Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.

A közterület a város életének íontos színtere. Ott zajlik a gyalogosok és a járművek növekvő tömegének forgalma. A felszín helyet ad a városképet díszítő tárgyaknak, építményeknek, de itt találhatók — a felszínen vagy a térszint alatt láthatatlanul — az élet fenntartásához és a civilizált élethez nélkülözhetetlen műszaki építmények, vezetékek. A városi közterület fogalma egyre inkább kiterjed. A felszíni terület megtöbbszöröződik az emelt szintű és a föld alatti szinteken épülő létesítmények által. A különböző szintek építményei és berendezései egymáshoz kapcsolódva a várost egyre bonyolultabb módon hálózzák be. E döntő többségükben a „mélyépítés" körébe tartozó létesítményeket csak bonyolult öszszefüggéseik ismeretében lehet áttekinteni, tervezni és pontosan egybeszabott műszaki tervek alakjában megjeleníteni. A Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalatot e munkájában segítik sokéves tapasztalatai és az új megoldásokat nyomon követő műszaki fejlesztési törekvései. „Újabb népvándorlás korában élünk" — halljuk gyakran. Valóban a munkába járás, a helyváltoztatásra épülő szabadidő-eltöliés. valamint az idegenforgalom során nagy tömegek lesznek a közlekedés résztvevői. Mind a személyi, mtind az áruforgalom lebonyolítása terén fokozatosan — néha már ugrásszerűen — megnőtt a közúti szállítás szerepe. Budapest az ország közlekedési hálózatában centrális gyűjtő-elosz. tó szerepet tölt be, mind a vasút, mind a közút vonatkozásában: területén jön létre a nemzetközi országos és természetesen saját forgalmából eredő kapcsolata. A követelmények növekedése, a forgalom jellegének megváltozása a fővárosi közúthálózat jelentős fejlesztését eredményezte, az utóbbi két évtized során. Nem csak a belső városrészek úthálózata vált korszerűvé, hanem a fejlesztés folyamata kiterjedt a külső kerületekre és a lakótelepekre is. A kis forgalmú lakóutcákiban az olcsó, úgynevezett „<talajstabiliizációs" technológiával épülő útalapokra kerül az időálló aszfaltréteg. A vállalat, tervezői munkája révén a nagyobb teljesítőképességet és közlekedésbiztonságot szolgáló elemek, az útburkolati jelek, a forgalomszabályozó jelzőlámpák nagy számban készülnek és igyekeznek biztosítani a világváros közlekedésének méltó színivonalát. A gépjármű-áramlás folyamatosságát az úgynevezett „zöldhullám" tervezése valósítja meg. E tárgyi formában meg nem jelenő „láthatatlan" tervezői tevékenység hasznosságát az idő- és üzemköltségek csökkenése igazolja. Az utak, közlekedési csomópontok tervezése során a városképbe illeszkedés, a szép környezet teremtése, a létesítmény emberhez való igazítása jelentős tervezési szempont. A közűthálózat tervezését a korszerűen fejlesztett tömegközlekedés céljaival kell összhangban tartani. Sajátos tervezési ág a metró-építkezésekkel együttesen megvalósuló út- és közúti csomópontok korszerűsítése. Ezek szerepe jelentős a gyalogos- és utasforgalmi feladatok terén. A gyalogos aluljáró rendszerek a tömegközlekedési eszközökkel biztonságos átszálló kapcsolatot teremtenek. A tervezett csomópontok közül a MÁV-val ilyen kapcsolatot biztosít a már megépült Baross tér, a Magyar Jakobinusok tere és a befejezés előtt, álló Marx tér. A Batthyány tér tervezése a közúti közlekedés. a villamos, valamint a !J A közte rü^t es a városi közerzet s, Buda pest gp^FŐMTERV rajzasztalán" ^mm