Budapest, 1983. (21. évfolyam)

9. szám szeptember - Tóth Gyula: Könyvtár a Molnár utcában

amely visszamenő és folyamatos anyaggyűjtést jelent a nemzeti­ségi kérdésre vonatkozóan. Tör­ténelmi szerencsénk — és a sors bona, nihil aliudot nem baboná­san ezután is hadd reméljük —, hogy a Magyar Tudományos Akadémia átadta az ebben a té­makörben évtizedeken át épített, felbecsülhetetlen nemzeti értékű dokumentációját, amire alapozva végezhetjük a mai adatok gyűj­tését, közzétételét. A fent emlí­tett viszonyrendszerben végzett tudományos kutatások már eddig is hoztak bizonyos kezdeti ered­ményeket. Országos szakkönyvtári felada­tunk, természetesen korlátozott földrajzi-etnikai határok között, a nép- és műzene dokumentu­mainak, valamint a rá vonatkozó szakirodalomnak a gyűjtése és feltárása. 1978 óta a hazánkban kiadott zenei könyvekből és kot­tákból kötelespéldányt kapunk. Országos hatáskörű munkát vál­laltunk el a könyvtárakba kerülő hanglemezek bibliográfiai leírásá­val és közzétételével. Értékes fel­táró munkát végez az eddiginél sokkal szélesebb olvasóközönség érdeklődésére méltó lapunk, a Zenei Szakirodalmi Tájékoztató is. Sok jele van annak, hogy a Gorkij Könyvtárhoz tartozó, az MSZBT Gorkij fasori székházá­ban elhelyezett zeneműtár, ame­lyet most építettünk újjá, a fő­épületbe kerül. Az olvasó érdekét, a közműve­lődést szolgálják az általános művelődéshez és tájékozódáshoz, valamint az idegen nyelvek ta­nulásához szükséges könyvek, fo­lyóiratok, hanglemezek, magne­tofonszalagok, általában a huma­niórák körébe tartozó dokumen­tumok. Most épül újjá korszerű technikai berendezéssel a nyelv­tanulást kiválóan segítő audio­stúdiónk. Híres könyvtárakról szólva, az épület bemutatása után a könyv­tárban található könyv- és folyó­irat-ritkaságokat és érdekes doku­mentumokat szokták felsorolni. A mi gyűjteményünk értékét sa­játos körülmények határozzák meg. Több mint másfél száz uni­kális külföldi folyóiratpéldány van hazánkban, s mind a mi könyv­tárunkban található. Teljes folyó­irat-állományunk több mint 1400 címet tartalmaz, közülük 55 na­püap, hetilap és folyóirat az olva­sótermi szabadpolcokon is hozzá­férhető. A tájékoztatást egy be­tűrendes és egy nyelvek szerinti katalógus szolgálja. Közleménye­inkről — díjazás ellenében a tá­jékoztató szolgálatnál — másolat rendelhető. Egy világirodalmi könyvtár­ban meg kell lennie a nyelvek, népek, nemzetek törzsállományú irodalmának. A könyvtár negyed­százados fejlődésének egyik nagy eredménye az európai nemzetek alapirodalmi műveinek úgyszól­ván teljességet elérő gyűjtése. A vásárlás elsődlegessége mellett hagyatékok birtokba vétele, aján­dékozás a gazdagodás újabb for­rása. Nemrégiben került hozzánk Gyergyai Albert huszadik szá­zadi világirodalmi gyűjteménye, benne például a franciák közül Tristan Tzara, Albert Camus, Yves Bonnefoy könyvajánlásai, dedikációi. Az orosz-szovjet iro­dalomból kuriózumnak számít L. N. Tolsztoj Polnoje szobra­nyije szocsinyenyie című, 90 kö­tetes életműsorozata, melynek ki­adása még az 1910-es években indult meg. Könyvritkaságnak számító szótárak, enciklopédiák sorakoznak olvasótermünk pol­cain. Nemrégiben szereztük be Orbán Balázs A Székelyföld le­írása történelmi, régészeti, termé­szetrajzi és népismereti szempont­ból című, hatkötetes művét, amelyről azután a hazai reprint kiadás készült. Az elmondottakból is bizonyá­ra kiviláglott, hogy milyen fon­tos munkával foglalkoznak könyv­tárunk dolgozói. Ezt egyébként a mérőszámok is bizonyítják. A Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1981-ben a jelentős országos könyvtárak között a tizenegyedik helyre sorolta könyvtárunkat, 271 ezer könyvével, és a kilencedikre 42 ezer látogatójával. A Statisztikai Tájékoztató sze­rint (Szakkönyvtárak, 198 l-es adatok) a beiratkozott könyvtári olvasók tekintetében 7 és fél ezer olvasóval a harmadikok va­gyunk a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (14 ezer) és az Orszá­gos Műszaki Könyvtár és Doku­mentációs Központ (16 és fél ezer) mögött. Száz dolgozónk gondoskodik arról, hogy olva­sóink kívánsága gyorsan, ponto­san, kellemes feltételek közt tel­jesüljön. Egyetlen kérő, panaszos, fe­nyegető mondattal azt is felem­lítem, hogy az Állami Gorkij Könyvtárat is újjá kell építeni, itt, a Molnár utca 11-ben, végle­ges helyén, az ország szívében, három egyetem fókuszában. A lehetőség megvan a továbbfej­lesztésre az évezred végéig, de a távolabbi jövőben is. 13

Next

/
Thumbnails
Contents