Budapest, 1984. (22. évfolyam)

7. szám július - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

Állandóság a változásokban A városatyák előtt ismertették az MSZMP Politikai Bizottságának határo­zatát a budapesti fejlesztésről. Az ok­mány tükrözi a párt vezetőinek állásfogla­lását a legutóbbi évek vitáiról is. Most, amikor mások a gazdasági­társadalmi feltételek, mint például öt év­vel ezelőtt, s várható, hogy a változások folytatódnak, az a legfontosabb kérdés, hogy meg kell-e változtatni a fejlesztés legfőbb irányait. A határozat egyértelmű. A fejlesztési elvek beváltak, a főváros nagy eredmé­nyeket ért el, számottevő az életkörülmé­nyek javulása. Nincs szükség megváltoz­tatni a főbb irányokat. Továbbra is a fej­lesztés meghatározó törekvése, hogy a nagyvárosi életkörülmények javítása ked­vezően befolyásolja az életszínvonal ala­kulását. Hogyan enyhíthetők és oldhatók fel a társadalmi feszültségek, hogyan szüntethetők meg a belső és a külső város­részek közti fejlettségi különbségek? — továbbra is ezek a feladatok döntik el a tennivalók sorrendjét. Számolni kell viszont azzal, hogy gyor­sabban változnak-alakulnak a lehetősé­gek, az igények, tehát az új kérdésekre gyorsan kell választ adni. Ezért sor kerül­het a fejlesztési arányok módosítására. Szükségszerű a minőségi követelmények erősítése. Csak így teljesíthetők a nagyobb igények, csak így érhető el, hogy az új fel­tételek között is folyamatos legyen a fej­lődés. A fejlesztésben minden korábbinál nagyobb súlyt kap az új lehetőségek minél bátrabb feltárása és felhasználása. Ennek feltétele a demokratizmus erősítése, a még nagyobb nyilvánosság. Minél több ember ismeri meg az elképzeléseket, sőt, minél többen vesznek részt már a tervezésben, annál több javaslat segítheti a döntést, s annál több ember vesz majd részt a meg­valósításban is. A pesti táj védelmében A Fővárosi Tanács rendeletet fogadott el a közterület használatáról. A legutóbbi időben a különféle árusítóhelyek valóság­gal elözönlötték a fővárost. Főként ez tet­te szükségessé, hogy rendet teremtsenek, hogy megvédjék az utak, terek szép arcu­latát. De a pesti táj védelmében halaszthatat­lan, hogy nyugvópontra kerüljenek a ker­tek, parkok, erdők, megóvásával kapcso­latos viták. Ez három okból is sürgős. Meggyorsult a hegyvidék beépítése, s en­nek hatására az erdőirtás. Sokan kifogá­solják azt is, hogy a kertészet megtűri: mindenki ott megy át a gyepen, ahol eszé­be jut. Sőt, szentesíti a gyakorlatot, ami­kor sorra kikövezik a kitaposott ösvényt. Budán a Margit-híd és a Lukács fürdő kö­zött a szép parkot felszabdalták a kiköve­zett gyalogutak, s a buszok utasai mégis a füvön vágnak át. Gond az is, hogy a ker­tészet nem győzi az új negyedekben a par­kok gondozását. A lakók viszont csak ak­kor hajlandók megművelni, ha meg is védhetik a ház körül a kertet sövénnyel vagy kerítéssel. Városházi tudósítások Elszalasztott lehetőségek A kereskedelemben sokáig úgy emleget­ték a Marx teret, mint elszalasztott lehető­séget. Valóban érthetetlen, hogy miért nem épült itt korábban is áruház, hiszen aligha lehetne eszményibb helyet találni Pesten a zsúfolt Kossuth Lajos utca és Rákóczi út mentesítésére. S ahogy meg­nyílt a Skála Metró áruház, kiderült az is, hogy a főváros új bevásárlóhelye fellendí­ti az egész környék üzletforgalmát, vagyis új központja bontakozhat ki itt a kereske­delemnek. Mind a mai napig elszalasztott lehető­ség a Moszkva tér is. Rejtély, hogy miért nem épült itt áruház vagy legalábbis na­gyobb ABC-áruház a közép-dunai város­részközpontban, a Vár, a Rózsadomb, a budai hegyvidék kapujában. Még szeren­cse, hogy viszonylag jó a közlekedés a Marx tér és a Moszkva tér között. S vajon meddig lesz fel nem ismert lehe­tőség az Árpád-híd pesti hídfője? Itt talál­kozik a Váci úttal, az észak-déli földalati vasúttal a Bécsi utat, a Szentendrei utat, a váci, hatvani és több más országutat ösz­szekötő Hungária-gyűrű. Itt épül a Viza­fogó lakónegyed, itt nyílik az új Volán­pályaudvar —, de számottevő kereskedel­mi hálózat nélkül. A tervezett áruházra nincs vállalkozó, helyét parkolónak hasz­nálhatják. Duna-aluljáró Fellendült az idegenforgalom a Dunán. Állandó, jól ismert vendég már a Volga, a Rusze, a Donauprinzessin és a többi lu­xushajó. Várható, hogy a pesti ember is újra felfedezi a folyamot. Az idegenforgalom fejlődése is sürgeti a partok rendezését, megszépítését a fővá­ros külső részein. S nemcsak Óbudán, Angyalföldön, Újpesten, hanem a déli szakaszon is. Hasonlóan fontos, hogy a partokat mindjobban hasznosítsák pihe­nésre, üdülésre, amint ezt Csepelen el­kezdték. Napvilágot látott több új javaslat. Köz­tük az egyik legérdekesebb: a Duna-alul­járó terve. Bár félő, hogy elkésett az ötlet. Volt idő, amikor még a Dunában egy rész víz és két rész hal volt. Akkor még látha­tott volna az utas sok érdekeset. De ma?... Makacs tévedések Gyakran hallható vélemény: Budapes­ten a 60-as, 70-es években mennyiségi fej­lesztés volt, a 80-as években viszont elkez­dődött a minőségi váltás. Valóban így van? — A tévedések között továbbra is ma­kacsul tartja magát az a nézet, hogy ko­rábban csak és kizárólag mennyiségi fej­lesztés volt — válaszolja dr. Nagy Ervin, a beruházási főosztály vezetője. — A va­lóságban a hatalmas építkezések nagy mi­nőségi változást is hoztak. Közismert: a múltban a fővárosi lakások zöme szoba­konyhás és egyhelyiséges otthon volt. A tanácsok megalakulása után, amikor száz és százezrek vártak lakásra, valóban elő­térbe kerültek a mennyiségi feladatok, mind többet és többet kellett építeni. De az új negyedek — kivétel nélkül — kertes, parkos, közművesített építkezések voltak, kétszobás lett az átlaglakás, és mindegyik otthbn fürdőszobát, egészséges fűtést ka­pott. — Mit jelent akkor a minőségi váltás kifejezés ma? — Az új nem mindig a régi tagadása, lehet folytatás is. Az általános fejlődés — az életkörülmények javulása, az ipar meg­újulása — lehetővé teszi és megköveteli korunkban a minőségi váltást. Továbbra is sok új lakást kell építeni. De szebb, vál­tozatosabb arculatú negyedeket, s na­gyobb, jobban felszerelt lakásokat. Ám a két vagy három szobához képest a hat­nyolc szoba már nem lesz olyan ugrás, mint volt a fürdőszoba az udvari vízcsap­hoz képest. — A Budapestben már szóltunk arról: a főváros ki van szolgáltatva az építőknek — több a megbízó, mint a vállalkozó —, s ezért korábban nemegyszer kellett enged­ményt tenni, épp a minőség rovására. Javul-e a helyzet? — Lesz változás. Ma sem vagyunk elé­gedettek a minőséggel, erősen növeljük a követelményt. Az építkezések száma vár­hatóan csökken, s ez is hozzájárul, hogy kibontakozzék a verseny az építők között. Nem vagyunk hajlandók engedményt ten­ni, minden építkezést csak hiba nélkül, az előírt minőségben, a vállalt költség szerint és a megállapított időn belül lehet átvenni. Aquincum a mában Óbudán, a Flórián téren feltárták a ró­mai fürdőt. A legnagyobbat az Alpok vo­nalától északra. Kiásták a hideg, langyos és meleg vizes termek és a sportcsarnok maradványait. Az emlékek nagy részét helyreállították, s föld alatti múzeumban mutatják be. A közeli parkban láthatók már a légiós tábor déli erődítményei. De másutt is beé­pül a mába a kétezer év előtti város örök­sége. A nagy építkezések fellendítik Óbuda idegenforgalmát. Készül a terv, hogy fej­lesszék a vendéglátást, a kereskedelmet, megszépítsék az új alkotások környezetét. Bejelentették: fürdőszálló épül az Árpád­híd mellett. S reméljük, a római és a kö­zépkori híres kikötő helyén megépül az új is. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS 22

Next

/
Thumbnails
Contents