Budapest, 1983. (21. évfolyam)

11. szám november - Oszlay István: A KISZ „jogosítványai”

A tervező: a MELYEPTERV Vízizene két „zongorában" Ivóvíztároló medencék a Gellérthegyen A Fővárosi Vízművek a víztárolótérfogat növelése érdekében — amely elengedhetetlen feltétele a gazdaságos és biztonságos ivóvízellátásnak — nagyszabású távlati medenceprogramot dolgozott ki. Kitűzött célja, hogy a tárolókapacitás az ezredfordulóra elérje a szabványban előírt alsó határt (a maximális napi vízfogyasztás 25 százalékát), mintegy 450 ezer köbmétert. A jelenlegi tárolótérfogat körülbelül 170 ezer köbméterre tehető. E program középpontjában a gellérthegyi 2x40 ezer köbméter hasznos térfogatú medence állt. A Fővárosi Vízművek megbízásából ennek tervezése kapcsán kellett kidolgozni a MÉLYÉPTERV -nek az új hazai medencetípust, illetve a korszerű építési eljárást, amely alkalmas a tervbe vett nagyszabású program megvalósítására. A tárolók kettős feladatot oldanak meg: biztosítják a Belvárosban a szükséges víznyomást, és ellátják ivóvízzel a dél-budai kerületeket. A medencék a Gellérthegy északi lejtőjén helyezkednek el iker elrendezésben. Teljes egészében térszint alá épültek. A felettük levő területen — az eredeti rendeltetésnek megfelelően parkot létesítettek. A tárolómedencék e helyre történő építését nyomós műszaki szempontok — így a fogyasztás súlypontja, a szükséges túlfolyószint, a megfelelő helyigény, a meglevő vízellátási rendszerbe való beilleszkedés — indokolták. A tárolómedencék újszerűsége az áramlástani kialakítás, a szellőztetés, a szerkezeti kialakítás és az építészettechnológia területén egyaránt jelentkezik. A tárolók áramlástani kialakítását — a medenceformát, a vízbevezetést, illetve -elosztás módját, a vízelvétel mikéntjét — modellkísérletek előzték meg. A csővezetéken érkező víz először egy előkamrába, majd innen — perforált falakon keresztül — a medence bevezető csatornájába jut. A továbbiakban a víz a réselt falon át a medencetérbe áramlik, amely biztosítja a közel egyenletes és örvénymentes áramlást. A vízelvétel egy pontban, a nyolcméteres vízoszlop teljes magasságában történik. A medencék áramlástani vázlata A medencék mesterséges szellőztetését egyrészt a helyszíni adottságok (a medence feletti park), másrészt a víztechnológiai követelmények (a tartózkodási idő megnövelése) teszik szükségessé. A szellőző berendezés a tároló mellé épített szellőzőgépházban kapott helyet. A térszint fölé nyúló szellőzőkürtőkön át beszívott levegő először a durva szűrőre, majd a felületi hűtő-fűtő készülékre kerül. Az előszűrt és temperált levegő a második lépcső-A medencék szerkezeti kialakítása ben finom szűrőn áramlik keresztül. A tisztított levegő hőmérséklete közel azonos a víz hőfokával. Hűtése, illetve fűtése a medencékben tárolt víz felhasználásával történik. A levegő a továbbiakban az előkamrán keresztül jut a medencékbe, ahol az áramlás iránya megegyezik a vízével. Az iker elrendezésű tárolók szerkezetileg két részből állnak: a medencékből és az előkamrával egybeépített szellőzőgépházakból. Az egyes építményeket dilatációs hézagok választják el egymástól. A zongora alaprajzú medencék utófeszített kivitelben, Dywidag feszítési rendszerrel készültek. A 30 centiméter vastag fenék-, illetve födémlemez gombafödémként lett kialakítva.A tíz méter magas oldalfal ötméterenként bordákkal van megtámasztva, negyven centiméter vastag, két irányban teherbíró lemezmezőkből áll. A tárolók vízzáró betonból épültek. A vízzáróságot a feszített beton egymagában is biztosítja, ezért nem készült belső szigetelés. A szerkezethez használt nagy szilárdságú 26,5 illetve 32 milliméteres rudak az egyes szerkezeti elemekben hálós kiosztásban helyezkednek el — központosán, illetve külpontosán — az igénybevételeknek megfelelően. A medencék hőszigetelése kemény poliuretán lemez, a csapadékvíz elleni szigetelés pedig kétrétegű Neoacid lemez. A medencék fölé telepített fák gyökerével szemben acéllemez biztosítja a védelmet. A tárolómedencék építését a kivitelező Mélyépítő Vállalat a tervezői elgondolásoknak megfelelően magas szinten, alapos felkészültséggel, nagy szakértelemmel és lelkiismeretes munkával végezte. Korszerű gépeket és eljárásokat alkalmazott. Az előírt összetételű betonkeveréket a betongyárból keverőkocsik szállították a munkahelyre, s bedolgozásához betonszivattyúkat használtak, a tömörítéséhez pedig belső motoros, nagy frekvenciájú (12 ezer fordulat/perc) berendezést használtak. Az oldalfalak zsaluzásához nagy táblás, előre gyártott zsaluszerkezet készült, amely tíz méter magas és 2,5 méter széles elemekből lett összeállítva. Két zsalukészlettel ichetővé vált a medencék oldalfalainak a Celjes bezsaluzása. A rudakat Dywidag rfnrfszerű hidraulikus sajtóval — feszítő puskával — feszítették, mégpedig elektromos vezérlésű, olajnyomású szivattyú segítségével. A burkolócsövek és a feszítőrudak közötti hézagok kitöltését Dywidag rendszerű injektáló berendezéssel végezték. A különböző építőanyagoki illetve az elemek belső mozgatását nagy teherbírású daruval (Pingon-120) oldották meg. A tárolómedence alapozása 44