Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Gömöri György: Egy angol utazó

kertelenül. Még most is ugyanabban az állapotban van, amelyben az a borzalmas ostrom hagyta, már ami az erődítményeket illeti; de sok magánház szépen újjáépült, különösen a Rácvárosban és a Vízivárosban. Az a rész, amit Felsővárosnak hívnak, szintén kezd lakottabb lenni, de nem annyira, mint a másik kettő. Az egész város fekvése a következő: a Duna partjáról, (a folyó itt északnyugatról délkeletre folyik) egy meredek és hosszúkás, mintegy fél mérföld hosszú és kétszáz láb magas hegy emelkedik, és ezen áll az ún. Felsőváros. Ennek az északnyugati részén van az a híres vár, ami hajdan a magyar királyok palotája volt, és a falak, valamint más erődítmények innen folytatódnak a város körül. A hegy mindkét végén egy-egy van, mindkettőben egy-egy nagy városrésszel: az északnyugati oldalon lévőt hívják Rácvárosnak, a délkeletin lévőt pedig Vízivárosnak. Ez utóbbi a nagyobbik s a jobban épített, és nem csupán a fent említett völgyre terjed ki, hanem a Duna és a hegy közötti terület nagy részére is — ez az a hegy, amelyen a fal és a Felsőváros áll. Mindjárt a Rácváros fölött egy meredek és hirtelen emelkedő sziklás hegyet találunk, amely ostrom esetén gondot kell hogy okozzon a várnak; s a városfal hátsó részén, még közelebb, van még egy magaslat, amelyről szintén meg lehet zavarni az erődítményeknek ezt az oldalát. Emiatt a császáriaknak mindezeket meg kell erősíteniük rendes erődökkel, ha megkezdik Buda várának és a várfalnak az újjáépítését. A vár jelenlegi maradványait ma reggel a szolgálatos hadnagy megmutatta nekünk; ezek közül a legfontosabbakról az alábbiakban szólok. Ilyen a királyi palota nagyterme, amelyben a pompás, faragott ablakok, kandallódíszek és más díszítmények mind mester kezére vallanak; ezeket egyéb címerek mellett Corvin Mátyás címere díszíti. Láttunk néhány ágyút, mozsarakat, bombákat és más lövegeket, ezek képezik a vár jelenlegi felszerelését. Megtekintettük a réseket, amelyeken át a bajorok, illetve a császáriak a vár elfoglalásakor betörtek, s a főkaput, amit a császáriak bedöntöttek — ez vezetett a török végső vereségéhez. Láttuk a boltíves termet, amit a törökök az utolsó emberig védtek, jóllehet a bajorok napokon át a szomszédos szobákban tartózkodtak, s csupán egyetlen fal választotta el az ellenségeket egymástól. A kutat és a nagy térfogatú ciszternát, amely elegendő volt ahhoz, hogy vízzel ellásson egy ekkora török helyőrséget — kezdetben a helyőrség 24 ezer emberből állt. Feljegyzésre méltó még a kilátás, amely a régi Buda (a rómaiak Sicambriája) víztornyából nyílik, vagy egy angol mérföldnyire innen, a folyó folyása ellenében. Másodszor pedig meg kell említeni a híres kénes fürdőket, pontosan Pest városával szemben, amelyeket egy bőségesen bugyogó forrás táplál; ez a már említett meredek sziklás hegyből fakad a Rácváros szomszédságában. Délben meg voltunk híva ebédre a helytartóhoz, aki a helység fő polgári tisztviselője. Hivatalánál fogva a budai kamara elnöke, ez tizenkét tisztből áll, és nagy jövedelemmel rendelkezik, valamint teljes közigazgatási joggal bír nemcsak a városban, hanem nagy távolságban a város körüli területeken is. A Császár őfelsége mintegy 1400 embert tart Buda és Pest helyőrségében, Pfefferhost tábornok parancsnoksága alatt, aki éppen nem volt jelen, mert az egri erődítmények lebontásával foglalatoskodott; a Császár ugyanis elhatározta, hogy meg fogja fosztani ezt az országot a kisebb erődöktől, amelyek jelenleg még menedéket nyújthatnak lázadó alattvalóinak. Magyarország eddig terjedő részén a föld zsíros és fekete, egyetlen kő nélkül, kivéve a városokat; tavakban is igen gazdag. A budai bor pontosan ugyanolyan, mint a bordói, s az elmúlt két évben Nottingham Earl-jének az ügynöke már elkezdte Boroszlón át behozni Angliába. GÖMÖRI GYÖRGY 27