Budapest, 1983. (21. évfolyam)

6. szám június - Faragó Éva: Vészi József és a Budapesti Napló

^HONISMERET' a törvényszék és a közgazdaság-tőzsde híreit közölték. A többi rovat: különfélék, táviratok, regény, napirend, vízállás. Az utolsó két-három oldalt általában a hirdetések foglalták el. A publicista és politikus „Vezércikkeit maga a szerkesztő írta... melyekben egy ember mutatkozott meg teljes mivoltában. Egy bűvös véralkat sistergett itten, feleselt önmagával és a világgal, ellágyult és fölfortyant... finom és vaskos szóképeket halmozott egymásra, rózsát és záptojást hajigált, s mindig olyan közvetlen volt, olyan meglepő, oly ízig-vérig emberi, hogy hittérítők vitáira kellett gondolnom... A forma remekművei voltak ezek a haragban és szeretetben fogant cikkek..." — emlékezik az egykori munkatárs, Kosztolányi Dezső. A főszerkesztőnek olykor ellentmondásos politikai állásfoglalása tükröződött ve-Anutule France, az du írok legnagyobbika. f r<-anciO ellen való harc ebből a krisztus-szivü b l'csbol. ebből a langelméjű apostolból is katonai csinált: a haladas harcos katonáját. A nagy porta, a fényes fi ozofus e harcanak legragyogóbb lapjait köszönheti a modern publicisztika A munkás lelkivilága a XX. században. A Budapesti Napló számára irta ANATOLE FRANCE. A Ui'liitliin.-áií a raliszoliíasáií valamennyi fajtája kiiziil a Ififjryütríibli s a leKVeszeilelmesebli, inert az (•mliiri -Z' llfinn' rakja bilineseit. Századunk proli-tár Avagy ki hiszi el. huny ha a luilésuk korál'han ismerték volna a fiilclirolyóiiak valéili helyzetét a világűrben. amint néhány más lestvérl'nlvtrór.ak társa-Rikkancsok. Goró Lajos rajza, Vasárnapi Újság, 1901 zércikkeiben, és megmutatkozott a Budapesti Napló politikai programjában is. Vészi József kezdetben a kormányozó szabadelvű párt merkantilista irányzatát támogatta. Bánffy Dezső kormánya mellett foglalt állást, amikor a függetlenségi párt és a katolikus néppárt támadta a miniszterelnököt. Később mindvégig védte Széli Kálmán kormányát, annál is inkább, mert a miniszterelnök személyes híveinek csoportjához tartozott. 1899-ben Vészit a szászsebesi kerület képviselőjévé választották. Elnöke lett a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének, igazgatósági tagja számos közművelődési intézménynek. Khuen Héderváry Károly kormányával szemben már ellenzéki politikát folytatott a Budapesti Napló. Tisza István kormányával szemben ez tovább erősödött, különösen az 1905. évi választójogi harcok kiéleződése idején. Az 1905. évi januári választásokon megbukott a közel negyven éve kormányzó szabadelvű párt, és a „koalícióba egyesült ellenzéki pártok" győztek. Ferenc József azonban a „nemzeti koalíció" vezetői helyett ideiglenesen Fejérváry Gézát, a darabont testőrség parancsnokát nevezte ki miniszterelnöknek. Fejérváry úgynevezett „darabontkormányát" a koalíció törvénytelennek nyilvánította és „nemzeti ellenállást" hirdetett. Ennek ellensúlyozására a darabontkormány paktumot kötött a szociáldemokrata párttal (Kristóffy-Garami paktum), és programjába vette az általános választójogot. Tapasztalt politikusok, újat akaró értelmiségiek, művészek tájékozódását, tisztánlátását nehezítette meg a zavaros politikai helyzet. Legtöbbjük úgy vélte, ha a hamis „nemzeti eszméket" hirdetők oldalára áll, az „úri politika" eszközévé válik. De a reformokat ígérő Fejérváry-kormány sem bizonyult méltónak a demokratikus erők támogatására. Az 1905 —1906-os évek politikai válsága változást hozott Vészi József életében és a Budapesti Napló történetében is. 1905 októberében Vészit miniszteri tanácsossá nevezték ki, és megbízták a miniszterelnökség mellett működő sajtóiroda vezetésével. Névleg meg kellett válnia a Budapesti Napló szerkesztésétől. Helyét Kabos Ede vette át, Vészi kapcsolata azonban nem szakadt meg a Budapesti Naplóval. Közvetítésével a lap tulajdonképpen a kormány félhivatalos orgánumává vált, munkatársai pedig a sajtóirodának is dolgoztak. így kapta meg a „hírhedt darabont" címkét Ady Endre, Bíró Lajos, Kabos Ede és a Budapesti Napló mellett felsorakozott szociológusok közül Jászi Oszkár és köre. A „nemzeti koalíció" pártvezérei, Kossuth Ferenc, Apponyi Albert, Andrássy Gyula stb. szemében így lettek ők „hazaárulók", „bécsi ügynökök", „nemzetietlenek". „Csak országos eszeveszettség idején kell magyar írónak — írta Ady 1.906-ban — ilyen gyanúsítások ellen védekeznie. Nem hazaárulás, ha a magyar kultúrviszonyok va-35