Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Gerőné Krámer Márta: A firenzei Strozzi-palota mása

53,23 m!-es lakás háromtagú család számára nappaliból nyíló étkezőfülkével Ugyanaz a lakás négytagú család számára étkezőkonyhával A panelos lakásépítésnek egy korszaka zárul le szinte észrevétlenül a fővárosban — és kezdődik egy új. A nyomasztó lakáshiány enyhítésével egy időben felismerhető«5

i egyre nagyobb fjgyelem terelődik a lakások és a környezet milyenségére, minőségére, a követelmények egyre árnyaltabb megoldására. A típusház, típuslakás egyfajta „uniformizáltságot" takar, vagyis azt az átlagos igényt, amelyet átlagos eszközökkel elégít ki az ipar. Lényegében ez azaz ok, amiért kritikai elemzés után lakásépítésünknek és lakástervezésünknek új utakra kellett s kell találnia, és ez egyben a LAKÓTERV-nek nemcsak legfontosabb, de legfelelősségteljesebb feladata is. A házgyárak esedékes rekonstrukciója, az energiatakarékossági szempontok felerősödése miatt szükséges termékváltás megadja a technikai lehetőségét is annak, hogy az újonnan kialakítandó panelokból az új igényeknek megfelelő lakásokat és változatosabb házakat lehessen építeni, mégpedig gazdaságosan. A LAKÓTERV — együttműködve az érdekelt házgyárakkal — kidolgozta azokat a lakásterveket, amelyek épülő és tervezés alatt álló fővárosi lakótelepeken fognak felépülni a közeljövőben. A feldolgozás során a szükséges műszaki, esztétikai, lakáspolitikai, szociológiai és urbanisztikai szakmai vélemények kikérésén túl társadalmi és politikai szervek képviselői is megvitatták a tervanyagot. A gondos előkészítés várhatóan meghozza azokat az eredményeket, amelyekkel a lakások leendő gazdái elégedettebbek lesznek. Az eddigi típustervezési gyakorlat szerint maga az épület volt tipizálva, ami a lakásválaszték összetételének meghatározását erősen korlátozta, a lakótelepek városképi kialakítását pedig lényegében sematikussá tette. A tervezés területén történt előrelépés e két kötöttséget kívánta feloldani azzal, hogy csak a lakásokat és a közös közlekedőhelyiségeket tipizáltuk, és ezekből — bizonyos szerkesztési szabályok mellett — lehetőség van arra, hogy — az építtető (tanács, OTP) meghatározza a lakások nagyságát és ezen belülazéletmódváltozatokat; — a városépítész változatos beépítési formációkat hozzon létre; — az építész pedig megtervezze a változatos tömegű és homlokzatú épületeket. Az a körülmény is szolgálja a lakásválaszték bővítését, hogy a BHK I— IV. számú házgyárakban az ún. E (egyesített) tervcsalád elemei készülnek, míg a III. számú házgyárban egy alapvetően más szerkesztési elven alapuló lakássorozat elemei kerülnek gyártószalagra. Az új tervcsaládok kialakításánál három fő területen történt előrelépés az eddigi típustervezési gyakorlathoz képest. 1. A lakástervezés területén: — a fekhelymentes nappali szoba lehetősége; — az étkezési hely variálhatósága; — a szobaszám változtathatósága ugyanazon lakásterületen belül; — kiegészítő helyiségek kialakítása az egyes lakásokhoz. 2. A városrendezés területén: — differenciáltabb épületkapcsolatok lehetősége; — változatos emeletszámú épületek tervezhetősége; — a korábbinál szélesebb skálájú homlokzati elemek alkalmazhatósága. 3. Az ipari gyártás feltételeinek javítása területén: — a gazdaságos szériatermelés megtartása; — a jelenleg használatos panelféleségek számszerű csökkentése anélkül, hogy ez a variabilitás kárára lenne. A BHK. III. számú gyárából kikerülő elemekkel az eddigieknél kedvezőbb funkcionális lakásmegoldásokat lehet megvalósítani. Az általánosan alkalmazott harántfalas szerkesztési elv helyett javasolt hosszfalas, illetve haránt-és hosszfalas szerkesztésű panelos rendszer — bizonyos korlátok között — megteremti a későbbi (lakáson belüli) átalakíthatóság szerkezeti feltételeit is. Az étkezés helyének változatai (étkezőelőtér, étkezőkonyha, külön étkezőtér) a szobák alakjának, méretének megválasztása a korábbinál differenciáltabb bebútorozhatóságot biztosít. Fontos cél volt a fürdőszobák területének növelése, valamint a lakások méretének növelésével együtt bővülő konyhaméret. A lakáson belüli közlekedés ésszerű kialakítása lehetővé tette az e célt szolgáló területek összevonását, térszerű megfogalmazását, ezzel a közlekedésen kívül egyéb kiegészítő funkció befogadására is alkalmassá váltak. Az így létrejött lakássorozat rugalmasan képes alkalmazkodni az életmódigények széles skálájához. A tervsorozat kiegészült a szintén panelosszerkezetű, alacsony szintszámú épületváltozatokkal, melyekből sorházak, láncházak, teraszházak alakíthatók ki a városrendezési elképzeléseknek megfelelően. Természetesen az ipari úton előállított lakások még akkor is, ha alkalmazkodó képességük minden korábbi tervnél jobb, mégsem képesek megfelelni a társadalom valamennyi igényének. Alkalmazkodó képességükkel a mainál sokkal több igényt tudnak kielégíteni harmonikusan, de tekintettel vannak arra is, hogy ipari úton előállítottak, vagyis alapvető kritérium a szériaszerű termelés biztosítása. Az ismertetett elvekkel tervezett új lakásfajták és az ezekből összeálló épületek minden bizonnyal jobbak, színvonalasabbak, praktikusabbak lesznek a korábbinál. Ezek egyben új feladatokhoz vezetnek, hiszen a LAKÓTERV tervezői az új keresésében soha nem állhatnak meg. Ez nemcsak tervezői kötelesség, de a tervezői munka lényege is. (X) Szebbek, jobbak, praktikusabbak lesznek Új lakásfajták űj városképi együttesekben 44 !