Budapest, 1983. (21. évfolyam)

12. szám december - A hátsó borítón: Fernando Botero (Kolum-bia): Casa de Raguéi Vega, 1975, olaj, 195,5x246,5 cm. Somfai István felvétele.

A közterület a város életének íontos színtere. Ott zajlik a gya­logosok és a járművek növekvő tömegének forgalma. A felszín he­lyet ad a városképet díszítő tár­gyaknak, építményeknek, de itt ta­lálhatók — a felszínen vagy a tér­szint alatt láthatatlanul — az élet fenntartásához és a civilizált élet­hez nélkülözhetetlen műszaki épít­mények, vezetékek. A városi közterület fogalma egy­re inkább kiterjed. A felszíni te­rület megtöbbszöröződik az emelt szintű és a föld alatti szinteken épülő létesítmények által. A külön­böző szintek építményei és beren­dezései egymáshoz kapcsolódva a várost egyre bonyolultabb módon hálózzák be. E döntő többségükben a „mélyépítés" körébe tartozó lé­tesítményeket csak bonyolult ösz­szefüggéseik ismeretében lehet át­tekinteni, tervezni és pontosan egy­beszabott műszaki tervek alakjában megjeleníteni. A Fővárosi Mélyépí­tési Tervező Vállalatot e munkájá­ban segítik sokéves tapasztalatai és az új megoldásokat nyomon kö­vető műszaki fejlesztési törekvései. „Újabb népvándorlás korában élünk" — halljuk gyakran. Valóban a munkába járás, a helyváltozta­tásra épülő szabadidő-eltöliés. va­lamint az idegenforgalom során nagy tömegek lesznek a közlekedés résztvevői. Mind a személyi, mtind az áru­forgalom lebonyolítása terén foko­zatosan — néha már ugrásszerűen — megnőtt a közúti szállítás sze­repe. Budapest az ország közlekedési hálózatában centrális gyűjtő-elosz. tó szerepet tölt be, mind a vasút, mind a közút vonatkozásában: terü­letén jön létre a nemzetközi or­szágos és természetesen saját for­galmából eredő kapcsolata. A követelmények növekedése, a forgalom jellegének megváltozása a fővárosi közúthálózat jelentős fej­lesztését eredményezte, az utóbbi két évtized során. Nem csak a belső városrészek út­hálózata vált korszerűvé, hanem a fejlesztés folyamata kiterjedt a kül­ső kerületekre és a lakótelepekre is. A kis forgalmú lakóutcákiban az olcsó, úgynevezett „<talajstabiliizá­ciós" technológiával épülő útala­pokra kerül az időálló aszfaltré­teg. A vállalat, tervezői munkája ré­vén a nagyobb teljesítőképességet és közlekedésbiztonságot szolgáló elemek, az útburkolati jelek, a for­galomszabályozó jelzőlámpák nagy számban készülnek és igyekeznek biztosítani a világváros közlekedé­sének méltó színivonalát. A gépjármű-áramlás folyamatos­ságát az úgynevezett „zöldhullám" tervezése valósítja meg. E tárgyi formában meg nem jelenő „látha­tatlan" tervezői tevékenység hasz­nosságát az idő- és üzemköltségek csökkenése igazolja. Az utak, közlekedési csomópontok tervezése során a városképbe il­leszkedés, a szép környezet terem­tése, a létesítmény emberhez való igazítása jelentős tervezési szem­pont. A közűthálózat tervezését a kor­szerűen fejlesztett tömegközlekedés céljaival kell összhangban tartani. Sajátos tervezési ág a metró-épít­kezésekkel együttesen megvalósuló út- és közúti csomópontok korsze­rűsítése. Ezek szerepe jelentős a gyalogos- és utasforgalmi feladatok terén. A gyalogos aluljáró rendsze­rek a tömegközlekedési eszközökkel biztonságos átszálló kapcsolatot te­remtenek. A tervezett csomópontok közül a MÁV-val ilyen kapcsolatot biztosít a már megépült Baross tér, a Magyar Jakobinusok tere és a be­fejezés előtt, álló Marx tér. A Bat­thyány tér tervezése a közúti köz­lekedés. a villamos, valamint a !J A közte rü^t es a városi közerzet s, Buda pest gp^FŐMTERV rajzasztalán" ^mm

Next

/
Thumbnails
Contents