Budapest, 1983. (21. évfolyam)

3. szám március - Vén Zsuzsanna: A régi Zeneakadémia

A hangversenyterem A hangversenyterem díszítéseinek maradványai a II. emeleten. Szilágyi Edit felvételei tiohjsmeret' 1877. évi bzamaiban arról olvashatunk, hogy a Képzőművészeti Társulat pályázatot akart kiírni a Zeneakadémia épületének tervezésére. A pályázatot azonban nem írták ki, a megbízást Lang Adolfnak adták. Ez elég nagy felháborodást váltott ki a kortársak körében, akiknek nem Lang Adolf személye ellen volt kifogásuk, hiszen a Műcsarnok tervezésénél már bizonyította tehetségét, képességeit, inkább a pályázat elmaradását nehezményezték. Az eredeti elképzelés szerint a földszinten művészklub, az első és második emeleten a zeneakadémia helyiségei, a harmadikon festőműtermek lettek volna. A társulat tehát az épület felét saját céljaira akarta megtartani (a Zeneakadémia csak bérlő lett volna), ezzel magyarázható, hogy magára vállalta az építés terhét. A kivitelező építőmester, Wechselmann Ignác már 1879 júniusára felépítette az épületet, amelyet az átadás után teljesen a Zeneakadémia bérelt. Az eredeti elképzeléssel ellentétben csupán a padlástérben volt egy festőműterem. Az épület bejárata a Vörösmarty utcai oldalon volt és van ma is. A földszinten, a bejárattól északra, a két utcára néző díszített sarokteremben növendékhangversenyeket tartottak. Az első és második emeleten, a Vörösmarty utcai oldalon három ablaktengely szélességben, két emelet belmagasságú, 200-300 személyes hangversenyterem volt. Mellette, az emeleten lakott Liszt Ferenc, lakásából közvetlenül a hangversenyterembe lehetett jutni. Leírásokból tudjuk, hogy sokszor egy-egy hangverseny Liszt Ferenc szalonjában folytatódott. Ehhez a szalonhoz tartozott a ma is meglévő erkély. A második emeleten, Liszt Ferenc lakása fölött Erkel Ferenc lakott, a harmadik emeleten pedig tantermek voltak. A hangversenyterem orgonáját a Dangl Antal és fia aradi cég készítette. A félemelet magasságú tölgyfaburkolat faragását a mintarajziskola növendékei tervezték Munderlah Lajos tanár vezetésével. Az eredeti faburkolat az új Zeneakadémia úgynevezett kupolatermébe került át, ahol ma is megtalálható. A toszkán-reneszánsz városi palotahomlokzaton a harmadik emelet átalakításán kívül lényeges változás nem történt. Az épület belsejét — mivel funkciója időközben alaposan megváltozott — szinte teljesen átalakították. Csak az öntöttvas korlátú lépcsőház maradt meg majdnem ere-43