Budapest, 1983. (21. évfolyam)

5. szám május - Stuber Sándor: Örkény nyomán a Várban

A helyreállított turulszobros kerítés STUBER SÁNDOR Örkény nyomán a Várban Tisztelt Vállalatvezetőség! E sorok írója (D. F., Üteg u. 7.) lázas izgalommal várta azt a napot, amikor a budai Várhegyen álló s az 1944-es ostrom idején kiégett „királyi" palota több mint húsz évig tartó munkával végre újjáépült. Ott állt, amikor megdördültek a Hadmúzeum előtt álló 1848-as, kegyelet szentelte ostromágyúk, megszólalt a Mátyás-templom harangja, és a Vár kinyitotta kapuit a nagyközönség előtt. (Örkény István: A Vár mindenkié! Egyperces novellák, 1968.) — Kérem, én már lassan tíz éve ásom a budavári palota északnyugati részét, év végére talán be is fejezem a munkát, de hogy ez a terület mikor lesz tisztességesen rendbe téve, senki sem tudná megmondani. Zolnay László, a Budapesti Történeti Múzeum ásatásvezető régésze valószínűleg elfogult. Nehezen viseli el, hogy nincs kinek átadnia a stafétabotot, hiszen, mint mondja: hiába teszi meg az archeológus a magáét, ha a feltárt terület rendezetlen marad, palánk veszi körül, s még csak remény sincs a papíron már elkészült tervek közeli megvalósítására. Aki az elmúlt években ellátogatott a budai Várba, megnézett egy-egy szép múzeumi tárlatot, az tudja: a palota bejáratát a Dísz térrel szemben, a Várszínház mellett kell keresni. A hol lecsukott, hol égbe mutató karú sorompón átvezető, kanyargós úton közelíthetők meg a palota belső udvarai és a múzeumok. Óhatatlan, hogy e rövid séta alatt észre ne vegye a sok-sok ezer magyar és külföldi vendég a nem éppen lenyűgöző látványt. Az út bal oldalát palánkok, jobb oldalát pedig ugyancsak elzárt építési területek szegélyezik, rendezetlen, romos és — mondjuk ki — visszataszító az egész környék. Igaz, az ellenpólus, például a 16 millió forintért helyreállított látványos turulszobros kerítésfal és a múzeumok előtti gyönyörű tér, ettől még jobban szembetűnik. Bántóan éles a kontraszt. A kiállítások megtekintése után a palánkok között botorkáló látogató joggal morfondírozhat azon: vajon miért nem lehet kialakítani a néhány száz méterrel arrébb látottakhoz méltó környezetet? Mindez különösen bosszantja azokat a bennfenteseket, akik tudják, hogy dr. Czagány István, a KÖZTI műemléki szakfőmérnöke a Kommunális Beruházási Vállalat megbízásából már öt esztendővel ezelőtt elkészítette a részletes terveket, amelyeknek megvalósításával a területen hangulatos, a feltárt emlékekhez méltó romkert alakulhatna ki. Dr. Czagány István kőről kőre kidolgozott mindent. Elképzelése szerint az északnyugati erődrendszer maradványai részben a földbe süllyesztve, részben pedig a talajszintből kiemelkedve mutathatók be. Lenyűgöző látvány tá-Ifj. Vastagh György: Csikós 28