tervezésével foglalkozik. Munkájuk eredménye többek között Budapesten a Jáhn Ferenc —, Kecskeméten pedig a megyei kórház. Az 1. számú iroda sportlétesítmények, kulturális intézmények terveit készíti. Jelenleg ők foglalkoznak az új Nemzeti Színház előkészítésével. A 3. számú iroda tervezi a műemlék jellegű munkákat, helyreálításokat. A Budavári Palotán kívül itt születtek az Operaház rekonstrukciójának tervei is. S végül a 4. számú, az ún. exportiroda, melynek tevékenysége a magyar építményekkel jellemezhető. Erről szeretnénk kissé bővebben szólni az alábbiakban. A KÖZTI legnagyobb külföldi felvevő piaca Algéria. „Meghódítása" közel két évtizede kezdődött el, amikor is egy magas rangú küldöttség járt hazánkban, megtekintette a Népstadiont is. A sportlétesítmény annyira megnyerte a vendégek tetszését, hogy megrendelték az algíri olimpiai stadion tervezését és művezetését. Ez a sikeres munka hozta meg a vállalat számára a „letelepedés" lehetőségét Észak-Afrikában. Ez a fészekrakás azonban egyáltalán nem volt ilyen könnyű. Akkoriban még nem tört ki az „exportláz", s a vállalat ez irányú erőfeszítéseihez nem kapott sem támogatást, sem serkentést, sőt, igen sok gátló tényezővel kellett megküzdenie. Ennek ellenére sikerült alapot teremteni — méghozzá gazdaságosan — az üzleti élet ringjében való bennmaradáshoz. Ez a bennmaradás közel tizenöt éve folyamatos munkát, megbízásokat jelent. A kezdeti vállalkozások elsődleges célja a külföldi tervezési folyamatok, előírások és szabályzatok megismerése volt, hogy ezáltal fokozatosan felzárkózzanak a nemzetközi műszaki színvonalhoz, s ajánlati terveik versenyképesebbé váljanak külföldön is. A későbbiekben az exporttervezések vállalásánál újabb és sokrétűbb szempontok is arra ösztönözték a vállalatot, hogy a hazai munkák színvonalának emelése érdekében is fokozza és folyamatossá tegye ez irányú ténykedését. A szellemi export jelentősége időközben megnőtt, s a helyi érdekeken túl ma már a népgazdaság számára is előnyöket jelent. Algériában — a KÖZTI ma is legjelentősebb és állandónak mondható exportterületén — sikerült olyan jó kapcsolatokat kiépíteni (nem kis részben a teljes körű helyi tervezői gyakorlat elsajátításának köszönhetően), amelynek eredményeképpen már félszáznál több épület valósult meg. Az algíri olimpiai stadion sikeres átadása (1972) után a Sportminisztériumtól további sportlétesítmények tervezésére is megbízást kapott a KÖZTI. Ilyen volt a mostaganemi és az el-asnami sportkombinát, melyek megyei vonzáskörzettel rendelkező korszerű elvek alapján telepített, a lakosság sport- és játékigényét komplex módon ellátó intézmények. A kapcsolatok bővülése s a végzett munka alapján szerzett kedvező referencia lehetővé tette a KÖZTI számára, hogy algériai tevékenységi körét kiterjessze az egészségügyi beruházások területére is. A lakosság alapvető egészségügyi ellátásának javítására országos rendelőintézet-hálózat kiépítését kezdték meg. A KÖZTI tervcsaládja alapján öt ilyen intézmény valósult meg. A kormány egészségügyi programjában kiemelt helyet kapott a mozgásszervi betegségek gyógyítása. A tervek szerint gyógyászati segédeszközgyárral, műtőegységgel ellátott rehabilitációs központokat telepítenek. Ezáltal kívánják felszámolni a betegek gyógykezelésében meglévő 30