Budapest, 1983. (21. évfolyam)

4. szám április - Dr. Fogarasi László: A Feneketlen-tó haldoklása

DR. FOGARASI LÁSZLÓ A Feneketlen-tó haldoklása A Feneketlen-tó a tengerszint fölött 100 méter magasan, a Gellérthegytől délre, a Sashegytől délkeletre, a kiscelli agyagterületen, az ún. lágymányosi lapályon fekszik. Ezt a síkságot a Duna hozta létre. A tó emberi beavatkozásnak köszönheti létét. A kiscelli agyagban a múlt század utolsó éveiben vájt gödröt oly hirtelen öntötte el a talajvíz, hogy a munkások szerszámaikat otthagyva menekültek a feltörő víz elől. A száz évvel ezelőtt (pontosan 1883-ban) készült térképeken még csak rétek, legelők, szőlők és szántók láthatók az egész környéken. Ez is bizonyítja, hogy az itteni agyagbányászat csak a századforduló előtt kezdődött, s a víz hirtelen feltörése miatt már az első világháború előtt be is fejeződött. A zizegő nád, gyékény ölelte tó, háttérben a kéttornyú templommal üde színfolt fővárosunk házrengetegében. Körülötte 1960-ban — felszabadulásunk 15. évfordulójának a tiszteletére — Möcsényi Mihály és Krizsán Zoltánná kertépítő mérnökök tervei alapján 41 ezer négyzetméter területű kellemes parkot létesítettek. Szép sétautakat alakítottak ki, pihenésre csalogató, kényelmes padokat helyeztek el, szebbnél szebb díszcserjéket ültettek. A tavat alacsony vaskorláttal vették körül. Mellette sétaút fut körbe. Nyugaton főleg fűzfák, északkeleten jegenyenyárfák és fűzfák szegélyezik. A déli és délkeleti oldalon is jegenyefák, füzek. A parkban néhány szobor is található. A Park étterem előtt fiatal lány szobra áll. A tótól néhány méternyire Kosztolányi Dezső nemrég felállított mellszobra, a tavacska keleti oldalán Bartók Béla modern bronzszobra, amelyet a zeneszerző születésének századik évfordulóján állítottak fel. A 2150 személyt befogadó Budai Parkszínpadon kívül hangulatos, teraszos étterem, eszpresszó is van a parkban. A Park étterem teraszáról, a környező lakóházakból és az átépítés alatt álló Sport-szálló felső emeleteiről remek kilátás nyílik a tóra és a parkra. A Feneketlen-tó szépsége talán akkor érvényesül a legjobban, ha déli oldalán megállva észak felé tekintünk, mert akkor, napsütötte időben, a Villányi úton emelt kéttornyú neobarokk templom tükörképét pillanthatjuk meg vízében. A tó felszíne a Kosztolányi Dezső tér rendezésekor valamelyest csökkent, ma alig egy hektár. Hossza mintegy 100, szélessége 45-—50 méter. Legnagyobb mélysége — meghazudtolva a „feneketlen" elnevezést — mindössze 6—7 méter, átlagosan csak 4 méter. A tó vízének utánpótlása a kiscelli agyag felszínén összejyülemlő talajvízből és a lehulló csapadékból származik. Régen — amikor a környék még nem volt beépítve — egy kis ér sietett belé a Gellérthegyről. A Feneketlen-tó vízében két méter széles növényöv van, nagyobbrészt nád, kisebb részt keskeny levelű gyékény. Gyökerüket 20—40 centiméter átmérőjű, gombolyagszerű moszat növi be. Ezek a gombolyagok önállóan is lebeghetnek, s kisebb nagyobb megszakítással a víz alatti növényzet övét alkotják, amely elpusztul, ha a víz hőmérséklete nyár elején tartósan 20 Celsius-fok fölé emelkedik. A fonadékban kerekes férgek élnek nagy tömegben, és egy rákfajta: a Cyclops Cerrulatus Fisch. Ebben az állattársulásban planktonok csak ritkán fordulnak elő. Gyakori viszont, főleg májusban, a hidra. Puhatestűek nincsenek a tóban, ellenben igen sok az algafonal. Mivel a tó kicsi, a környezeti változásokat igen megsínyli. A tómedence anyaga, az oligocén kiscelli agyag pirittartalma a tóban tömény (1200—1400 mg/l) keserűvízet hoz létre. Mivel a tó a Gellérthegy szélárnyékában fekszik, csendes vízében periodikusan, a hőmérséklettől függően, a mély tavakra jellemző ún. termikus ugróréteg alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a tóban lefelé haladva a hőmérséklet nem egyenletesen, hanem ugrásszerűen csökken. A hirtelen hőfokváltozás helyét nevezik a limnológusok ugrórétegnek. A napi hőingadozások a vizet az ugróréteg felett állandóan keverik. Évről évre októberben az erősebb hőmérséklet-csökkenés miatt fellép ez a vízcirkuláció, amely az alsó rétegeket felkavarva a tó egész vízének oxigéntartalmát csökkenti, s ilyenkor, mint például 1982 őszén is, tömeges a halpusztulás a kénhidrogéntartalmúvá vált vízben. Sajnos a háború után romot, törmeléket, az elmúlt évtizedekben szemetet, hulladékot szórtak a tóba. Ide vezetik a szomszédos teniszpályák szennyvizét is. Felelőtlen emberek több ezer üvegpalackot, vandál pusztítók évekkel ezelőtt még padokat és szeméttárolókat is dobáltak a vízbe. A sétálók évente több mázsa kenyeret szórnak a kacsáknak. A lerakódó korom, a fákról lehulló levéltömeg, a nád elöregedő gyökérzete tovább gyorsítja az eliszaposodást és ezzel együtt a víz minőségének romlását. 1982 őszén különösen súlyossá vált ennek a szép környezetű tónak az állapota. A szakembe-32