Budapest, 1983. (21. évfolyam)

1. szám január - Dr. Győriványi Sándor: Egy élet okmányai

zásra a bérlet csak a megfelelő értékszelvéj 1 ofyütt, a/ azon feltüntrteil időtartalma • ! A havi értékszelvény a hó r!- - n'apjMófl rlkező hó 1-én 24 h-i(t érvényes. A luilefl (len utazásnál — felszólítás 11 :k• jI fel kl ntni és a7. ellenőrzést végző dolgozók kérés® ;I1 adni. A; értéktzelvényre a bt-rUtiul-ij -tf videsen eljött a böjtje. 1919. no1 vember hó 7-én a vallás- és közoktatási miniszter megszüntette segédszámtiszti fizetését, s miniszteri számvevőségi napidíjassá minősítette vissza. Ismét várakoznia kellett, míg 1921. szeptember x-én megérkezett a régen várt kinevezés. Ideiglenes minőségű számvevőségi kezelővé lépett elő. „Véglegesítése — közli a Vass miniszter által aláírt okmány — három év elteltével fog megtörténni abban az esetben, ha Ön ellen ez alatt a három év alatt semmi tekintetben nem merül fel kifogás." A sorban ismét esküokmány következik: a kinevezett kezelőnő 1921. október 22-én Magyarország kormányzójához való hűségre esküszik fel. A következő néhány okmányon már Huszár Károly és Teleki Pál m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterek aláírásai találhatók. A kinevezések sorát az 1929. december 3-án kelt Házassági anyakönyvi kivonat szakítja meg. Hősnőnk 31 éves korában férjhez ment Kuktics Károly magyar királyi miniszteri számellenőrhöz. A hivatali előrejutás feltétele akkor is a továbbképzés volt. 1939. március 4-én Kuktics Károlyné ismét vizsgát tett, irodai gyorsíróvá és gépíróvá képesítette az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság. A sikeres vizsga után Hóman Bálint miniszter nevezte ki tekintetes Kukticsné Gyorgyevits Olgát miniszteri irodasegédtisztté. ESKÜOKMÁNY En I^ITS.KAR.OMSÍ «*Őszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és Alkotmányához hü leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, a hivatalt titkot megőrzöm, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem; hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatával teljesítem és minden igyekezetemmel azon teszek, hogy hivatali működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését és fejlődését előmozdítsam. Budapesty i^SX. évi ..szeptember. hó J5. napján. 1941-ben megjött az irodatiszti kinevezés merített papíron a minisztérium nagy pecsétjével ellátva. A következő okmány származási igazolvány. A budapesti központi királyi járásbíróság 1944. november 28-án azt igazolja, hogy Kuktics Károlyné nagyszülőkig .bezárólag nem zsidó származású. Az önéletrajzok egyikéből azt tudjuk meg, hogy az ostromot budapesti lakása óvóhelyén vészelte át, „de betegen és teljesen leromolva". 1945. március i-én további szolgálatra jelentkezett minisztériumi munkahelyén. 1945. június 5-én a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban működő I. számú igazoló bizottság igazolta. Június 30-án Teleki Géza miniszter irodafőtisztté nevezte ki. A következő kinevezés dátuma 1947. március 13. Dr. Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter alatt irodaigazgató lett Kuktics Károlyné a VIII. fizetési osztály 3. fokozatában. Űjabb esküokmány következik. 1948. január 14-én felvételét kérte a Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Pártba. Ez hibás lépésnek bizonyult. 1949 augusztusában rendelkezési állományba helyezték, december i-vel pedig nyugdíjazták. 51 éves korában azonban nem kívánta befejezni hivatali pályáját. 1951. október i-től a kiemelt tudósok számára titkárnőket alkalmazott a kormányzat. Dr. Rusznyák István, majd Dr. Julesz Miklós professzorok mellé kerül titkárnői beosztásba, az Orvostudományi Egyetem státusában. Az új kinevezésről újabb esküokmány az iratkötegben. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia állományába kerül. Jó munkát végez az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetében, amiért 1955. október 28-án elismerő oklevelet kap. Kiváló munkaerőként mutatja be az a jellemzése is, arni az 1956-ban visszakapott káderanyagában szerepelt. 1960-ban mint titkárnő eléri az adminisztratív ügyviteli dolgozók I. munkakör legmagasabb fizetési fokozatát. Egészsége azonban fokozatosan hanyatlik. Látása — a sikeres szemműtétek ellenére — egyre romlik. A következő okmány már a Vakok és Csökkentlátók Országos Szövetségének igazolványa a szomorú tényről: megvakult. Férjének 1969-ben bekövetkezett halála után egyedül maradt. Ereje, munkaképessége csökkent, többször került kórházba. 1974-ben súlyos hasműtéte volt. A seb nem akart gyógyulni. A Szövetség utcai elfekvő kórházba került, s itt érte utol a halál 1975. április i-én. 41