Budapest, 1984. (22. évfolyam)

6. szám június - Aczél Kovách Tamás: Városházi tudósítások

A Politikai Bizottság a budapesti fejlesztésről Ahogy gyarapodik a főváros, mind több új feladatot kell megoldani, mind több új gonddal kell megbirkózni, de számolni lehet új lehetőségekkel is. Vagyis, ha a legutóbbi harminc-negyven évben a fejlődés összefüggő, egységes folyamatot alkot is, jól elválaszthatók egyes időszakok. Kétségtelen, hogy a 60-as és 70-es esztendőkben, amikor jelentősen meggyorsult a főváros építése, a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó. Ez természetes, hiszen száz és százezer család várt lakásra, érthetően szükség volt az új otthonokra. Most viszont a 80-as évek jellegzetes vonása: a minőségi váltás. Tévedés, hogy a nehéz gazdasági feltételek kényszerítették a főváros vezetését arra, hogy a minőségi fejlesztés kerüljön előtérbe. A változást elsősorban az általános fejlődés hatására megnőtt igények követelik meg. Ezért a minőségi tényezők fontossága csak nőhet a jövőben. Amikor nemrég az MSZMP Politikai Bizottsága megtárgyalta a Budapesti Pártbizottságnak a főváros helyzetét vizsgáló jelentését, a vitában meghatározták a fejlesztés legfontosabb új törekvéseit. A történelmi jelentőségű nagy eredmények lehetővé tették, hogy a fejlesztésben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapjon az élet minőségének javítása. Ehhez meg kell teremteni a gazdasági, ipari, építési hátteret. Új megoldásokra, új források kiaknázására van szükség, s mind több új erőt akarnak bevonni a tervezésbe és a megvalósításba. Miközben folytatódik a budapesti ipar megújulása, el kell érni, hogy a munkaerő eloszlása megfeleljen a társadalmi érdekeknek. A városgazdálkodásban a beruházási arányokat a régi és új feszültségek megszüntetése befolyásolja. Továbbra is kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Ez csak úgy oldható meg, ha sok új — a nagyobb követelményeknek is megfelelő — lakás épül, ha gyorsul a régiek felújítása, s ha fejlődik a gazdálkodás is. Halaszthatatlan az elavult belső városrészek megújhodása. Nagyobb helyet foglal majd el a fejlesztésben a felnövő nemzedékről és az idősekről való gondoskodás. Ez sürgeti a társadalmi összefogást is. Várható, hogy a főváros jelentősége az ország életében nő — állapították meg a vitában —, ezért a budapesti fejlesztés országos érdek, országos ügy. Pénzes János pénze Nomen est omen. Hosszú ideig Kőműves és Kelemen építette Budapestet. Kőműves István irányította az elnökségben a tervezést s vele egy időben Kelemen Lajos a beruházási munkát. A főváros pénzügyeinek intézője dr. Pénzes János elnökhelyettes, aki egyben felel a tervezésért is. Két fontos újdonság fűződik nevéhez. Neki sikerült elköltenie először — tavaly — a főváros minden, fejlesztésre szánt pénzét. Pedig ez nem is olyan könnyű dolog, ha meggondoljuk, hogy nincs meg a kellő ipari háttér. A másik: Pénzes János foglalt állást először a 22 Városházi tudósítások tervezés nyilvánossága mellett:,,Megfelelő helyen már a legkorábbi szakaszban napvilágot láthat minden új elképzelés, ha van társadalmi érdeklődés.'' Ezért a Budapestben — még teljesebben mint eddig — ismertethetjük a legújabb fejlesztési elgondolásokat és tervezési vitákat. Alig van erre megfelelőbb hely, mint a Fővárosi Tanács folyóirata. Másrészt a Budapestet elsősorban azok olvassák, akik részletesebb képet szeretnének kapni arról, hogyan lesz az ötletből határozat, hol tart a vélemények és ellenvélemények harca. Kórházi gyűrű A Fővárosi Tanács egyik legérdekesebb terve a kórházi gyűrű megteremtése. Megvalósítása elkezdődött. Megnyílt a Délpesti Kórház, s a főváros másik szélén, az óbudai dombok oldalában most folyik a Margit Kórház rekonstrukciója és bővítése. A következő új kórház várhatóan Észak-Pesten lesz, a javaslat szerint Újpest és Megyer között építenék fel. Ezt itt a hatalmas lakásépítkezések sürgetik. Döntés még nincs. A gyűrű előnye: egyenletesebb lesz az egészségügyi intézmények eloszlása, megszűnnek a városrészek közti nagy eltérések, és a beteg gyorsan eljuthat a kórházba. Ma nem található olyan városatya, aki ne értene egyet azzal: ahogy fontos a régi intézmények felújítása, ugyanúgy halaszthatatlan újabb kórházak építése is. Tény, hogy az új kórház egyre drágább. Részben az építési költség nő, részben — s ez érthető — minden tekintetben a legfejlettebb megoldást kell megtervezni. Mégsem lehet, hogy kórház nélkül maradjanak nagy városrészek. S kétségtelen az is, az új gyógyászati eljárások új építészeti keretben valósíthatók meg a leghatásosabban. A rangsor sem örök A Fővárosi Tanács rangsort állapít meg a tervezésben a feladatok között. A hatvanas-hetvenes esztendőkben a lakásépítkezés mellett kiemelt helyet kapott a közművesítés és a közlekedés. Ez helyes volt. A nagyvárosi élet legfontosabb feltétele a jó ivóvíz, a villany, gáz, csatorna. Hasonlóan sürgető tennivaló volt a közlekedés fejlesztése. A legutóbbi határozat szerint a lakásépítésen és -felújításon kívül az oktatás és az egészségügy kapta a legtöbb támogatást. Vagyis nem örök a rangsor sem. Változik, s nemcsak ötévenként lehet megváltoztatni. Most javaslat hangzott el: a legteljesebb nyilvánosság előtt vitassák meg a feladatok időnkénti rangsorolását, a korábbi sorrend esetleges — akár helyi — módosítását. Ezt kívánják olyan általános törekvések, mint az életszínvonal alakulásának befolyásolása, az életkörülmények javítása. A névtelenség ártalmai — Ma nem könnyű megállapítani, hogy egy-egy nagy alkotásnak ki a szellemi atyja — mondta Varga Sándor, a Fővárosi Tanács pártbizottságának első titkára. — S a legtöbb milliárdos építkezés terve is közös munka. Részben ez a magyarázata a személytelenségnek. Ezen változtatni kell. Ma is vannak kiváló mérnökök, építészek, művészek, megérdemlik, hogy nevüket megismerjék. — A névtelenség csak árt. Csökkenti a személyes felelősséget. Nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy több új építkezésünk, sajnos, jellegtelen. Ha a filmen minden alkotó nevét feltüntetik, a sok-sok milliárdos beruházásokon örökítsék meg legalább a legérdemesebbek nevét. — A hírnév nagy ösztönző. Nem mondhatunk le róla. De más okból sem tartható a névtelenség. Élénk közélet aligha lehet jól ismert személyiségek nékül. S a fejlesztési viták is hatásosabbak lesznek, ha névhez kötünk minden új gondolatot, városépítő tettet. Vannak még csodák Alighogy megjelent a Budapestben a következő megállapítás: nem egy áruházban tíz-tizenkét pénztár közül olykor csak öt-hat működik — megtörtént a csoda, a Batthyány téri Áruházban vasárnap tíz pénztárosnő várta a vevőket. Vagy nem csoda történt? Csak éppen olyan díjazást kaptak a pénztárosnők, hogy megérte vasárnap is bemenni? Kevés a bolt, az áruház. Ezért kívánja Nagy Richárd — a kereskedelmet felügyelő új elnökhelyettes — a meglevő lehetőségeket jobban kihasználni. S ha többe kerül is a vasárnapi árusítás, mindig olcsóbb, mint új áruházat építeni. S azt is tudomásul kell venni, hogy ma kevés mód van új áruházat nyitni. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Gérnyi Kálmánt, a Fővárosi Tanácsnak a beruházási s a felújítási munkát felügyelő elnökhelyettesét A Szocialista Magyarországért érdemrenddel tüntette ki. Sikló és kötélvasíit Teljesül a fővárosiak régi kívánsága: újjáépül a Sikló a Várban. S mi lesz az óbudai kötélvasút sorsa? Mező Lajos vetette fel, hogy építsenek légi vasutat a Bécsi úttól a Hármashatárhegyre. Csodálatos látvány nyílik innen. Az ötlet mellett szól, hogy az első gyorsvillamos a Bécsi útig jár majd. Később pedig az óbudai domboktól megépül a gyűrűs földalatti vasút a Margitsziget alatt Pest felé. ACZÉL KOVÁCH TAMÁS