Budapest, 1984. (22. évfolyam)
7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások
Állandóság a változásokban A városatyák előtt ismertették az MSZMP Politikai Bizottságának határozatát a budapesti fejlesztésről. Az okmány tükrözi a párt vezetőinek állásfoglalását a legutóbbi évek vitáiról is. Most, amikor mások a gazdaságitársadalmi feltételek, mint például öt évvel ezelőtt, s várható, hogy a változások folytatódnak, az a legfontosabb kérdés, hogy meg kell-e változtatni a fejlesztés legfőbb irányait. A határozat egyértelmű. A fejlesztési elvek beváltak, a főváros nagy eredményeket ért el, számottevő az életkörülmények javulása. Nincs szükség megváltoztatni a főbb irányokat. Továbbra is a fejlesztés meghatározó törekvése, hogy a nagyvárosi életkörülmények javítása kedvezően befolyásolja az életszínvonal alakulását. Hogyan enyhíthetők és oldhatók fel a társadalmi feszültségek, hogyan szüntethetők meg a belső és a külső városrészek közti fejlettségi különbségek? — továbbra is ezek a feladatok döntik el a tennivalók sorrendjét. Számolni kell viszont azzal, hogy gyorsabban változnak-alakulnak a lehetőségek, az igények, tehát az új kérdésekre gyorsan kell választ adni. Ezért sor kerülhet a fejlesztési arányok módosítására. Szükségszerű a minőségi követelmények erősítése. Csak így teljesíthetők a nagyobb igények, csak így érhető el, hogy az új feltételek között is folyamatos legyen a fejlődés. A fejlesztésben minden korábbinál nagyobb súlyt kap az új lehetőségek minél bátrabb feltárása és felhasználása. Ennek feltétele a demokratizmus erősítése, a még nagyobb nyilvánosság. Minél több ember ismeri meg az elképzeléseket, sőt, minél többen vesznek részt már a tervezésben, annál több javaslat segítheti a döntést, s annál több ember vesz majd részt a megvalósításban is. A pesti táj védelmében A Fővárosi Tanács rendeletet fogadott el a közterület használatáról. A legutóbbi időben a különféle árusítóhelyek valósággal elözönlötték a fővárost. Főként ez tette szükségessé, hogy rendet teremtsenek, hogy megvédjék az utak, terek szép arculatát. De a pesti táj védelmében halaszthatatlan, hogy nyugvópontra kerüljenek a kertek, parkok, erdők, megóvásával kapcsolatos viták. Ez három okból is sürgős. Meggyorsult a hegyvidék beépítése, s ennek hatására az erdőirtás. Sokan kifogásolják azt is, hogy a kertészet megtűri: mindenki ott megy át a gyepen, ahol eszébe jut. Sőt, szentesíti a gyakorlatot, amikor sorra kikövezik a kitaposott ösvényt. Budán a Margit-híd és a Lukács fürdő között a szép parkot felszabdalták a kikövezett gyalogutak, s a buszok utasai mégis a füvön vágnak át. Gond az is, hogy a kertészet nem győzi az új negyedekben a parkok gondozását. A lakók viszont csak akkor hajlandók megművelni, ha meg is védhetik a ház körül a kertet sövénnyel vagy kerítéssel. Városházi tudósítások Elszalasztott lehetőségek A kereskedelemben sokáig úgy emlegették a Marx teret, mint elszalasztott lehetőséget. Valóban érthetetlen, hogy miért nem épült itt korábban is áruház, hiszen aligha lehetne eszményibb helyet találni Pesten a zsúfolt Kossuth Lajos utca és Rákóczi út mentesítésére. S ahogy megnyílt a Skála Metró áruház, kiderült az is, hogy a főváros új bevásárlóhelye fellendíti az egész környék üzletforgalmát, vagyis új központja bontakozhat ki itt a kereskedelemnek. Mind a mai napig elszalasztott lehetőség a Moszkva tér is. Rejtély, hogy miért nem épült itt áruház vagy legalábbis nagyobb ABC-áruház a közép-dunai városrészközpontban, a Vár, a Rózsadomb, a budai hegyvidék kapujában. Még szerencse, hogy viszonylag jó a közlekedés a Marx tér és a Moszkva tér között. S vajon meddig lesz fel nem ismert lehetőség az Árpád-híd pesti hídfője? Itt találkozik a Váci úttal, az észak-déli földalati vasúttal a Bécsi utat, a Szentendrei utat, a váci, hatvani és több más országutat öszszekötő Hungária-gyűrű. Itt épül a Vizafogó lakónegyed, itt nyílik az új Volánpályaudvar —, de számottevő kereskedelmi hálózat nélkül. A tervezett áruházra nincs vállalkozó, helyét parkolónak használhatják. Duna-aluljáró Fellendült az idegenforgalom a Dunán. Állandó, jól ismert vendég már a Volga, a Rusze, a Donauprinzessin és a többi luxushajó. Várható, hogy a pesti ember is újra felfedezi a folyamot. Az idegenforgalom fejlődése is sürgeti a partok rendezését, megszépítését a főváros külső részein. S nemcsak Óbudán, Angyalföldön, Újpesten, hanem a déli szakaszon is. Hasonlóan fontos, hogy a partokat mindjobban hasznosítsák pihenésre, üdülésre, amint ezt Csepelen elkezdték. Napvilágot látott több új javaslat. Köztük az egyik legérdekesebb: a Duna-aluljáró terve. Bár félő, hogy elkésett az ötlet. Volt idő, amikor még a Dunában egy rész víz és két rész hal volt. Akkor még láthatott volna az utas sok érdekeset. De ma?... Makacs tévedések Gyakran hallható vélemény: Budapesten a 60-as, 70-es években mennyiségi fejlesztés volt, a 80-as években viszont elkezdődött a minőségi váltás. Valóban így van? — A tévedések között továbbra is makacsul tartja magát az a nézet, hogy korábban csak és kizárólag mennyiségi fejlesztés volt — válaszolja dr. Nagy Ervin, a beruházási főosztály vezetője. — A valóságban a hatalmas építkezések nagy minőségi változást is hoztak. Közismert: a múltban a fővárosi lakások zöme szobakonyhás és egyhelyiséges otthon volt. A tanácsok megalakulása után, amikor száz és százezrek vártak lakásra, valóban előtérbe kerültek a mennyiségi feladatok, mind többet és többet kellett építeni. De az új negyedek — kivétel nélkül — kertes, parkos, közművesített építkezések voltak, kétszobás lett az átlaglakás, és mindegyik otthbn fürdőszobát, egészséges fűtést kapott. — Mit jelent akkor a minőségi váltás kifejezés ma? — Az új nem mindig a régi tagadása, lehet folytatás is. Az általános fejlődés — az életkörülmények javulása, az ipar megújulása — lehetővé teszi és megköveteli korunkban a minőségi váltást. Továbbra is sok új lakást kell építeni. De szebb, változatosabb arculatú negyedeket, s nagyobb, jobban felszerelt lakásokat. Ám a két vagy három szobához képest a hatnyolc szoba már nem lesz olyan ugrás, mint volt a fürdőszoba az udvari vízcsaphoz képest. — A Budapestben már szóltunk arról: a főváros ki van szolgáltatva az építőknek — több a megbízó, mint a vállalkozó —, s ezért korábban nemegyszer kellett engedményt tenni, épp a minőség rovására. Javul-e a helyzet? — Lesz változás. Ma sem vagyunk elégedettek a minőséggel, erősen növeljük a követelményt. Az építkezések száma várhatóan csökken, s ez is hozzájárul, hogy kibontakozzék a verseny az építők között. Nem vagyunk hajlandók engedményt tenni, minden építkezést csak hiba nélkül, az előírt minőségben, a vállalt költség szerint és a megállapított időn belül lehet átvenni. Aquincum a mában Óbudán, a Flórián téren feltárták a római fürdőt. A legnagyobbat az Alpok vonalától északra. Kiásták a hideg, langyos és meleg vizes termek és a sportcsarnok maradványait. Az emlékek nagy részét helyreállították, s föld alatti múzeumban mutatják be. A közeli parkban láthatók már a légiós tábor déli erődítményei. De másutt is beépül a mába a kétezer év előtti város öröksége. A nagy építkezések fellendítik Óbuda idegenforgalmát. Készül a terv, hogy fejlesszék a vendéglátást, a kereskedelmet, megszépítsék az új alkotások környezetét. Bejelentették: fürdőszálló épül az Árpádhíd mellett. S reméljük, a római és a középkori híres kikötő helyén megépül az új is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 22