Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Dr. Győriványi Sándor: Egy élet okmányai

Sn J^^Xf.

ft^U^fezennel ünnepélyesen fofóÜon,hogy Ő^cszári és apostoli királyi Felségéhe*, Első Ferencz József ffrurikhoz és királyunkhoz, 6 Felsége uralkodó házához, liagyarorszéghoz és ennek alkotmányához bármi viszonyok közt hü maradok,a törvényeket és rendeleteket megtartom, elöljáróim itánt engedelmességgel viseltetem, a hivatalos meghagyásokat pontosan és lel hi ismeretesen teljesítem,a hivatalos iratokat rendel tetősökhöz tis a nyert utasításhoz képest híven kezelem,azokat vagy azok fysolatát másnak,mint a kit szabály szerint illet, ki nem adom, a£ azokban előforduló vagy más utón tudomásomra jutqtt hivatali titkokat senkinek fel nem fedezem, a hivatali könyveket és jegyzékeket lelkiismeretesen vezetem, mindenre, a mi hivatalomhoz tartozik, gondosan felügyelek,tisztemben híven, pontosan és serényen eljárok. Ítéli Búdapesten.^r^ífi^^VtTmY. Jlóttem: . sára olyan munkahelyek is megnyíltak a nők számára, ahol korábban csak férfiak dolgozhattak. Olga a kultuszminisztériumba került, ahol 1915. március 16-án ünnepélyes fogadalmat tett. Nincs még 17 éves tehát, amikor „ő császári és apostoli királyi Felségéhez, Első Ferencz József Urunkhoz és királyunkhoz, ő Felsége uralkodó házához, Magyarországhoz" való hűségére fölesküdött. Ezentúl egy életen át dolgozik majd ebben a minisztériumban. Kezdetben napidíjas, fizetése nem több mint a Hermaneczi Papírgyárnál volt, de állása már „nyugdíjas, állami hely." A reménykedés célpontja most már a véglegesítés, a kinevezés. Ennek érdekében államszámviteli vizsgára jelentkezik, és 1917. december 29-én „kielégítően képesíttetett" eredménnyel nyer államvizsga oklevelet. Az előrelépésre azonban csak másfél esztendő múlva, a Tanácsköztársaság idején került sor. A Közoktatási Népbiztosság 1919. július 2-án az „Elvtársnőt" segédszámtisztté nevezi ki. A várva várt kinevezésnek rö-A VIII. kerületi állami anyakönywezetőségen az apja, a Népszínház utca 31. szám alatt lakó, budapesti illetőség» sütőmester 1898. április 7-én jelentette be a születés tényét az anyakönyvvezető helyettesének, Schnidelmann Ferenc úrnak. Ő bevezette a születési anyakönyvbe az újszülött adatait, majd az apa által értett német nyelven megmagyarázta az okmány jelentőségét. A következő irat dátuma tíz évvel későbbi. Ez alatt a tíz év alatt a kis Olga felcseperedett, 4. osztályos. Későbbi önéletrajzából tudjuk, hogy négy testvére volt, s a vagyontalan pék nehezen nevelte gyermekeit. Nyilván elköltözhettek, mert Csillaghegyen állították ki negyedik osztályos elemi népiskolai bizonyítványát, mégpedig 1908. június 19-én. A bizonyítvány bélyegzője így jelzi az iskola nevét: „Békásmegyertisztviselőtelepi áll. el. népiskola gondnoksága 1901. év." A bizonyítványban főként kitűnő és jeles osztályzatok találhatók, éppúgy, mint a következő okmányban, a Batthyány utcai Budapest Székesfőv. Polgári Leányiskola 1912. június 26-án kiállított végbizonyítványában . A Batthyány utcai polgáriból — más szegény sorsú, felfelé törekvő leányokéhoz hasonlóan — a „Kozma féle Bank és Kereskedelmi Tanfolyamra" vezetett az út. A tanfolyam, amelyet Kozma Bernát tartott fenn és igazgatott, Iskola u. 27. szám alatt működött a II. kerületben. Olga egy év múlva itt kapott bizonyítványt a minősítő szakbizottságtól, csupa kitűnővel és jelessel. Ezt a kereskedelmi szaktanfolyamot később úgy jelöli meg önéletrajzaiban, mintha kereskedelmi iskolát (felsőkereskedelmit ?) végzett volna. A reklámcélokat is szolgáló, mutatós, diplomaszerű bizonyítvány — amelyen Kozma Bernát úgy tünteti föl magát, mint a II. kerületi Felső Kereskedelmi Iskola tanára és a Kereskedelmi gyorsírás szerzője, (!!) — később tényleg alkalmas lehetett tájékozatlan személyzetisek megtévesztésére, magasabb végzettségi presztízs ártatlan alátámasztására. A szaktanfolyam elvégzése után, tehát 15 éves korában — talán tanfolyami kiközvetítéssel — állást vállalt a Hermaneczi Papírgyár Rt-nél. Önéletrajzából tudjuk, hogy ott mint gép- és gyorsírónő havi 40 koronáért dolgozott. Keresete hozzájárult a család megélhetéséhez és fiatalabb testvérei neveltetéséhez is. A következő bizonyítványt már ez a gyár állította ki. Igazolta benne azt, hogy Gyorgyevits Olga „szorgalmas, pontos és megbízható" munkát végzett a vállalatnál, és saját elhatározása folytán távozott a cég szolgálatából. A bizonyítvány dátuma 1915. március 4. Az első világháború nyolcadik hónapja. A hadba vonult férfiak pótlá-40