Budapest, 1983. (21. évfolyam)

4. szám április - Seregi László: Málló szállók

Málló szállók volna előzni ezt a kényszerű lépést. Még pénz is akadt volna erre a célra. Igen, az a már emlegetett 90 millió forint. És hát akkoriban jobban álltak a vállalatok is. Máskülönben aligha áldoztak volna 200 milliót a Gundel, a Hungária meg a Kárpátia étterem rendbehozatalára. Megérte ? Megérte. Nem kidobott pénz az a 200 millió. Végül is nem dúskálunk igazi vendéglátóhelyekben. A régiek patinája megkopott, a lakótelepeken építtettekről meg jobb, ha nem ejtünk szót... Sivár hodályok, nevetségesen magas árakkal, örökké bosszús pincérekkel. Mégis: nem lehetett volna felcserélni a sorrendet ? Egyáltalán: miért szorultak, szorulhattak ennyire háttérbe a régi pesti szállodáink? S mivel magyarázható, hogy mostanában meg ismét rájuk irányult a figyelem? Csak nem ütöttük meg a főnyereményt? Az ok, ahogy az már lenni szokott, sokkal prózaibb. Kiderült, hogy nem merítettük ki még az osztrák hitelkeretet, így juthat belőle egynéhány felújításra. Egyelőre háromét tervezik, a Békéét, az Erzsébetét és a Szabadságét. Nem szimpla rekonstrukcióról lesz szó. Ebben az esetben csak visszaállítanánk az eredeti állapotot, ami alapjában véve roppant örvendetes fejlemény, de gazdaságilag nem kifizetődő. Magyarán, növelni kell a befogadóképességüket. A fővárosban ugyanis még mindig kevés a szoba, tavasztól őszig ugyancsak nehéz feladat hozzájutni akár egyhez is. Csakis ennek köszönhető, hogy lerobbant állagtik ellenére is szüntelenül zsúfoltak a régi hotelek. És nem egyformák a vendégek sem. Van, aki nem kedveli a pompát, a csillogást; ragaszkodik megszokott környezetéhez, az ismerős arcokhoz. Bővíteni a vendégek körét, úgy, hogy eközben megőrizzék a már huzamosabb ideje hozzájuk járókat — ez a törekvés áll stratégiájuk középpontjában. Megvalósítani azonban csak akkor tudják, Az egykori fürdő a Royal-szálló mellett. Reméljük, ismét fürdő lesz Az Astoria recepciója Lakosztály a Royalban