Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Dr. Somogyi Endre: A,, Bonctan"

ÁLLAMI NYOMDA Boltív és elektronika Az Állami Nyomdát az 1850-es években hozták létre Temesvárott a bécsi királyi és császári állami nyomda fiókintézeteként. Ez a nyomda költözött aztán az 1870-es években a budai Várba, s azóta itt működik. Legfőképp állami nyomtatványok gyártására alapították, amelyek körébe akkoriban beletartoztak különböző, az akkori pénzügyminisztérium számára gyártott értékcikk jellegű nyomtatványok is, mint például térképek, marhapasszusok, és 1871-től a bélyegnyomás. A bélyeg az a fő termékfajta, amelyet mind a mai napig végig lehet követni a nyomda történetén, s a bélyeggyártással mintegy jellemezhetjük a nyomda fejlődését is. A közel négyszáz fős nyomdavállalat a Várnegyed északi végén két hatalmas épülettömb, az Országos Levéltár és a Hadtörténeti Múzeum között húzdik meg, három kisebb épületben. Közülük kettő műemlék, a harmadik műemlék jellegű ház. A nyomda, amint azt Mihalek Sándor igazgató tájékoztatásul elmondotta, háromféle nyomtatási technológiával dolgozik: magas-, mély- és ofszet nyomtatással, mégpedig íves és rotációs változatban. 1984. január 1. óta szervezetileg ide tartozik a Pásztón levő telep, ahol kizárólag ügyviteli nyomtatványokat gyártanak, évente mintegy kétezer tonnás mennyiségben, íves- és rotációs magasnyomással. E vidéki telephelyen lehetősége van a vállalatnak terjeszkedésre is. Elképzeléseik szerint a nagyobb volumenű termékeket, tehát a tömeggyártást kívánják odatelepíteni, hogy a budai üzemben megfelelő teret biztosíthassanak az igényesebb, színvonalasabb, kvalifikáltabb termékek Szines mélynyomás gyártására. A pásztói üzemegysében százharmincan dolgoznak. Elmondhatjuk, hogy az Állami Nyomda termékei között, talán az egy dobozkészítést kivéve, csaknem mindenféle nyomdaipari terméket megtalálunk. Az ügyviteli nyomtatványokon kívül csomagoló anyagot, íves, illetve tekercs kivitelben, konzerv-, illetve italcímkéket (ezeket részben exportra, úgyis, hogy a kivitelre kerülő üvegekre, dobozokra kerülnek), készítenek tankönyvet, műszaki könyveket, tájékoztató nyomtatványokat, prospektusokat, előállítanak itt néhány folyóiratot is. Megemlítjük itt, mert nem minősül értékcikknek, hogy csekket készítenek különféle bankok számára. A bélyegeken kívül gyártanak néhány értékcikk jellegű terméket, amit pénzért árusítanak, ami tehát nem normál nyomtatvány, hanem úgynevezett szigorú elszámolású nyomdai termék. Ilyenek a totó- és lottószelvények, a borítékos sorsjegyek. Az emúlt évben például ötszázhúszmillió tippszelvényt és negyvenkétmillió sorsjegyet készítettek. A bélyeggyártás termelési volumenében ugyan kicsi, értékében viszont nagy, egyrészt ezért, másrészt pedig a tradíció és az export miatt foglalkoznak vele. A bélyeggyártás az össztermelés 9—10 százalékát teszi ki, mégpedig úgy, hogy ide soroljuk a bélyeg jellegű nyomtatványokat is, mint például a gázolaj- és üzemanyagjegyek. Jelentős tételt képvisel mennyiségben a totó-lottó szelvények gyártása, évi kilencszáz tonna papír felhasználásával a termelésnek közel negyven százalékát teszi ki. A totólottó gyártást elektronikus vezérlésű berendezéssel most harminc ember végzi, ugyanezt a mennyiséget korábban százhúsz ember állította elő. Érdekessége a tippszelvények gyártásának, hogy napilap jellegű előállítási móddal készül, még pedig egy adott időpontban kell indulniuk a gépeknek, s egy adott időpontban kell a kész szelvényeket elszállítani, ebbe az intervallumba semmiféle csúszás ,,nem fér" bele. Mint már említettük, a címkék nagy hányada közvetett módon — a palackozó, illetve a konzervgyárakon keresztül — külföldre vagyis exportra kerül. Közülük, már mint a megrendelők közül, a Balatonbogiári Mezőgazdasági Kombinátot említjük meg, melynek valamennyi termékére az Állami Nyomda készíti az ízléses címkéket. A nyomdai technológia fejlődésének, egyik jelentős állomása lesz az ofszet gépterem gépcserés rekonstrukciója. Az Állami Nyomdában az 1960-as évek elején teremtették meg a mélynyomtatású bélyegek gyártásának korszerű feltételeit, és az évtized második felében már olyan szép és színvonalas bélyegeket produkáltak, mint például a festményreprodukciós bélyegsor, aminek aztán időközben több sorozata látott napvilágot. A fejlesztési elképzelések között különösen említésre méltó az ofset nyomtatáshoz kapcsolódó elektronikus színbontás bevezetése, ezt a berendezést az elmúlt évben vásárolták, továbbá a nyomógépcserés beruházások. Hosszabb távon a fényszedés bevezetését és bizonyos kötészeti fejlesztéseket terveznek, s távlati elképzeléseik között szerepel a mélynyomtatás gépi rekonstrukciója is. Az ofszet technológia fejlesztése folyamatban van mindkét gyáregységben, amihez a várbeli üzemben most új, négyszínnyomású gépet várnak, továbbá egy elektronikus bélyegperforáló berendezést állítottak be a pontosabb, esztétikusabb forma érdekében. A fejlesztésre mintegy negyvenmillió forintot fordítanak. Hagyomány, hogy a nyomdaiparban évente zsűri bírálja el a kiváló nyomdaipari termék versenyre beküldött gyártmányokat. Az Állami Nyomda termékei közül tavaly öt bélyeg kiváló minősítést kapott. Ezenkívül a Magyar Posta, a MABÉOSZ és a Filatélia minden évben kiadja az Év legszebb bélyege címet, amit az utóbbi években — egy kivétellel — mindig az állami Nyomda által készített bélyeg nyerte el. A védett vízimadaraink című bélyegblokkot európai versenyen harmadik hellyel díjazták Párizsban. Szófiában a nyomda Dimitrov-bélyege nyert ezüstérmet. Tehát a nemzetközi bélyegkiállítások magyar sikereinek dicsőségéből — ha olykor közvetve is — a gyártóra is esik fény. Egy díjazott bélyeg ugyanis nem csupán a tervező grafikus érdeme, mert a legszebblegjobb munka sem számíthat elismerésre, ha a nyomda, a nyomdai technológia nem képes valóra váltani a tervező elképzeléseit. Az Állami Nyomda a bélyeggyártást, ezen belül is elsősorban az exportot a jövőben növelni kívánja, s e szakágban aligha lehet olyan megrendelés, amelynek nem tudnának megfelelni. Ezenkívül megvannak a feltételeik, hogy címkegyártási kapacitásukat jól kihasználva exportra is termelhessenek. Mindezekről bővebben folyóiratunk következő, júniusi számában részletesen tájékoztatjuk olvasóinkat. (x) Lottógyártás SZILÁGYI EDIT felvételei A totószelvények ellenőrzése