Budapest, 1984. (22. évfolyam)

7. szám július - Budai Balogh Sándor: Három Philadelphia

Három Philadelphia Kávéház a Krisztinában Nemrég jelent meg a Helikon Kiadó gondozásában a Buda­pesti Üdvözlet című album, mely több mint kétszáz korabe­li levelezőlap felhasználásával mutatja be fővárosunk arcula­tát — a századforduló idejéből. A kötet valódi gyönyörűsé­get nyújt a szemlélő érdeklődő­nek. A könyv végén található ,, Történeti magyarázatok" ugyancsak érdekes felvilágosí­tásokkal szolgálnak. Rengeteg olyan adattal, ismerettel gyara­podunk, mely kiegészíti ,,Bu­dapest-tudományunkat". Mivel krisztinavárosi születé­sű vagyok, az idevonatkozó ké­peket külön szeretettel és meg­hatottsággal nézegettem, és kí­váncsian olvastam el a hozzá­juk fűzött történeti magyaráza­tot. Az 50. és 51. számú kép az Alagút utcát és a Krisztina teret ábrázolja a következő szöveg­gel: „...Átellenben, a Krisztina tér és az Alagút utca sarkán a Budai Casino épülete áll, me­lyet 1892-ben emeltek Francsek Imre tervei szerint. Földszint­jén működött 1907—1915 kö­zött az Auguszt cukrászda, majd a Philadelphia kávéház, amely a tisztviselők, nyugdíja­sok, írók, költők — közöttük Ady Endre, Szabó Dezső — kedvelt találkozó- és kártyázó­helye volt. Ma Csemege Áru­ház van a helyén." Ejnye, ez a Philadelphia megint tévedést, bajt okozott! Penn Vilmos, a derék lelkész jut eszembe, akiről Észak-Ame­rikában Pennsylvaniát nevez­ték el, ugyanis az első Phila­delphiát — a várost — Penn­sylvania államban ő alapította. Ez elég régen volt: 1682-ben... Később ez a város világhírű lett: itt írták alá 1776-ban az amerikai államok függetlensé­gének proklamációját. Száz év múlva — 1876-ban — Phila­delphiában rendezték meg a vi­lágkiállítást. Mindez elég indok volt arra, hogy divatossá váljék a név. Húsz év sem telt el, és a Krisztinavárosban megnyílt a Philadelphia kávéház, de nem A „Phila" a Csemege Áruház helyén, ha­nem az Alagút utca 3. számú házban, az Attila út és Pauler utca között, ahol most az a „derék" toronyház ágaskodik. Kár, hogy a patinás, több mint negyven évig működő kávéház­ra nem emlékeztet még egy táb­la sem. Pedig itt valóban sok­szor járt Ady Endre, Kaffka Margit, Bajcsy-Zsilinszky End­re, Karinthy Frigyes, Kosztolá­nyi Dezső és az egész Nyugat folyóirat körüli társaság. Sza­bó Dezső húsz évig valósággal „lakta" a „Philát". (A törzs­vendégek nevezték így.) Itt írta műveit, itt fogadta látogatóit, tisztelőit, ide címeztette a leve­leit, sőt, kuriózum gyanánt — a művelet nagy feltűnést keltett —, itt mintáztatta meg magát Somogyi Imrével, aki nemcsak szakkönyveket írt, hanem kitű­nő szobrász is volt. Mindezt onnan tudom ilyen jól, mert mint gyerkőc én is be­jártam a Philába. A tulajdo­nos, Szabó Sámuel, szerette a gyerekeket, akik a szemközti Horváth-kertből be-beszalad­tak hozzá. Az öreg, öblös, ba­rátságos kávéház, nálunk Bu­dán, egyenrangú volt a New York és a Centrál nívójával, bár berendezése jóval szeré­nyebbnek tűnt. A kiváló publicista, Katona Jenő 1936. március 15-én így siratta el az örökre bezárt iro­dalmi kávéházat: „Nevét még a századvég amerikanizáló divat­jától örökölte. Amikor meg­nyílt, ki hitte volna, hogy egy darab kultúrtörténet lesz, iro­dalmár szép lelkek kegyeletes emlékezésének rekvizituma... A hiányzó gazdag magyar pol­gári osztály hiányzó szalonját jelentette nálunk a kávéház. De még sokkal többet: otthont, meleg fényt, kevés pénzért sok gondoskodást szegény írók­nak... A márványasztal körül könyvek (!), újságok, írások garmada... az éjszakába nyúló magányos meditációkban vagy baráti eszmecserékben volt va­lami szellemi érosz, a hitnek, a meggyőződésnek, a belső hevü­letnek soha többé vissza nem térő sugárzása... Bezárult az öreg Phila..." Hogy miért hunytak ki a fé­nyek a kávéház csillárjaiból? Ennek több oka is volt. Kis­kocsmáival együtt lebontották a festői Tabánt; a gazdasági vi­lágválság a Krisztinában is é­rezhető volt; a fizetéseket le­szállították, ezért egyre keve­sebben jártak kávéházba, és nyilvánosságra került, hogy le­bontják a szemközti Budai Színkört, melynek közönsége még látogatta a Philadelphiát... A harmincas évek végén Sza­bó Sámuel fia megnyitotta ugyan a ,,kis Philát" — való­ban a mai Csemege Áruház he­lyén —, de ide Ady már nem jöhetett el — húsz éve nem élt. Ez a ,,kis Phila" méreteiben és felszereltségében is jóval szeré­nyebb volt nagy elődjénél, láto­gatói is mások voltak. Rövid ideig élt. Ez a Philadelphiák hiteles története. Jó lenne emléküket megőrizni. Ezt egy emléktábla is segíthetné. BUDAI BALOGH SÁNDOR 21 Szabó Dezső kedvenc asztala mellett

Next

/
Thumbnails
Contents