Budapest, 1984. (22. évfolyam)

3. szám március - Gömöri György: Egy angol utazó

kertelenül. Még most is ugyanabban az ál­lapotban van, amelyben az a borzalmas ostrom hagyta, már ami az erődítménye­ket illeti; de sok magánház szépen újjá­épült, különösen a Rácvárosban és a Vízi­városban. Az a rész, amit Felsővárosnak hívnak, szintén kezd lakottabb lenni, de nem annyira, mint a másik kettő. Az egész város fekvése a következő: a Duna partjáról, (a folyó itt északnyugatról dél­keletre folyik) egy meredek és hosszúkás, mintegy fél mérföld hosszú és kétszáz láb magas hegy emelkedik, és ezen áll az ún. Felsőváros. Ennek az északnyugati részén van az a híres vár, ami hajdan a magyar királyok palotája volt, és a falak, vala­mint más erődítmények innen folytatód­nak a város körül. A hegy mindkét végén egy-egy van, mindkettőben egy-egy nagy városrésszel: az északnyugati oldalon lévőt hívják Rácvárosnak, a délkeletin lévőt pedig Vízivárosnak. Ez utóbbi a na­gyobbik s a jobban épített, és nem csupán a fent említett völgyre terjed ki, hanem a Duna és a hegy közötti terület nagy részé­re is — ez az a hegy, amelyen a fal és a Felsőváros áll. Mindjárt a Rácváros fölött egy meredek és hirtelen emelkedő sziklás hegyet találunk, amely ostrom esetén gon­dot kell hogy okozzon a várnak; s a város­fal hátsó részén, még közelebb, van még egy magaslat, amelyről szintén meg lehet zavarni az erődítményeknek ezt az olda­lát. Emiatt a császáriaknak mindezeket meg kell erősíteniük rendes erődökkel, ha megkezdik Buda várának és a várfalnak az újjáépítését. A vár jelenlegi maradvá­nyait ma reggel a szolgálatos hadnagy megmutatta nekünk; ezek közül a legfon­tosabbakról az alábbiakban szólok. Ilyen a királyi palota nagyterme, amelyben a pompás, faragott ablakok, kandallódíszek és más díszítmények mind mester kezére vallanak; ezeket egyéb címerek mellett Corvin Mátyás címere díszíti. Láttunk néhány ágyút, mozsara­kat, bombákat és más lövegeket, ezek ké­pezik a vár jelenlegi felszerelését. Megte­kintettük a réseket, amelyeken át a bajo­rok, illetve a császáriak a vár elfoglalása­kor betörtek, s a főkaput, amit a császá­riak bedöntöttek — ez vezetett a török végső vereségéhez. Láttuk a boltíves ter­met, amit a törökök az utolsó emberig védtek, jóllehet a bajorok napokon át a szomszédos szobákban tartózkodtak, s csupán egyetlen fal választotta el az ellen­ségeket egymástól. A kutat és a nagy tér­fogatú ciszternát, amely elegendő volt ah­hoz, hogy vízzel ellásson egy ekkora török helyőrséget — kezdetben a helyőrség 24 ezer emberből állt. Feljegyzésre méltó még a kilátás, amely a régi Buda (a római­ak Sicambriája) víztornyából nyílik, vagy egy angol mérföldnyire innen, a folyó fo­lyása ellenében. Másodszor pedig meg kell említeni a híres kénes fürdőket, pon­tosan Pest városával szemben, amelyeket egy bőségesen bugyogó forrás táplál; ez a már említett meredek sziklás hegyből fa­kad a Rácváros szomszédságában. Délben meg voltunk híva ebédre a hely­tartóhoz, aki a helység fő polgári tisztviselője. Hivatalánál fogva a budai kamara elnöke, ez tizenkét tisztből áll, és nagy jövedelemmel rendelkezik, valamint teljes közigazgatási joggal bír nemcsak a városban, hanem nagy távolságban a vá­ros körüli területeken is. A Császár őfelsége mintegy 1400 embert tart Buda és Pest helyőrségében, Pfefferhost tábornok parancsnoksága alatt, aki éppen nem volt jelen, mert az egri erődítmények lebontá­sával foglalatoskodott; a Császár ugyanis elhatározta, hogy meg fogja fosztani ezt az országot a kisebb erődöktől, amelyek jelenleg még menedéket nyújthatnak láza­dó alattvalóinak. Magyarország eddig terjedő részén a föld zsíros és fekete, egyetlen kő nélkül, kivéve a városokat; ta­vakban is igen gazdag. A budai bor pon­tosan ugyanolyan, mint a bordói, s az el­múlt két évben Nottingham Earl-jének az ügynöke már elkezdte Boroszlón át be­hozni Angliába. GÖMÖRI GYÖRGY 27

Next

/
Thumbnails
Contents