Budapest, 1984. (22. évfolyam)
5. szám május - Hollós László: Még mindig szabad rablás?
Munkabrigádok A Budataxi 1982 májusában alakult. A XIII. kerületi KIOSZ égisze alatt működő, önellátó munkabrigádnak ma már 435 személyszállító kisiparos a tagja. Czainkó Zoltán, Wohlmuth Tamás és Peredi Péter vezetőségi tagokkal beszélgettem vállalkozásuk jelentőségéről és nehézségeiről. — Azért alakultunk meg, hogy erőinket jobban tudjuk csoportosítani, és hogy elkerüljük a fölösleges utcai autózgatást. Tagságunk 90 százaléka profi, korábban a Volánnál vagy a Főtaxinál dolgoztak. Valamennyi autónkban van CB-rádió, 40 százalékukban taxióra is. Maximált, kilométerenként hétforintos tarifával fuvarozunk, egységesen. Mióta új vezetősége van a City-taxinak, nincs velük ellentétünk. Ha kell, kölcsönösen segítjük egymást. A Főtaxival már nem ilyen jó a kapcsolat. Eddig valamennyi, a drosztok használatára vonatkozó ajánlatunkat elutasították. Nem értjük, hogy néhány intézmény (például Tv, Filmgyár) miért nem foglalkoztatja a magántaxisokat. Pedig szerződéssel olcsóbban vállalunk túrafuvart, így a vállalatok sok pénzt megtakaríthatnának. Versenyképességünket rontja a kocsiutánpótlás megoldatlansága. A szabad piacon egy hároméves Zsiguli ára 190 ezer forintnál kezdődik, egy nulla kilométeres Ladáért 250 ezret is elkérnek. Szinte egyetlen lehetőségünk, hogy a Főtaxi által leadott kocsikat megvegyük és felújítsuk. Az is nehezíti a munkánkat, hogy július elsejétől éjszaka sem használhatjuk a buszsávot, hogy tilos pályaudvarok előtt parkolnunk, nem hajthatunk be a Szigetre, és a reptéren háromszoros droszthasználati díjat kérnek. Meg aztán: ha egy hat évnél öregebb autó állapota kifogástalan, vajon mért nem lehet taxizni vele? Nem akarunk mi konfrontálni az állami taxival. Úgyis a gazdasági verseny dönti el, melyik az életképes. Jenes Lajos vezetőségi tag így fogalmazta meg a tavaly februárban alakult City-taxi programját: — Elsősorban a Főtaxi hiányosságait szeretnénk szervezett formában pótolni. Az utcáról is fölveszünk rendelést, vállalunk kiscsomag-szállítást, bevásárlást, üzenetközvetítést, mindent, amit csak el tud képzelni. Munkabrigádunknak több mint 300 tagja van. Nincs guruló teljesítményünk, mindenki önálló költségvetéssel dolgozik. A fejenként havi 400 forintos tagdíjból fizetjük a diszpécsereket, a telefont, a reklámot. Az autók 90 százalékában van taxióra. — A magántaxi igazolta létjogosultságát. Egyre ritkábbak a visszaélések, a túlszámolások. Igaz, vannak még „svarctaxisok" és „reptéri hiénák", de ma már nem ez a jellemző. Különben is, novemberben és decemberben körülbelül kétszázan lebuktak közülük. Panaszunk: nem kapjuk meg a kisiparosoknak járó 60 ezer forintos vámkedvezményt. Pedig ez megkönnyítené a gépkocsi-utánpótlást. A City-taxisok gyakran segítik a rendőrséget: autótolvajokat, cserbenhagyókat fognak el. Önkéntes rendőri csoportot is szerveztünk. A rendőrség mégsem túlságosan megértő velünk. Az is érdekes, hogy a Fővárosi Tanácstól kapjuk ugyan az engedélyt, mégsem fogadják el a magántaxis számlát, sem ők, sem más intézmények. Az állami taxisok sokszor betartanak nekünk. Talán a függetlenségünket irigylik. Pedig nem civakodni kellene, inkább egyezségre jutni. Mindnyájunk érdeke ezt kívánná... Nincs taxisháború! Lehet e békesség az állami és magántaxisok között? Erre a kérdésre először Ölvedy Róbertnétől, a KIOSZ Budapesti Titkárságának főelőadójától és Kovatkó István személyszállító kisiparostól, a budapesti magántaxi intézőbizottság tagjától kértem választ. — A Főtaxi eleve elzárkózik minden tárgyalás elől. Nemrég meg is mondták ezt a Közlekedéstudományi Egyesületben. Ahelyett hogy közelednénk egymáshoz, inkább távolodunk. Jól tükrözi a helyzetet a Főtaxinak a tv-ben is látható reklámja: „Kockással nincs kockázat!" Ez már inkább ellenreklám. Mivel a Főtaxi nem engedélyezte a közös droszthasználatot, kénytelenek voltunk magántaxi-állomásokat létesíteni. Jelenleg 42 állomásra van engedélyünk. A Belvárosban és más, forgalmasabb helyeken — sajnos — egyetlen drosztot sem alakíthattunk ki. A Főtaxi tavaly márciusban engedélyezte ugyan, hogy ha nem áll gépkocsi a drosztján, a magántaxis felveheti az ott várakozó utast, ám a rendőrök ilyenkor is büntetnek. Ahogy iparosaink mondják: „rászálltak" a magántaxisokra. 6