Budapest, 1984. (22. évfolyam)

5. szám május - Dr. Somogyi Endre: A,, Bonctan"

alatti munkáknak, valamint a magasépítmények fogadószintjének generálkivitelezője a KÉVMETRÓ, az épület generálkivitelezője pedig a Középületépítő Vállalat, amely több mint 40 alvállalkozó tevékenységét fogta össze. A Középületépítő Vállalat 1979 novemberében kötötte meg a generálszerződést az épület kivitelezésére, méghozzá 1982. december 31-i átadással. Az első szerződést azonban három szerződésmódosítás követte, amit megelőzően több részlettervet érintő változás is tarkított, mégpedig 1979-ben és 1981-ben. Az építkezés megkezdését a kezdeti szakaszban akadályozták az előkészítés gondjai, így például 1977 áprilisától kerek egy esztendőn át szünetelt a munka a gázvezeték átépítése miatt. Elhúzódott a Lenin krt. 122. szám alatti ház bontása, mert nem biztosították idejében a felvonulási területet. így aztán az egyéves kezdési csúszás ütemezési feszültséget okozott az amúgy is több nagy rekonstrukción dolgozó Középületépítőnek. A kivitelező erőfeszítésének köszönhetően 1982 végére összerázódott az építősereg. Ebben igen jelentős szerepe volt az ÉVM felügyeleti főosztálya közreműködésének. Az illetékes miniszterhelyettes is rendszeres szemléken ellenőrizte az építkezés ütemét. Hetente tartottak operatív értekezleteket a beruházók, a tervezők és a kivitelezők vezetői, amelyeken hathatósan oldották meg a felmerült problémákat. Ez idő tájt már biztosítva látszott, hogy a harmadik — és immár végleges — szerződés szerint a Középületépítő Vállalat 1984. március 3 l-re befejezi a munkát, de már ezt megelőzően munkaterületet biztosít a kereskedelmi és technológiai berendezések szereléséhez. így is történt. Ez nem csupán utólagos regisztrálás, hiszen közben nem egy, a közvélemény előtt is ismeretes műszaki probléma adódott, de ezek már nem hátráltatták a kivitelezés folyamatát, a befejezési határidőt. 1983. szeptembere végén így fogalmazott egy minisztériumi tájékoztatójelentés: ,,A jelenlegi készültség alapján úgy értékelhető, hogy a tervezett befejezési határidőt biztosítják a megvalósításban részt vevő vállalatok". Nem volt már alaptalan az optimizmus. A Skála Metró 1984 május 2-án megnyitja kapuit a vásárlók előtt. Milyen is egy egymilliárdos ház? Mi is van egy ilyen drága épületben? Révész Anna, a Skála Coop szervezési és beruházási igagatója: — Az épület sokféle igénynek kellett hogy megfeleljen, Például, hogy a Nyugatit minden szögből és minden szintről látni lehessen. Ki kellett elégítenie a városképi igényt. Tehát nemcsak áruházat, hanem városképet is csináltattunk a pénzünkért, s ez jó pár millióba került. Az más lapra tartozik, hogy a házban a derékszög szinte ismeretlen fogalom. Az épület kontúrja annyira tagolt vízszintesen és függőlegesen egyaránt, hogy egy kicsiny iroda is sokszögletű, a közepén egy pillérrel — szóval nehezen bútorozható és nehezen használható ki. — Az vitathatatlan, hogy elegáns az egész ház külső megjelenése és belső kiképzése egyaránt, ami persze nem egyenértékű azzal, hogy luxus áruházat építettünk. Még akkor sem, ha egy négyzetmétere kétszer annyiba került, mint a Schönherz Zoltán úti nagyáruházé. — Mégis milyen ez a ház? Nézzünk szét a vásárló szemével. A metróból feljövet máris bent vagyunk az áruházban, az aluljáró szintjén, s ez rendkívül előnyös. Az itt levő szupermarket hasonló szisztémájú mint a Skála nagyáruházé. Jó áruellátással széles igényeket ki tud elégíteni. A földszinten főleg ruházati cikkek vannak. Ide az utcáról közvetlenül is be lehet jutni. A galéria szintén a ruházati cikkeké, de ezenkívül tartós fogyasztási cikkeket — rádiót, televíziót, hűtőszekrényt is találunk itt. A következő állomáson, az első emeleten kapcsolódik a ház egy bekötő híddal a felüljáróhoz. Ez az első ilyen felüljárónk, ahol van gyalogos közlekedés is. A áruházba tehát három helyen, három szinten léphet be a vásárló, ami, reméljük, a megnyitás utáni első napokat kivéve megszünteti a tumultust a bejáratnál. Az utcaszintről ezenkívül egy külön lépcsőházból is fel lehet jutni a második emeletre, ahol a nagy étterem van. Amit eddig elmondtunk ez mind maga a Skála Metró Áruház. Innen felfelé már a MÁV birodalma kezdődik, mégpedig egy reprezentatív kongresszusi teremmel a harmadik emeleten, melynek mind a háromszázötven bársonyszékében tolmácsberendezéssel is hallgatható az előadás. A külön lépcsőház arra is alkalmas, hogy az áruházétól eltérő, tehát hosszabb nyitvatartással üzemeltessük az éttermet. — A teraszokon a kő dominál. Ehhez stílusosan illeszkedő kőpadokat csináltattunk. Elképzelésünk szerint a teraszra „kigurított üzleteink" között helyet adunk jó minőségű, szép árut kínáló maszekoknak is. Természetesen megnézzük, hogy kinek adunk módot, hogy velünk konkurráljon, tehát hogy a Skála kínálatnál gyengébb termék ne kerülhessen teraszainkra. Ilyen még nem volt. Vigyázunk arra, hogy ne zsibvásár, netán ócskapiac legyen itt. A Skála Metró a főváros egyik legnagyobb új létesítménye az utóbbi időben. A megvalósítás egész időszakában az érdeklődés középpontjában állt. Az építkezést sok jogos bírálat érte ugyan, de most már itt a végeredmény: gyönyörködjünk benne és használjuk, (x) Csömodul áruházi berendezés Eladótér KONRÁDY ATTILA felvételei A kongresszusi terem