Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Gömöri György: Egy angol utazó

Minden közlekedésszervezés alapja az információ. A jó szervezéshez tehát rendkívül megbízható, folyamatos és gyors adatszolgáltásra van szükség. A BKV utasforgalmi adatainak forrása az öt évenként lebonyolított „honnanhová" s a rendszeresen folyó keresztmetszeti utasszámlálás. Előbbi a város átalakulásának folyamatát kíséri nyomon, utóbbi a napi utazások változásait, a szezonális ingadozásokat méri fel. E módszerek hibáit kiküszöbölendő határozta el a BKV, hogy az utasszámlálást függetlenné teszi az emberi szubjektumtól, a nyerhető adatok körét pedig egy korszerű eszköz alkalmazásával növeli. Alapvető célkitűzés volt, hogy a berendezés által szolgáltatott adatokat közvetlenül értékelhesse számítógép. Az a tény, hogy közel száz fővárosi autóbuszon üzemszerűen működik mikró-számítógép, új korszak kezdetét jelentheti a forgalomszervezésben. A KNORR-BREMSE cég bécsi leányvállalata által gyártott készülékek segítségével több területen is javítható a tervezés színvonala. így például: — kellő időben kapható jelzés az utazási szokások változásairól; — jobban tervezhető és gyorsabban ellenőrizhető a hálózatmódosítások hatása; — pontosan megállapítható a vonalcsoportonként és napszakonkent szükségesse váló járműszám; — a túlzsúfoltság vagy felesleges kapacitás azonnal ismertté válik; — pontosan meghatározhatók a bet étj áratok helyei és időszakai; — javítható az éjszakai és szezonális járatok szükséges mértékének meghatározása; — objektív alapokra helyezhető a gyors- és expresszjáratok arányainak az alapjáratokhoz képest történő meghatározása; — jobban tervezhetők a kívánt járműátcsoportosítások. A forgalmi adatgyűjtő rendszer elősegíti a menetrend jobb illesztését az utazási igényekhez és egyes vonalak forgalmi adottságaihoz, a menetrendszerűség javulását, a zsúfoltság és az üres futások csökkentését, valamint az ellenőrzés színvonalának javításával a járművezetők fegyelmezettebb magatartását. S mindezen előnyök nem hónapokkal később, hanem napokon belül jelentkeznek. Használatáról a BVK szakembereinek az az elképzelésük, hogy a járművek mintegy öt százalékát látják el utasszámlálóval, és az iby módon a műszerezett kocsik ciklusrendben visszatérően vizsgálnák az egyes vonalcsoportokat. Az információ gyűjtésére szolgáló rendszereken kívül a tömegközlekedési eszközök forgalmának segítésére több más megoldást is bevezettek (pl. buszsávok kijelölése, buszjelzők üzemeltetése stb.). Jelenleg egy új módszeren, az úgynevezett infrabejelentkező megvalósításán dolgoznak. Mi ennek a lényege? A tapasztalatok szerint a jól összehangolt útvonalakon a tömegközlekedési eszközök a megállókat követő jelzőlámpás csomópontoknál az utascsere miatt kiesnek a „zöldhullámból", periódust vesztenek. A zöld jelzésről való „lekésés" az esetek többségében csak néhány másodperc. Kézenfekvő tehát, hogy a jelzőlámpák zöld fázisait az adott irányban meg kell nyújtani, hogy a járművek áthaladhassanak még rajta. A nyújtás — mivel a keresztező irányok rovására történik — nem lehet túlságosan hosszú, nem okozhatja az összehangolás felbomlását. Értéke a gyakorlatban 2—10 másodperc között változhat. Ebből adódik a bejelentkezés maximális távolsága, amely 80—100 méter lehet. A bejelentkező optoelektronikai készülék — melynél az információt hordozó közeg nem látható fény, az infrasugár — a megfelelő távolságból „közli" a forgalomirányító berendezéssel, hogy tömegközlekedési jármű közeledik a csomóponthoz. Feltétlen meg kell jegyezni, hogy a készülék nem bocsát ki a közúti forgalom résztvevőinek berendezéseit zavaró jeleket. A feladat megoldásán a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola szakemberei dolgoznak. A berendezések üzemi körülmények közötti első alkalmazására a 4-es autóbusz budai szakaszán kerül sor, azoknál a csomópontoknál, amelyeknél működik közúti forgalomirányító berendezés. A közúti villamosok irányításáraszolgálószerkezeteket, az ún. hold fényjelzőket a forgalomirányítás jelzési képrendszerébe jobban illeszkedő új készülékkel szándékoznak felváltani. Ennél a berendezésnél a tilos jelzés vízszintes, a szabad pedig függőleges fehér színű vonal lenne, míg az átmenetet fehér pont jelölheti. Az átmenet jelzése elősegítheti a zavartalan és az eddiginél folyamatosabb villamosközlekedés kialakulását. Az új jelző alakja, elrendezése és főként nagyobb fényereje következtében messzebbről és biztonságosabban észlelhető. E néhány — a forgalom javítását célzó — tevékenységi irány vázlatos ismertetésével csak azt a sokunkban fellelhető tévhitet szerettük volna eloszlatni, miszerint napjaink tömegközlekedése afféle „istencsapása", melyen nem lehet segíteni. A BKV illetékes szakemberei ugyanis folyvást azon fáradoznak, hogy — a mindenkori gazdasági és műszaki lehetőségeket figyelembe véve — a legjobb feltételeket teremtsék meg utazásaink kényelmessé tételére, (x) 29