Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Gerőné Krámer Márta: A firenzei Strozzi-palota mása

A homlokzat. Mihalik Tamás felvételei "it Emeleti folyosórészlet VI. kerületében.1

Az erőteljes lábazati párkány felett a kváderekkel díszített homlokzat vízszintes tagolású, félköríves záródású ablakokkal. A saroktengelyben egymás felett kettős ikerablakok vannak, s a gyémántmetszésű díszítés az első és második emeleti saroktengelyt hangsúlyozza. A Bokányi Dezső utca felől két szintet átfogó, aedikulás lezárású, faloszloppal keretezett díszes kapubejárat vezet a gazdagon festett lépcsőházba. A három boltszakaszos kapualjat négy faloszlop díszíti, amelyek festett mennyezetet fognak közre. A középső, négyzet alakú, négy részre osztott boltszakaszon sárgás alapon kék, vörös, zöld színű, a múlt század végére jellemző díszítő festés van. Úgy hisszük, nem tévedünk, ha a falfestés alkotójának egy, a múlt század végén sokat foglalkoztatott művészt, Reissmann K. Miksát tartjuk, akinek korai munkái nagyon hasonlítanak ezekhez. Reissmann 1887-ben jött Budapestre, ahol 1892-ben megházasodott és végleg letelepedett. Számos megbízást kapott. Az ő tervei alapján festették az Országház kupolatermének és lépcsőházának ornamentikáját, a budai királyi palota koronázási termét, az egykori Kúria — ma Néprajzi Múzeum — tanácstermének mennyezetét. Még számos más közintézmény, templom díszítő festése köthető nevéhez. (Reissmann K. Miksa dekorációs terveiből az Országos Műemléki Felügyelőségen belül működő Magyar Építészeti Múzeum rendezett kiállítást Székesfehérváron az Arany János utca 10. szám alatt.) A Bokányi Dezső utcai bérház Reissmann Miksa legkorábbi munkái közé tartozhat. Alkalmazkodott az építésznek ahhoz az elképzeléséhez, hogy a firenzei Strozzi-palota mása legyen ez a bérház. Másolatokat készített Firenzében az Uffizi Képtár faldekorációjáról, s feltehetően ezeket a motívumokat alkalmazta e mennyezetképek tervezésében.2

Műveit kitűnő rajztechnika, változatos figurális és ornamentális díszítés jellemzi. A lépcsőház mennyezetképe négyzetes alaprajzú, szélein ornamentális díszítés által közrefogott mező, középen ovális keretbe foglalt lépő nőalak, igen könnyed, lebegő mozgással. Ez a mennyezetkép a beázások következtében elég rossz állapotban van, restaurálását, de legalább konzerválását minél előbb el kellene végezni. Az épület udvarának és lépcsőházának művészi kialakítása is figyelmet érdemel. Különösen értékesek a lépcsőház neoreneszánsz stílusban készített vasrácsai.3 Az emeleti folyosókat, falmezőket szobrokkal, kovácsoltvas lámpákkal díszítették, amelyek még hangulatosabbá teszik a nagyméretű bérház belső kiképzését. A második világháború okozta károkat 1948-ban kijavították. Ebből az alkalomból Oltai Pál építész adott be műszaki leírást a hatóságokhoz. A bérház akkori tulajdonosa Loewe Ernőné volt. Az épület mostani helyreállítását a VI. kerület több más régi házának felújítása követi. Számítanunk kell arra, hogy Reissmann K. Miksa falfestéseihez hasonló értékek másutt is rejtőzködhetnek. Fennmaradásukat nem bízhatjuk a véletlenre! 1 Miklós Lampel: 1800 — talsstaden i Budapest dess tillkomst och situation idog Konsthögskolans Architekturskola, Stockholm, 1982 2 Pusztai László szíves közlése. A rajzok egy része a Magyar Építészeti Múzeum tulajdonában van 3 Pereházy Károly szíves közlése 43