Budapest, 1983. (21. évfolyam)
6. szám június - Czagány István: Szoborköltöztetés
vumaként. Nálunk a budavári palotában ennek csupán a reciprokjavolt megteremthető, olyan tengelyeltolással, amit a palota Savoyai-parterre-je és Hunyadiudvara megszabott, s ennek lett része Vastagh György Csikós-szobra, szerves egységben az épülettel. Ha pedig meggondoljuk, hogy párdarabja. Róna József Savoyai Jenő lovas szobra szintén nem az eredeti helyén áll — hiszen Zenta (Senta) számára készült, és mégis a budavári palota főhomlokzata elé került —, akkor még könnyebb elfogadnunk a Csikós esztétikus beilleszkedését ebbe az új kompozícióba. És ne feledjük el, hogy időközben a budavári palota is kívülbelül megújult. Hajdan az épület és szobor kapcsolatának, elhelyezésének iskolapéldái között nemcsak Vastagh György Csikósát emlegették, hanem Róna József Savoyai Jenő lovas szobrát is, amely pedig nem volt szervesen összekötve épületével. Ha tehát ebből a szemszögből nézzük Vastagh remekének a volt Csikós-udvarról történt felhozatalát, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a szobor esztétikailag is felzárkózott Róna József nevezetes lovas szobra mellé. Ugyanígy sorakozott ide új elhelyezésben a Róna-szobor mögött, nem is messze eredeti helyétől Ligeti Miklós Csongor és Tünde szobra is, mivel a meggondolatlanul lebontott Bajuszlépcső posztamenseiről egyedül ezt a két szobrot sikerült megmenteni. Ennek kapcsán megemlítjük még, hogy az így kialakított Hunyadi-udvarral szemközt — a bevezető főútvonal, a volt Szent György utca túloldalán — egy gótikus romkert kerül majd bemutatásra az egykori Udvarlaki Őrségépület és Istállóépület területén. Ennek déli szélén a középkori palota Szárazárkának egy része lesz látható teljes mélységében, és helyreállítják a rajta átvezetett hidat is. Déli szomszédságában a városalapítás korából származó, IV. Béla-kori, úgynevezett patkó alaprajzú torony falait is rekonstruálni fogják az úttest szintje felett. E romkert — vagyis a teljes szélességű Hunyadi-udvar — nyugati szélét a felső támpilléres várfal szegélyezi tizennyolc robusztus, feudalizmus kori támpillérével, amelyek közül az északi irányból számított első ötöt tavaly már újjáépítették. Ezek alatt fekszik a hajdani Csikósudvar, amelynek nyugati szélén húzódik a már említett és részben készen álló lőréses középkerti támpilléres várfal. így bontakozik ki napjainkban a budavári palota északnyugati gótikus erődrendszere az elbontott Őrség épülethez vezetett rámpafeljáró és az alatta sorakozott múlt századi eredetű lakatosműhelyek alól. A lőréses középkerti támpilléres várfal alatt ugyanis az alsó török kert húzódik, mint a hármas, teraszos, középkori erődrendszer alsó szintje, amely a Palota út felett egészen a Karakas pasa tornyáig tart. Ennek eredeti falaiból semmi sem maradt meg napjainkra, mert azt Ybl Miklós — a mai Palota úti elektikus stílusú támfal építésekor — lebontotta. Ezért itt ez a neoreneszánsz stílusú támfal alkotja a műemléki értéket, amely joggal tart igényt védelemre, hiszen a Nemzeti Könyvtár épületének folytatása egészen a Karakas pasa tornyáig, és mint ilyen szerves része a köröskörül védett budavári falrendszernek. Ennyiben kívántunk rámutatni még az északnyugati erődrendszer átalakításának, rekonstrukciójának nagyszabású munkálataira, amelyek kiemelkedő fontosságúak városképi szempontból is. És ennek volt szerves része a Csikós-szobor áthelyezése is. 43
